A nemzetkzi szolgltatskereskedelem A szolgltatsok csoportostsa fogyaszti szolgltatsok

  • Slides: 27
Download presentation
A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem

A szolgáltatások csoportosítása • fogyasztói szolgáltatások → végtermékek, amelyeket a fogyasztó lakosság vásárol meg

A szolgáltatások csoportosítása • fogyasztói szolgáltatások → végtermékek, amelyeket a fogyasztó lakosság vásárol meg (pl. : hajvágás, mozi) • termelői szolgáltatások → félkész termékek, amelyek áruk és más szolgáltatások előállításához szükségesek (pl. : árufuvarozás, üzleti tanácsadás) De: a két típus nem választható el élesen egymástól.

A szolgáltatások csoportosítása • piaci (üzleti) szolgáltatások → a piaci viszonyok a meghatározóak (vendéglátóipari,

A szolgáltatások csoportosítása • piaci (üzleti) szolgáltatások → a piaci viszonyok a meghatározóak (vendéglátóipari, távközlési, szállítási szolgáltatások) • nem piaci (köz) szolgáltatások → nem bízzák teljesen a piac mechanizmusaira (egészségügyi szolgáltatások, oktatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás)

A szolgáltatások sajátos tulajdonságai • elválaszthatatlanság: a szolgáltatások termelése és fogyasztása területileg és időben

A szolgáltatások sajátos tulajdonságai • elválaszthatatlanság: a szolgáltatások termelése és fogyasztása területileg és időben egybeesik • megfoghatatlanság: a szolgáltatások esetben nem tárgyiasulnak, nincs fizikai formájuk • tárolhatatlanság: mivel a fogyasztással egyidőben termelődnek, ezért nem is tárolhatók

A szolgáltatások sajátos tulajdonságai • a fogyasztók részvétele: a fogyasztó jelen van szolgáltatás nyújtásánál,

A szolgáltatások sajátos tulajdonságai • a fogyasztók részvétele: a fogyasztó jelen van szolgáltatás nyújtásánál, a szolgáltatást személyre lehet szabni • egyediség: a szolgáltatások létrehozása valamely konkrét személy munkájához kötődik, minősége függ a személy kvalifikáltságától, tulajdonságaitól stb. • a szállíthatóság hiánya: a szolgáltatások többsége nem szállítható

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem kialakulása A II. világháború után • a szolgáltatások részaránya a mezőgazdasághoz

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem kialakulása A II. világháború után • a szolgáltatások részaránya a mezőgazdasághoz és az iparhoz viszonyítva elenyésző • a szolgáltatások nemzetgazdaságok közötti mozgása kevésbé jellemző (kivétel, pl. : árukereskedelemhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások, tengeri szállítás) okok • nagyfokú protekcionizmus (állami monopólium) • korlátozott technikai lehetőségek

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem kialakulása A 70 -80 -as évek • a szolgáltatások gazdaságban betöltött

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem kialakulása A 70 -80 -as évek • a szolgáltatások gazdaságban betöltött szerepe növekszik → a nk-i szolgáltatáskeresk. jelentősége is megnőtt • a belső piac szűkössége miatt a szolgáltatást nyújtó vállalatok exportálni szerették volna termékeiket • technikai fejlődés (Internet) ↓ megindul a szolgáltatáskereskedelem liberalizációja Az átfogó szabályozás a GATT uruguayi fordulóján született meg.

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem szabályozása: a GATS

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem szabályozása: a GATS

A GATS céljai 1994: Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről, General Agreement on Trade in

A GATS céljai 1994: Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről, General Agreement on Trade in Services (GATS) • a szolgáltatáskereskedelem bővítése • liberalizáció • a szolgáltatáskereskedelem szabályozása • a jogok és kötelezettségek egyensúlyának megteremtése a tagországok között

A szolgáltatások exportjának módozatai (a GATS hatóköre) • határokon átnyúló kereskedelem egy adott ország

A szolgáltatások exportjának módozatai (a GATS hatóköre) • határokon átnyúló kereskedelem egy adott ország területéről egy másik ország területére teljesített szolgáltatás pl. : a postai szolgáltatások, TV közvetítés, nk-i telefonhívás stb. • külföldi fogyasztás egy adott ország területén valamely másik ország fogyasztói számára nyújtott szolgáltatás pl. : turizmus

A szolgáltatások exportjának módozatai (a GATS hatóköre) • kereskedelmi jelenlét a külföldi szolgáltató a

A szolgáltatások exportjának módozatai (a GATS hatóköre) • kereskedelmi jelenlét a külföldi szolgáltató a szolgáltatás nyújtása céljából a másik országban leányvállalatot vagy fiókot hoz létre pl. : banki, biztosítási, tanácsadási szolgáltatások • természetes személyek jelenléte természetes személyek szolgáltatás nyújtása céljából másik országba utaznak pl. : orvosi szolgáltatás

A GATS felépítése Három fő részből áll • keretszerződés (minden tagra vonatkozó általános el-vek

A GATS felépítése Három fő részből áll • keretszerződés (minden tagra vonatkozó általános el-vek és kötelezettségek) • az egyes ágazatokra vonatkozó szabályozások (pl. : légi szállítás, pénzügyi szolgáltatások, tengeri szállítási szolgáltatások, távközlés) • az egyes tagországok által vállalt kötelezettségek a felek tárgyalásokon állapodnak meg róluk, módosításuk tárgyalások után, kárpótlás nyújtása mellett lehetséges

A GATS alapelvei • a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása a partnerek egyforma kezelése →

A GATS alapelvei • a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása a partnerek egyforma kezelése → ha egy WTO-tag megengedi a külső versenyt valamely ágazatban, akkor ez az összes WTO-ország szolgáltatásnyújtójára kiterjed de: mentességek → az egyezmény megengedi, hogy a tagországok kivonják egyes szektoraikat az LNKE alkalmazása alól a kivételeket ötévente felülvizsgálják és nem tarthatók fenn tíz évnél tovább • transzparencia

A GATS alapelvei • objektív és ésszerű szabályozás a GATS elismeri a nemzeti szabályozás

A GATS alapelvei • objektív és ésszerű szabályozás a GATS elismeri a nemzeti szabályozás létjogosultságát, de annak objektívnek és ésszerűnek kell lennie, felesleges korlátozó intézkedéseket nem szabad tartalmaznia • az okmányok kölcsönös elismerése az országok megállapodhatnak abban, hogy saját piacukon elfogadják egymás előírásait és azok teljesítése lehetővé teszi egy más ország szolgáltatóinak a szolgáltatásnyújtását pl. : a szakképesítések kölcsönös elismerése

A GATS alapelvei • a nemzetközi fizetések és átutalások szabadsága a szolgáltatás ellenértékének külföldre

A GATS alapelvei • a nemzetközi fizetések és átutalások szabadsága a szolgáltatás ellenértékének külföldre történő kifizetése, kivétel: fizetésimérleg-nehézségek esetén • fokozatos liberalizáció a GATS további tárgyalásokat írt elő → szükséges a liberalizáció további szolgáltatásokra való kiterjesztése • a nemzeti elbánást NEM sorolták az általánosan alkalmazandó alapelvek közé azt, hogy a tagország ugyanolyan elbánásban kell, hogy részesítse a külföldi szolgáltatót, mint a hazait csak a nemzeti kötelezettségvállalások kapcsán írják elő

A szolgáltatáskereskedelem liberalizációjából származó előnyök és veszélyek

A szolgáltatáskereskedelem liberalizációjából származó előnyök és veszélyek

Előnyök • növekvő gazdasági teljesítmény • gazdasági fejlődés • olcsóbb szolgáltatások a fogyasztó számára

Előnyök • növekvő gazdasági teljesítmény • gazdasági fejlődés • olcsóbb szolgáltatások a fogyasztó számára • magasabb fokú transzparencia és előreláthatóság • technológiatranszfer

Veszélyek • a hazai szolgáltatók nem bírják a versenyt a külföldi szolgáltatók által támasztott

Veszélyek • a hazai szolgáltatók nem bírják a versenyt a külföldi szolgáltatók által támasztott verseny erősödése → a hazai szolgáltatók kiszorulnak saját piacaikról • az iparnevelés nehézségei a külföldi szolgáltatók által támasztott verseny erősödése → a komparatív hátránnyal rendelkező hazai ágazatok visszafejlődése (megszűnése) • kedvezőtlen makrogazdasági tulajdoni szerkezet a hazai szolgáltatások nagy része külföldi tulajdonba kerülhet

Veszélyek • a munkaerő elcsábítása a hazai szolgáltatóktól a külföldi szolgáltatók munkaerő értékesebb részét

Veszélyek • a munkaerő elcsábítása a hazai szolgáltatóktól a külföldi szolgáltatók munkaerő értékesebb részét elvonják a hazai szolgáltatóktól • a külföldi termelővállalatok előnyben részesíthetik a külföldi szolgáltató céget • a transzparencia és az előreláthatóság csökkenti a hazai szolgáltatások védelmének lehetőségeit

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem korlátozásának eszközei

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem korlátozásának eszközei

Mennyiségi korlátozások • alkalmazásuk a szolgáltatások esetében nem egyszerű (ld. : megfoghatatlanság) • nem

Mennyiségi korlátozások • alkalmazásuk a szolgáltatások esetében nem egyszerű (ld. : megfoghatatlanság) • nem a szolgáltatásokat korlátozzák, hanem a létrehozásukhoz szükséges valamilyen megfogható tényezőt: pl. : a külföldi befektetés értékének, a vállalkozások számának korlátozása vagy a szolgáltatások összértékének meghatározása

Ár alapú korlátozások • vámjellegű és nem vámjellegű eszközöket is maguk-ban foglalnak • ezek

Ár alapú korlátozások • vámjellegű és nem vámjellegű eszközöket is maguk-ban foglalnak • ezek is a szolgáltatás nyújtásához szükséges feltéte-lek létrejöttét akadályozzák: Példák • vámjellegű → a szolgáltatás a nyújtásához közvetlenül kapcsolódó áruk importjának korlátozása magas vámokkal vagy a szolgáltatást nyújtó személy országba lépésének akadályozása magas vízumdíjakkal • nem vámjellegű → állami árszabályozó mechanizmusok révén (ármeghatározás, árellenőrzés) vagy állami szubvenciók segítségével

Technikai akadályok • szabványok, előírások, engedélyezési eljárások, közbeszerzési szabályok stb. , amelyeket a hazai

Technikai akadályok • szabványok, előírások, engedélyezési eljárások, közbeszerzési szabályok stb. , amelyeket a hazai szolgáltatók előnyös helyzetének biztosítására használnak • a legjellemzőbb technikai akadály a külföldön szerzett képesítés vagy szakmai minősítés el nem ismerése • elsősorban személyhez kötődő szolgáltatások esetén alkalmazható, pl. : orvos, tanár stb.

Az elosztási és kommunikációs hálózatokhoz való hozzáférés akadályozása • telekommunikációs, közlekedési, pénzügyi és elosztási

Az elosztási és kommunikációs hálózatokhoz való hozzáférés akadályozása • telekommunikációs, közlekedési, pénzügyi és elosztási szolgáltatások kereskedelmében alkalmazható • pl. : kábeltelevízió, vezetékes telefonszolgáltatás, lakossági gázszolgáltatás esetén a hazai hálózathoz való hozzáférés akadályozása a külföldi szolgáltatók számára

Köszönöm a figyelmet!

Köszönöm a figyelmet!