A nyelvi elrendezs a mvszi nyelvhasznlatban 13 1

A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban 13.

1. A fogalom jelentése Retorikai alakzatok: • Nyelvi elemek tudatos elrendezése, ami által többlet jelentést érünk el • A magyar nyelv alkalmas erre, mert nem kötött a szórend

2. Alakzatok nyelvi szintek szerint Hangalakzat pl. : „Nézni is tereh” (teher) Mondatalakzat pl. : „Balsors akit régen tép” (Akit régen tép a balsors) Gondolatalakzat pl. : „Haj, de…”

3. Amikor modalitást vált az alakzat • Exklamáció (Fellkiáltás) • Interrogáció (Kérdés) • Apostrophe (Megszólítás)

4. Amikor többletet ad a szöveghez • Ismétlés • Anafora - katafora • Refrén • Keret versszak • Halmozás (szinonimák egymás után) • Felsorolás (más szavak egymás után) • Fokozás

5. Eltűnik valami a szövegből • Kihagyás (ellipszis): Balladai homály • Célzás • Többértelműség – A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.

6. Sajátos architektúra épül fel • Párhuzam (paralellizmus) [miközben nő, egyre csökken] • Fordított párhuzam (khiazmus) [miközben csökken, egyre nő] • Ellentét (kontraverzió) • Szórendcsere (inverzió) [„Balsors, akit régen tép”]

7. Váratlan szövegelemek beépítése • Oxymoron: vidám temetés Jelző és jelzett szó ellentéte • Hiperbola: megöl ha nem teszem meg túlzás • Paradoxon: Boldogok akik sírnak Ellentmondás, ami magasabb szinten feloldható

8. A szóképek is retorikai alakzatok, de külön szoktuk tárgyalni őket • Metafora, metonímia is voltaképpen alakzatok • De: külön tárgyaljuk őket