A NEVELS TERLETEI A nevels terletei Testi nevels

A NEVELÉS TERÜLETEI

A nevelés területei • • • Testi nevelés Értelmi nevelés Érzelmi nevelés Erkölcsi nevelés Esztétikai nevelés • • • Egészségnevelés Környezeti nevelés Állampolgári nevelés Multikulturális nevelés Média és nevelés

Testi nevelés • a testi fejlődés elősegítésére irányuló pedagógiai tevékenységek összessége: • testnevelés, testápolásra vonatkozó ismeretek, szokások, testi önfejlesztés

Egészségnevelés • tudatos egészségfenntartó és egészséget erősítő viselkedésmódok kialakítása • mozgás és sport, egészséges táplálkozás mentálhigiéné

Környezeti nevelés = • az ember környezetéhez való tudatos viszony kialakítása • a környezetre vonatkozó ismeretek átadása, • környezeti attitűdök megváltoztatása

A csecsemőkor és a korai gyermekkor mozgásfejlődési sajátosságai

Reflexek • Pislogási reflex: megvédi a szemet a túl erős fénytől. A szem gyors becsukása inger hatására. • Szopó- és nyelőreflex: a táplálkozáshoz szükséges. Szopni kezd, ha valamit a szájába tesznek. • Keresőreflex: a fejét fordítja és a száját nyitja, ha az arcát megérintik. • Fogóreflex: amikor hozzáér valami a tenyeréhez, összezárja ujjait. 3 -4 hónapos korban tűnik el.

Reflexek • Moro-reflex: erős hangot hall, akkor karjait először széttárja, majd hirtelen összezárja. • Mászóreflex: ha hasra fektetik az újszülöttet, és talpát megtámasztják, akkor mászó mozdulatokat végez. • Babinski-reflex: ha a talpát végigsimítjuk, akkor a lábujjak szétnyílnak, majd begörbülnek.

Mozgásfejlődés csecsemőkorban A fejlődéslélektan a csecsemőkort két szakaszra bontja. • Első szakasz: A a születéstől 2, - 2, 5 hónapos korig. • Második szakasz: 2, 5 hónapos kortól 1 éves korig tart.

A második szakasz jellemzői • A csecsemő növekedése és testi fejlődése együtt jár a a koordináció és a mozgáskészségek intenzív fejlődésével • A magasság és testsúly növekedésével a fej, törzs és láb testhosszhoz viszonyított arányai megváltoznak, ennek következtében a súlypont a 12 hónapos korra lejjebb süllyed, ez megkönnyíti a két lábon történő egyensúlyozást • Az izmok növekedése és a csontok keményedése, valamint az agykéreg, idegrendszer fejlődése előfeltétele a koordináltabb mozgásnak

A csecsemő mozgásfejlődése • 1. hónapos Hason fekve átfordítja a fejét, ha ülésbe húzzuk egy pillanatig meg tudja tartani a fejét. • 2. hónapos Fejét pár másodpercig meg tudja tartani, hason fekve kicsit megemeli. • 3. hónapos Kezével játékok után nyúl, fejét meg tudja tartani, ha állásba emeljük, kirúgja magát. • 4. hónapos Forgáshoz hasonló mozdulatokat végez, 11 alkalommal oldalra fordulhat, apró tárgyakat is meg tud fogni, a felé nyújtott tárgyat megfogja • 5. hónapos már tud hasról hátra fordulni, feltámasztva tud ülni

• 6. hónapos Hasról hátra fordul és esetleg vissza is, a tárgyakat a szájához emeli • 7. hónapos Körbe-körbe vagy hátrafelé kúszik, az ügyesebbek előrefelé is tudnak, kezére támaszkodva ül • 8. hónapos Előrefelé kúszik, néhány másodpercig támaszték nélkül ül • 9 hónapos Mászni kezd, kapaszkodva megáll, de még nem tud felkapaszkodni, magától felül • 10. hónapos Ügyesen mászik, feláll • 11. hónapos Kapaszkodva, oldalazva jár • 12. hónapos Néhány másodpercig egyedül megáll, kapaszkodó nélkül • 13. hónapos Megteszi az első önálló lépéseket

Rendellenességek a mozgásfejlődésben • 1. hónapos Ha a fejét egyáltalán nem emeli, ha szemével és fejével nem követi a mozgásokat, hangra nem reagál. • 2. hónapos Ha két kezénél fogva ülő helyzetbe húzzuk és ilyenkor egyáltalán nem tartja meg egy pillanatra sem a fejét • 3. hónapos Ha ismerős hangokra nem fordul oda, nem forgatja a fejét, ha hason fekve nem emeli a fejét • 4. hónapos Ha soha, még egyetlen alkalommal sem fordult oldalra vagy hasról hátra, ha hason fektetve nem támaszkodik a könyökére vagy a kezére • 5. hónapos Ha még soha nem fordult meg, megtámasztva nem tud ülni

• 6. hónapos Ha nem forog, nem kezd el legalább minimális mértékben (körbe-körbe vagy hátrafelé) kúszni, nem nyúl a tárgyak után • 7. hónapos Ha nem tud pár másodpercig támasz nélkül, vagy a kezére támaszkodva ülni, nem kúszik • 9. hónapos Ha nem tud felülni • 10. hónapos Ha nem mászik, nem húzza magát fel állásba • 11. hónapos Ha nem áll fel, nem ül stabilan támaszték nélkül is • 12. hónapos Ha nem jár kapaszkodva • 18. hónapos Ha nem képes még önállóan járni, kapaszkodás nélkül állni

Mozgásfejlődés korai gyermekkorban • A korai gyermekkorban (1 -3 év) a gyermekek növekedési üteme jelentős, de a csecsemőkorhoz képest lelassul. • Az agy idegsejtjei kezdik elérni a felnőtt méretét és sűrűségét. • Az idegrendszeri fejlődés következtében a gyermek izomkontrollja javul, a cselekvéseit egyre jobban összehangolja észleleteivel

• Mozgásfejlődés szempontjából a tapasztalatszerzésnek, a sokrétű mozgásformák elsajátításának az időszaka ez. • A gyermekek már többféle alapvető mozgásformát ismernek (mászás, járás, emelés, hordás, futás, dobás, ugrás, gurulás, húzás-tolás, függés) • Ezek a mozgásformák még nincsenek készség szinten

Mászás • 2 - 3 éves korra a a gyermekek csípőmagasságú akadályokra fel – lemásznak • Az egyensúlyozó képesség még kevésbé fejlett, ezért a járás tipegő

Járás • Megtanul ülni, átfordulni, mászni, mielőtt eljönne a felhúzódzkodás és az állás ideje. • Ezek után már csak önbizalom és egyensúly- érzék kérdése, hogy mikor indul el. • Sebessége a korai gyermekkorban javul – Lépéshossz nő – Lépésfrekvencia csökken

Ugrás • Az ugrás fejlődése a járáshoz képest lemarad • Kezdetben helyből ugrik a gyermek • Gyakori a futásból történő megállás és ugrás

Dobás • Megfogás, elkapás kezdeti mozzanatai 1, 5 – 2 éves korban figyelhetőek meg. • Két éves kor körül kezd iránya lenni a dobásnak • Korai gyermekkorban a dobó mozgás karból történik

Gurulás • Előzményei megtalálhatóak a csecsemőkorban (fordulásoknál) • Szívesen gurul a gyermek lejtőn

Emelés - hordás Húzás - tolás • Csecsemőkorban emelik, majd helyváltoztatás megjelenésével hordják a tárgyakat • Járás tanulásnál már megjelenik a húzás tolás, később a gyermek előszeretettel mozgat testméretéhez képest nagy tárgyakat

TESTI NEVELÉS A BÖLCSŐDÉBEN • A bölcsődében a gyermek mozgásfejlődéséhez biztosítani kell a megfelelő mozgásteret és tárgyi környezetet. • Egyes mozgásformák fejlődése, azok változatos formáinak megjelenése különösen igénylik a felnőttek segítségét, mozgásmintáját. • Az utánzás korai életévekben meghatározó a tanulás, így a motoros tanulás szempontjából is. • Ezért fontos, hogy a bölcsődében dolgozó szakemberek jól képzettek legyenek, ismerjék a csecsemő-, és a korai gyermekkor mozgásfejlődési sajátosságait

MÉDIA ÉS NEVELÉS KIGYERMEKKORBAN

A kisgyermekekben az erőszakos rajzfilmek hatására növekedett a fizikai és verbális agresszió NEM MINDEN AGRESSZIÓ EGYFORMA!

Ok- okozati összefüggés Tévében látott erőszak agresszív viselkedés Ennek mértéke függ: - Gyermek társadalmi helyzetétől - Intelligenciájától - Szülői példától (George Gerbner)

Hogyan reagálnak a gyerekek az agresszióra? • Többség: Normális, elfogadható válaszreakció a külvilág ingereire. Toleránsabbá válnak az agresszióval szemben. • Fokozott félelemmel és visszahúzódással reagálnak. (Aronson) Az agresszió megértése fokozatosan változik a gyermek fejlődésével!

Az agresszió megértése - 3 -6 éves: csak az agresszív cselekményre emlékszik - Képlékeny a normarendszerük, meggyőződésük, hogy amit a felnőttől látnak, az csakis jó lehet.

Miért veszélyesek a gyermekekre? • 3 évesek – fizikai valóságként élik meg a képernyőn látottakat • 4 évesek – már kezdik érteni, hogy ezek csak képek

A reklámok és hatásuk a gyermekekre

A reklám és a gyermek • A 4 -10 éves gyermekek a reklámipar legfontosabb célrétegei. • Játékaikat egyre inkább a média határozza meg.

REKLÁM – kapaszkodó a gyerekeknek Túlterhelt szülők időhiány a gyerekeknél hiányoznak a szociális kötődések a reklám számukra a biztonság, a valakihez tartozás érzését közvetíti. A reklám felnőttként szólítja meg a gyereket Csak a megszerzett javakat mutatja, a munkát nem. Ez álvilágot teremt a gyermek fejében.

A reklámipar célja: • • Fogyasztásra ösztönzés Manipulálással az életfilozófiánk alakítása MANIPULATÍV technikák 1. 2. 3. 4. 5. Az ismert ember hitelesebb. Rövid verses, humoros szövegek – akaratlanul rögzülnek. Szakemberek ajánlása. A film legizgalmasabb részét szakítják meg reklámmal – a magas vérnyomáskor jobban rögzül az üzenet Erősebb hangerő – érinti a küszöb alatti ingert

Gyerekekre gyakorolt hatás: 1, 5 év – felismerik a hang és a kép kapcsolatát 2 év – a reklámokhoz, műsorokhoz tudja kötni a zenei szignálokat 5 év – ugrásszerűen nő a felfogóképessége 6 év alatt – még nem tudnak különbséget tenni a reklámok és műsorok között. A média kihasználja…

A védekezés taktikái • Másik csatornára kapcsolunk • A gyermek tudatos fogyasztóvá nevelése +

Gyermek-reklámok veszélyei • Misztikus erővel ruházzák fel a termékeket. • A történetek beépülnek a gyermekek szerepjátékaiba, a szlogenek korlátozzák kifejezőképességüket. • A gyerekek vásárlóként vesznek részt a fogyasztási folyamatban. Döntésük erősen befolyásolható. • A reklám a gyereket, mint ügyfelet szólítja meg. • Összemossák a felnőtt- és gyermekvilág határait. • Az elektronikus játékok – nem tudja reálisan felmérni a saját képességeit

A gyermek, mint ügyfél

Mit tehetünk? • Együtt televíziózás, folyamatos magyarázat • A reklámról gyermeknyelven való beszélgetés

Fiziológiai és pszichés hatások • • Kevesebb időt tölt a szabadban Kevesebbet játszik Kevesebbet mozog A mozgáshiány és a tévézés közben való evés miatt egyre több a gyomorpanaszos gyermek. • Neurotikus tünetek – „tévékór” A bölcsődések alvásigénye napi 13 óra, de gyakran késő délután és este is a TV előtt ülnek. Másnap feszültek, agresszívak.