A nmet minimlbr alkalmazsa magyar munkltatknl Junkertn dr
A német minimálbér alkalmazása magyar munkáltatóknál Junkertné dr. Szűcs Zsuzsanna
Németországi minimálbér bevezetése - általánosságban • 2015. január 1 -től minden ágazatban óránként bruttó 8, 5 eurós minimálbért vezetett be Németország • minden olyan munkavállaló részére, aki Németország területén munkát végez, • a németországi minimálbérre és a kiküldetésre vonatkozó törvények számos kötelezettséget rónak azon külföldi munkáltatók részére is, akik bármely konstrukcióban németországi munkavégzésre kötelezik a munkavállalóikat. • Az alapkoncepció - minden munkavállaló jogosult arra, hogy a munkáltató a munkabért legalább a minimálbér mértékében részére megfizesse – elsősorban a külföldi, kelet-európai fuvarozókat érinti kedvezőtlenül
Kitekintés – a fuvarozás helyzete Európában • Az európai teherfuvarozási piacot a 2008 -2009 -es gazdasági válság alaposan átalakította. A krízis miatt képbekerültek a keleti fuvarozók, akiknél a költségszint jóval alacsonyabb. • A keleti cégek belépését az is könnyítette, hogy megszűntek azok a rendelkezések az EU-ban, melyek szerint külföldi rendszámú teherautók az adott országon belül nem végezhetnek szállításokat (2010 -től egységes uniós rendelkezések, jelentős liberalizációval). • Az átalakuló jogszabályi környezet könnyebbé tette a nyugati, megrendelőknek, hogy keleti cégeket bízzanak meg, nemcsak a keleti tagállamokból történő fuvarozásra, hanem az adott nyugat-európai államban, illetve államok között is. A lényegesen alacsonyabb költségszinttel dolgozó keleti vállalatok így elkezdték kiszorítani a nyugati fuvarozókat. - Waberer’s.
Nem csak a fuvarozókat érinti a német minimálbér A rendelkezéseket a belföldi és külföldi székhellyel rendelkező munkáltatók egyaránt kötelesek alkalmazni. • német munkáltató foglalkoztat munkavállalót, • Magyarországon letelepedett, német tulajdonú vállalkozás, ha a német anyavállalathoz küld munkavállalót, • nem német munkáltató Németországban vállal munkát határon átnyúló szolgáltatás keretében, • fuvarozó német felrakó- vagy lerakóhelyet érint, • fuvarozó tranzitforgalomban keresztülmegy Németország területén.
Béradatok összevetése • 8, 5 eurós (jelenlegi árfolyamon számítva 2700 Ft-2800 Ft -os) óránkénti minimálbért azoknak a gépkocsivezetőknek is meg kell fizetni, akik külföldi cégnek dolgoznak, s csak tranzitként utaznak át Németország területén. • A munkáltatónak pontosan regisztrálnia kell, hogy a munkavállaló mikor lépett be az országba és mikor hagyta el azt. • Összehasonlításképpen: Magyarországon 2015 -ben minimum 702 forint órabért kell fizetni a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak (garantált bérminimum). A legkisebb alapbér (minimálbér) összege pedig óránként 604 forint.
Bejelentés – Ellenőrzés 1. • A szabályok betartását a német hatóságok ellenőrzik. • A teljesíthetőség érdekében az a külföldi székhellyel rendelkező munkáltató, aki egy vagy több munkavállalót a feketemunka elleni küzdelemről szóló törvényben meghatározott gazdasági területeken, vagy gazdasági ágazatokban a törvény alkalmazási területén foglalkoztat, köteles minden gyártás, vagy szolgáltatás megkezdése előtt az illetékes vámigazgatási hatóságnak egy német nyelvű írásbeli bejelentést benyújtani (faxon), amely tartalmazza az ellenőrzéshez szükséges lényeges adatokat.
Bejelentés – Ellenőrzés 2. A lényeges adatok – melyek megváltozását is köteles a munkáltató haladéktalanul bejelenteni – az alábbiak: 1. a munkáltató által a törvénynek az alkalmazási területén foglalkoztatott munkavállalók családneve, utóneve és születési dátuma, 2. a foglalkoztatás kezdete és előrelátható időtartama, 3. a foglalkoztatás helye, 4. az a hely belföldön, ahol rendelkezésre állnak a napi munkaidő kezdetét, végét és időtartamát tartalmazó dokumentumok, 5. a felelősen eljáró személy családneve, utóneve, születési ideje, valamint németországi lakcíme, 6. a kézbesítési megbízott családneve, utóneve, valamint németországi lakcíme, amennyiben ez a személy nem azonos az 5. pontban említett felelősen eljáró személlyel.
Bejelentés – Ellenőrzés 3. Nyilvántartás Munkáltató feljegyzi: • munkavállalók napi munkaidejének kezdetét, végét és időtartamát • legkésőbb a munkavégzés napját követő hetedik naptári nap lejártáig • feljegyzés időpontjától kezdődően legalább két évig kell megőrizni. A nyilvántartási folyamat lebonyolítása érdekében a német pénzügyminisztérium elfogadott egy rendeletet, mely szerint a jelentés leadásához a külföldi székhellyel rendelkező munkáltatóknak a vámigazgatás által erre a célra rendszeresített, 033037 jelű nyomtatványt kell használniuk.
Bejelentés – Ellenőrzés 4. Foglalkoztatási tervet kell benyújtani a német vámhatóságnál, amikor egy külföldi székhellyel rendelkező munkáltatónak, ha munkavállalókat • egy foglalkoztatási helyszínen foglalkoztat • a) legalább részben 6 óra előtt vagy 22 óra után vagy • b) műszakokban • több foglalkoztatási helyszínen ugyanazon a napon • kizárólag mobil tevékenységgel (még mielőtt a gépkocsivezető Németország területére lépne).
Bejelentés – Ellenőrzés 5. Mobil tevékenység fogalma Kizárólag mobil tevékenység • nem kötött foglalkoztatási helyszínekhez. • levelek, csomagok és nyomtatott termékek kézbesítése, • hulladékgyűjtés, • utcák tisztítása, utcák tisztítása télen, • áruszállítás és személyszállítás.
Bejelentés – Ellenőrzés 6. Foglalkoztatási terv -Mobil tev. Foglalkoztatási tervben jelenteni • a gyártás, vagy a szolgáltatás kezdetét és előrelátható időtartamát, • az előreláthatólag foglalkoztatott munkavállalókat azok születési dátumával együtt, • címet, ahol a dokumentumokat őrzik. A foglalkoztatási terv a megrendelés megbízhatóságától függően maximum hat hónapot ölelhet fel. Amennyiben a dokumentumok őrzése külföldön történik: csatolni kell egy garanciát, hogy a vámigazgatási hatóságok felszólítására a dokumentumokat ellenőrzés céljából német nyelven, belföldön rendelkezésre bocsátják. A dokumentumokhoz csatolni kell a bejelentett időszak alatt ténylegesen elvégzett gyártás vagy szolgáltatás adatait, valamint az adott megrendelők adatait is.
Bejelentés – Ellenőrzés 7. Nyomtatványok I. • A bejelentéshez szükséges űrlapot az internetes címe: http: //www. zoll. de/DE/Fachthemen/Arbeit/Meldungen-bei -Entsendung/meldungen-bei-entsendung_node. html • Itt a lap jobb oldalán kell a „Formulare zum Thema” feliratú dobozból a 033037 jelű nyomtatványt kiválasztani és kitölteni. A nyomtatvány elérhető az MKFE honlapján is ezen a címen: http: //www. mkfe. hu/images/cikkek/dok/Hirek/033037 b_ei nsatzplan_fur_arbeitgeber_mobil. pdf • Hivatalos címe szerint ez a Németország területét érintő szállításról szóló munkáltatói bejelentés. A kitöltött anyagot faxon kell elküldeni a következő számra: Bundesfinanzdirektion West, Cologne, +49 (0) 221 964 870.
Bejelentés – Ellenőrzés 8. Nyomtatványok II. • Ezt a nyomtatványt azoknak kell kitölteniük, akik csak mobil, nem helyhez kötött tevékenységet végeznek Németország területén. • MKFE honlapjára dec. 23 -án felkerült a bejelentési nyomtatvány magyar nyelvű fordítással kiegészített változata is. Elérhető ezen a címen: http: //www. mkfe. hu/images/cikkek/dok/Hirek/ne met_minimalber_formanyomtatvany_de_hu. pdf
Bejelentés – Ellenőrzés 9. Rendeletek • A NIT Hungary honlapján elérhetők magyar fordításban a német minimálbérre vonatkozó eredeti törvények és szabályok. • A német minimálbértörvény: • http: //nit. hu/images/anyagok/letoltes/nemetmin/Mi. Lo. GHU_LEK. pdf • A külföldi munkavállalók bejelentésére szolgáló rendelet: • http: //nit. hu/images/anyagok/letoltes/nemetmin/Mi. Lo. Meld V-2 HU_LEK. pdf • A napi munkaidő feljegyzésére vonatkozó rendelet: • http: //nit. hu/images/anyagok/letoltes/nemetmin/Mi. Lo. Aufz V. pdf
Bejelentés – Ellenőrzés 10. Pénzbírásggal szankcionált mulasztások (törvény 21. paragrafusa) • nem tűri az ellenőrzést, • nem működik együtt, • az adatokat nem az előírt módon, nem kellő időben nyújtja be, stb. Ilyen esetekben a pénzbírság összege harmincezer euróig terjedhet. A minimálbér nem, vagy nem megfelelő időben történő megfizetése esetén a pénzbírsági maximális mértéke ötszázezer euró. 1600 új embert állítanak rá az ellenőrzésekre,
Bejelentés – Ellenőrzés 11. • A német hatóságok, hivatalok hogyan is tudnák ellenőrizni azt, hogy a magyar (szlovák, cseh, spanyol stb. ) cégek az adott időszakra befizették-e a németországi minimálbérnek megfelelő bért itthon. • Elvileg hat hónapra előre kell jelezni a német vámhatóságnál, hogy mely sofőrök mennyit időt mozognak majd Németországon belül, ám kérdés, hogyan is fogja ellenőrizni a megfelelő bér megfizetését. • A munkáltatónak kérésre igazolnia kell, hogy a munkavállalónak kifizették a minimálbért, ám a német hatóság a magyar társszerveknél is érdeklődhet, hogy megtörtént-e a rendes kifizetés a német minimálbér után. • Ebben az esetben viszont a német vámhatóságnak több száz, ezer megkeresést kellhet indítania a magyar adóhatóság irányába, hogy ellenőrizzék, megtörtént-e a német minimálbér utáni adófizetés.
Bejelentés – Ellenőrzés 12. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) 2015. január 8 -án hivatalos tájékoztatást kért az adóhatóságtól arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adott esetben magyar személy béradatairól ad-e tájékoztatást a német hatóság kérésére. A NAV 2015. január 10 -i válasza szerint "a német minimálbérről szóló törvény 18. §-a szerinti együttműködésre a munkaügyi hatóság és a német vámigazgatási hatóságok között kerülhet sor, nem az állami adó- és vámhatóságnak kell adatot szolgáltatnia a német hatóságok felé arról, hogy a magyar munkavállalók munkabére eléri-e a német jogszabályban előírt mértéket. " Az MKFE honlapján erre azt írták, tekintve, hogy a korábban munkaügyi hatóságként ismert Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2015. január 1 -jével megszűnt, és a foglalkoztatási szakterület az NGM-hez került át. . .
Bérfizetés szabályai 1. • Az országba belépő sofőr számára csak a tényleges munkaidőre járó német bért kell megfizetni. Ha az országban töltött idő nem munkaidő, akkor azokra az órákra nem jár a minimálbér. • A német Szövetségi Szociális és Munkaügyi Minisztérium MKFE részére küldött levele szerint készenléti idő és a készenléti szolgálat is munkaidőnek tekintendő, tehát jár rá a minimálbér. Ezzel szemben az ügyelet nem tekintendő munkaidőnek.
Bérfizetés szabályai 2. A törvény arról nem rendelkezik, hogy mely bérelemek tartoznak majd a német minimálbér összegébe. Egyértelműen nem tartozik e körbe: • külföldi utazási- és szállásköltség, • túlóra díjazása, • bónusz, • Cafeteria, béren kívüli juttatáok.
Bérfizetés szabályai 3. • A törvény szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak a minimálbért megfizetni a megállapodott esedékesség időpontjáig, de legkésőbb annak a hónapnak az utolsó banki munkanapján, amely azt a hónapot követi, amelyben a munkát elvégezték. • A munkaviszony befejezése esetén a munkáltató köteles a még ki nem fizetett munkaórákat legkésőbb a munkaviszony befejezését követő naptári hónapban kiegyenlíteni
Bérfizetés szabályai 3. Korábbi gyakorlat a magyar fuvarozóknál: • Alapbér • Napidíj – Szja 3. sz. mell. II. r. 7. pont (40 EUR – igazolás nélkül elismert költség, mellette kizárólag gépjármű ktg. ) • Üzemanyag-megtakarítás - Szja 27. § (1) b) (nem öálló tevékenységből származó bevételt csökkenti, max. 100 ezer Ft/hó) • Kilóméter alapú elszámolás
Bérfizetés szabályai 4. Megoldási lehetőségek I. • Aláírhatják a megfelelő német papírokat a vállalkozások, ezek után viszont aláírathatnak egy újabb szerződést a munkavállalókkal, melyben megállapítják a magasabb alapbért, de egy másik szerződésben sokkal szigorúbban büntetik a túlfogyasztást, vagy a jármű sérülését. Ahogy egy bért "fel lehet pántlikázni", úgy ez negatív irányba is tud működni. • A német szabályozás emellett nem foglalkozik azzal, hogy Németország "előtt", illetve "után" mennyi is a minimálbér, - magasabb bérezést ki lehet egyenlíteni. • a magyar sofőrök kilométer-elszámolásban dolgoznak, és a német utakon kívüli területekre a mostaninál alacsonyabb béreket állapítanak meg.
Bérfizetés szabályai 5. Megoldási lehetőségek II. Előadó véleménya alapján Elszámolási jogcím változatlan • Az összeg módosul, a jogcím nem. • Kiküldetéshez kapcsolódik. • Egy része előzetes kalkuláció alapján meghatározható a fix bér részeként, másik része havi tényleges elszámolás alapján korrigál - egyéb bér • Távolléti díj számítása során rendszeres jövedelemnek minősül • Elkülönített nyilvántartás - ellenőrzés Árfolyam: - Szja törvény 6. § • bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB árfolyam - javasolt • bevétel megszerzése napján érévnyes árfolyam • váltási árfolyam - 15 napon belül
Német Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Tájékoztatás 1. Német minimálbér: nincs türelmi idő • Nem várható semmilyen enyhítés a német minimálbérrel kapcsolatban: a németek elvárják, hogy az országon csak áthaladó sofőrök is megkapják a kötelező legkisebb bért, s nem érdekli őket, hogy a külföldi munkáltató ezt hogyan fogja elszámolni. • Ha egy ellenőrzés során felfedezik, hogy a sofőr nincs bejelentve, akkor már első alkalommal is kiszabják az ezért járó bírságot. A bírság a bejelentés elmulasztásáért 30 ezer euró is lehet.
Német Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Tájékoztatás 2. Visszaigazolás • A munkáltató a faxon elküldött bejelentésről semmilyen visszajelzést nem fog kapni. • A német hatóságok nem teszik kötelezővé, hogy a sofőrnél bármilyen igazolás legyen arról, hogy őt a munkáltató bejelentette. • Az MKFE mégis azt tanácsolja, hogy ebből a bejelentésből legyen a sofőrnél is egy másolati példány. Ha a fax valamiért nem érkezett meg, akkor legalább ezzel tudja igazolni, hogy az ő munkáltatója rendben elküldte.
Német Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Tájékoztatás 3. • a bejelentési kötelezettség, a minimálbér teljesítése csak az alkalmazottakra vonatkozik. az egyéni vállalkozó, vagy a társas vállalkozóként dolgozó sofőr számára nincs minimálbér-előírás. azt, hogy valaki alkalmazottnak, vagy önálló vállalkozónak minősül, azt a német vámhatóság dönti majd el az esetleges ellenőrzés során.
Német Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Tájékoztatás 4. • A sofőr bejelentésével a munkáltató nyilatkozatban vállalja, hogy a vámhatóság felszólítására a munkaügyi dokumentumokat német nyelven, Németország területén be fogja mutatni. A minisztérium szerint a következő dokumentumokról lehet szó: – munkaszerződés, illetve azok a szerződések, melyekből kiderül a foglalkoztatás lényegi tartalma – munkaidőről szóló igazolás – bérelszámolások – a megtörtént bérkifizetés igazolása.
Német Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Tájékoztatás 5. • A német hatóság azt fogja vizsgálni, hogy az alkalmazott sofőr megkapta-e az euróban kifejezett minimálbért. A külföldi (magyar) munkáltató feladata, hogy ehhez igazodjon. a munkáltató semmilyen segítséget nem fog kapni abban a kérdésben, hogy – hogyan számolja el egy dolgozóra a különböző, óráról-órára változó bért – milyen euró-forint árfolyamon feleljen meg a német elvárásoknak?
Német Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Tájékoztatás 6. • A bejelentést írásban, német nyelven kell megtenni. Egy legfeljebb 6 hónapos időszak összes műveletét tartalmazhatja, függetlenül attól, hogy végig itt vannak, vagy csak az időkeret egy részében. Tehát listázható az összes gépkocsivezető neve pl. 2015. 01. – 2015. 06. 30. -ig. (értelemszerűen ma pl. 2015. 01. 08. – 2015. 07. 08. -ig) Mielőtt német földre lépnének, el kell küldeni. Akár egy nappal előtte, vagy az adott napon, mielőtt belépnek Németországba. Egyszerűen küldeni kell, nem lesz semmilyen válasz / visszaigazolás a bejelentésre. Amennyiben ez az első bejelentés megtörtént, a tervezett fuvarműveletek módosulásairól nem szükséges értesíteni a német vámhatóságot. A formanyomtatványt egyelőre csak német nyelven biztosítják.
Német Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Tájékoztatás 7. • A törvény szerint a munkáltató köteles a Németország területén ledolgozott munkaidő kezdetét, végét és időtartamát legkésőbb a munkavégzés napját követő hetedik naptári nap lejártáig feljegyezni. A közlekedési ágazatra (kizárólag mobil tevékenység) vonatkozó egyszerűsítés miatt azonban csak a tényleges munkaidőt kell feljegyezni, konkrét kezdési és befejezési időpontok nélkül.
Német Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Tájékoztatás 8. • A munkaidőre, a kifizetett bérre stb. vonatkozó dokumentáció a külföldi vállalkozásnál is őrizhető. Ez esetben alá kell írni a 033037 (mobil) jelzésű formanyomtatványon a második kötelezettségvállaló nyilatkozatot (Versicherung) is. Aláírással megerősítve, hogy ha a német vámhatóság kéri, a szükséges dokumentumokat német nyelven rendelkezésre bocsátják.
Német Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Tájékoztatás 9. • A gépkocsivezetőknek semmilyen bizonyítékot/dokumentumot nem kell magukkal vinniük a minimálbérről. Viszont maguknál kell tartaniuk azonosító okmányaikat. (ID/útlevél)
Német jog – EU jog 1. Német jogi álláspont: • az új törvény és az említett rendelet – imperatív jellegére is tekintettel - jogszerűen kiterjeszthető a fent ismertetett valamennyi alkalmazási területre. • A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK (Róma I. ) rendelet 9. cikke szerint az imperatív rendelkezések olyan rendelkezések, amelyek betartását valamely ország a közérdek – például politikai, társadalmi vagy gazdasági rendjének megőrzése – szempontjából döntő fontosságúnak ítél, és semmi nem korlátozhatja az eljáró bíróság országának joga szerinti imperatív rendelkezések alkalmazását.
Német jog – EU jog 2. • Európai Bizottság (EB) szerint sérti az uniós jogot a minimálbérre vonatkozó németországi szabályozásnak az az eleme, amely szerint az óránkénti bruttó 8, 5 eurós (mintegy 2700 forint) minimálbér a külföldi szállítmányozó cégek alkalmazottainak is jár, amíg német területen végeznek munkát, akkor is, ha csupán átutaznak az országon.
Német jog – EU jog 3. • A bizottság jelenleg mérlegeli, hogy mikor kezdje meg a német kormánnyal az úgynevezett strukturált párbeszédet, amelynek az a célja, hogy mihamarabb megoldás szülessen a problémára az uniós joggal összhangban, mégpedig anélkül, hogy hivatalos kötelezettségszegési eljárás indulna. • Az EB egy szóvivője hivatalosan azt közölte, hogy Brüsszel megítélése szerint a német minimálbértörvény ugyan megfelel a közösség szociálpolitikai alapelveinek, de vizsgálnak Magyarországról és Lengyelországból érkezett panaszokat, amelyek a szabályozásnak a szállítási ágazatot érintő egyes részleteire vonatkoznak.
Következmények a fuvarozási piacon • Kiélezett árverseny zajlik • keleti cégek - sofőrjüknek többet kell fizetniük a német út után, de a megemelkedett költségeket mégsem fogadják el a német megrendelőik. • Pár százaléknyi (2 -5 százalék) eltérés dönt abban, hogy melyik cég viszi el az adott fuvart, a nyugati megrendelők pedig igyekeznek költséghatékony megoldást választani, így kerülnek a képbe a keleti vállalkozások. • A helyzet kifeszítettebb - orosz embargó miatt a lengyel, litván, észt kamionok jelentős része – amelyek korábban Oroszországba szállítottak –megjelent az Európai piacon, így nagyobb az árverseny is. • Paradox helyzet - Európában sofőrhiány van, vagyis van kereslet jó sofőrökre, az árverseny miatt ugyanakkor a nyugati cégek a keletiekkel sokszor nem tudnak labdába rúgni, így pedig ott kevesebb a szabad állás. A bérek így az eredeti állapothoz képest is mennek felfelé, ez a fuvarozás árára is hatással van, így egy újabb pluszköltség rakódhat a fuvarozásra, amit viszont a megrendelők nem igazán akarnak megfizetni.
Az intézkedés vélhető célja Elképzelhető, hogy Németország ezzel az egésszel abba az irányba akarja nyomni a piacot, hogy a külföldi, leginkább keleti cégeknek ne érje meg Németországban, illetve onnan, oda fuvarozni. Ezzel a helyüket helyi cégek vehetik át, akik ott fizetik az adót, járulékokat is. Vagy a keletiek helyi cégeken keresztül intézzék a fuvarozást, így az adófizetés is Németországban csapódna le. Ehhez kapcsolódhat egy másik cél is, ez pedig az, hogy a németországi munkavállalók versenyhátrányát csökkentsék.
Kapcsolódó terület Kiküldetés Szja szabályai 1. 2011. évi LXXXIV. törvény • a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. február 28. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről Kihirdetve: 2011. VII. 4. • Jogcímek szerint meghatározott jövedelmek – adóztatás jogát gyakorló ország kijelölése • Szja törvény: Belföldi illetőségű magánszemély valamennyi jövedelme belföldön adóköteles. • DE az egyezmények elsőbbséget élveznek a hazai joggal szemben
Kapcsolódó terület Kiküldetés Szja szabályai 2. Egyezmény esetén a feleknek számos további kérdést is tisztázniuk kell, melyek közül az adókötelezettség teljesítésének szempontjából legfontosabbak: • Hol bírnak adóügyi illetőséggel a felek (munkaadó, munkavállaló)? • Melyik kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi Egyezményt kell alkalmazni? • Az Egyezmények melyik Cikke vonatkozik az adott esetre? • Melyik állam jogosult adóztatni az Egyezmény alapján? • Van-e az illetőség államában további tennivaló, ha az Egyezmény szerint nem ott adóköteles a jövedelem? • Mi a teendő, ha nincs nemzetközi egyezmény? • Milyen speciális eljárási, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségeket kell teljesíteni?
Kapcsolódó terület Kiküldetés Szja szabályai 3. Illetőség meghatározása • állandó lakóhely • létérdekek központja • szokásos tartózkodási hely (183 nap) • állampolgárság • Szerződő államok illetékes hatóságainak egyeztetése Körülmények az adóévben változhatnak – az adóéven belül változhat az illetőség – változást megelőzően és követően megszerzett jövedelemre más adókötelezettség vonatkozhat.
Kapcsolódó terület Kiküldetés Szja szabályai 4. Német-magyar egyezmény 14. cikk Munkaviszony • A fizetés, a bér és más hasonló díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy munkaviszonyra tekintettel kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott díjazás megadóztatható ebben a másik államban. • (2) Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az a díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban végzett munkára tekintettel kap, csak az elsőként említett államban adóztatható, ha: • a) a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül, és • b) a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik államban, és • c) a díjazást nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye viseli.
Kapcsolódó terület Kiküldetés Szja szabályai 5. Az Egyezmény főszabálya tehát az, hogy a munkaviszonyból származó jövedelem ott adóztatható, ahol a magánszemély illetőséggel bír. Amennyiben azonban a munkát a magánszemély az illetőségétől eltérő államban végezné, a jövedelme e munkavégzés helye szerinti államban adóztatható – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel Így egy magyar munkavállaló németországi kiküldetéséből származó jövedelem kizárólag akkor marad Magyarországon adóztatható, ha • a magánszemély egyrészt bármely tizenkét hónapos időszakon belül nem tartózkodik 183 napnál hosszabban Németországban. • Másrészt feltétel, hogy a munkáltató ne bírjon német illetőséggel, illetve hogy a munkabért ne német munkáltató nevében fizessék. • Harmadrészt feltétel az is, hogy a munkáltatónak ne legyen németországi telephelye, pontosabban, ha van is ilyen német telephely, ne az viselje a kiküldetés költségeit.
Kapcsolódó terület Kiküldetés Szja szabályai 6. 183 nap számítása • „fizikai jelenlét” napjainak számán alapuló módszer • munkavégzés helye szerinti államban töltött napnak számít: – minden töredéknap, ide értve a megérkezés és a távozás napját is – ebben az államban töltött szabadnap, az olyan rövid szünetek, mint az oktatásban, sztrájkban töltött idő vagy akár a betegszabadság időtartama, kivéve az átutazást • figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amikor a magánszemély ugyanabban az államban bír illetőséggel, amelyben egyébként a munkát is végzi
Kapcsolódó terület Kiküldetés Szja szabályai 7. • külföldi államban a munkavégzés időtartama meghaladja a 183 napot, akkor a külföldi munkavégzés teljes időtartamára járó – tehát nem csak a 184. naptól kezdődően megszerzett – jövedelem a külföldi államban válik adóztathatóvá • előre láthatólag meghaladja majd a 183 napot, akkor az adót, adóelőleget már a kiküldetés első napjától a külföldi államban kell megfizetni Magyarországon Szja tv. 7. § (1) bekezdés m) pontja
Kapcsolódó terület Kiküldetés Szja szabályai 8. • A munkáltató nem bír illetőséggel a munkavégzés helyének államban Például egy magyar illetőségű magánszemély öt hónapon keresztül egy német munkáltató számára végez munkát, mégpedig egy hónapig Németországban, két hónapig Ausztriában és további két hónapig Magyarországon. A leírt esetben az első egy havi munka Németországban lesz adóztatható, mivel a magyar munkavállaló Németországban egy német munkáltató részére dolgozik. A második két havi munka – a magyar-osztrák egyezmény alapján – Magyarországon marad adóztatható, tekintettel arra, hogy a munkáltató nem bír illetőséggel Ausztriában (feltéve, hogy a munkáltatás költségeit nem az osztrák telephelye viseli). A harmadik időszakban a magyar magánszemély Magyarországon végez munkát, így az adókötelezettség vitathatatlanul belföldön keletkezik
Kapcsolódó terület Kiküldetés Szja szabályai 9. A munkáltatás költségét nem a munkáltató telephelye viseli • Amennyiben ugyanis a telephely számolja, számolhatja el költségként a munkavállaló bérét és annak közterheit, akkor a magánszemély azonnal a külföldi államban válik adókötelessé, még akkor is, ha a külföldi tartózkodása csak néhány napra tehető • telephely akkor köteles a magánszemély bérének költségét viselni, ha a magánszemély a telephely számára végez munkát, vagy feladatai a telephely tevékenységével szorosan összekapcsolódnak • Ha a telephely a munkáltatás költségét elszámolhatná ugyan, de valamilyen okból, ezt mégsem teszi, akkor is úgy kell tekinteni a magánszemély jövedelmét, mint amit a telephely elszámolt • a telephely akkor számolja el a munkavállaló foglalkoztatásának költségei, ha azokat a számvitel szabályai szerint a telephelyhez kell allokálni
Kapcsolódó terület Kiküldetés Tb szabálya 1408/71. sz. EGK rendelet • Kiküldetés esetén a másik tagállamban történő munkavégzés ellenére a munkavállaló továbbra is a kiküldő állam jogszabályai szerint lesz biztosítva úgy, mintha továbbra is ennek a területén dolgozna. • A kiküldetés időtartama 12 hónap lehet, amelyet egyszer - újabb 12 hónappal - meg lehet hosszabbítani. A kiküldetést 2010 től A 1 formanyomtatvány (korábban az E 101) igazolja, melynek 24 hónap az érvényessége. • A 1 igazolja a munkavégzés helye szerinti ország hatóságai számára, , hogy az adott munkavállaló továbbra is abban az államban marad biztosított, amelyből kiküldték továbbá, hogy a munkavégzés helye szerinti országban mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
- Slides: 48