A muzsika htterben grgrmai mitolgia barokk mdra Ez

A muzsika hátterében - görög-római mitológia barokk módra Ez a nap Rembrandt munkásságáról szól. Ebben a bemutatóban is az ő munkáit látják festőtársai témához kapcsolódó festményeivel kiegészítve. Itt viszont a zene kísérői Rembrandt és művész- társainak munkái. Gusztáv Holst (1874 -1934) Bolygók szvitje angol zeneszerző héttételes, 1914 és 1916 között keletkezett szvitje. A két zongorára komponált mű minden tételét a naprendszer addig ismert egy-egy bolygójáról nevezte el – a Föld kivételével Ennek ihletője a Rákász G. karácsony előtti koncertje, melyen bemutatta nekünk Gusztáv Holst Bolygók c. szvitjének több tételét, ami nagyszerű élményt adott nekünk. Az a részlet, melyet ezen a prezentáción hallunk a szvitnek a Jupiter tételének második részlete. 1914 -ben írta a szerző ezt a részt is két zongorára, az utolsó tételt orgonára. Olyan sikere lett, hogy számtalan feldolgozás készült ebből, sőt a nagyzenekari átdolgozást a szerző maga készítette, melyet rendszeresen hallhatunk. Zeusz római megfelelője Jupiter, ; Neve legtöbbször a - legnagyobb és legjóságosabb Jupiter (Ő) a legelső megszemélyesített római istenek egyike, aki az egész államot képviselte és oltalmazta a Capitoliumon temploma épült, ahol Jupiter mellett Iunót és Minervát találjuk. A naprendszerben a Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb a 79 holdjával, melyek harmadikja a Ganymedes nevű, ami nagyobb a Marsnál.

1. -- A tökéletes házasságot örökíti meg a görög mítosz, melynek befejezése: "Ahogy emlékeiket idézgették, egyszer csak mindketten azt látták, hogy a másiknak a testéből ágak sarjadnak. Csak annyi idejük maradt, hogy utoljára elköszönjenek egymástól: – Isten veled, én hitvesem! – mondták éppen egyszerre, s akkor már sűrű lomb takarta el az ajkukat is. Ahogy e szavakat kimondták, Baucisz hársfává, Philemon tölgyfává változott, de együtt maradtak. A hárs és a tölgy egyazon tőből nőtt ki. " 2. Ganümédész a Trósz király gyermeke, aki szépséges ifjúvá serdült. Amikor Ganümédész az Ida hegyen legeltette nyáját, Zeusz megpillantotta a szépséges ifjút, és beleszeretett. Sas képében leszállt hozzá, és felvitte magával az Olümposzra. A fiú az istenek pohárnoka lett, és így megkapta a főistentől a halhatatlanságot is. Zeusz, hogy megóvja őt felesége haragjától, Ganümédészt a csillagok közé emelte ő lett a Vízöntő csillagkép. A képsorban még Proserpina, Europe, Danae, Juno, Cupido művészi látványának állomásai után érkezünk Minerva-hoz, Aki az ókori római hitvilág egyik istennője, aki nem közönséges módon született, hanem az apja fejéből pattant ki mennydörgés közepette, teljes fegyverzetben. Harcias és szűz istennő volt. Védte a városokat, a mestereket, a művészeteket, a hajózást, az igazság és az igaz ügyért harcolókat. Szerepe és hatalma azonos a görög Pallas Athéné-vel. A Jupiter tétel fenséges, magasröptű (himnikus) dallamát 1921 -ben ő maga dolgozta át Könyörgöm az én országomat szövegre, és ez a változat hamarosan nemzeti dallammá vált Angliában. A királynő együtt énekli a közönséggel ünnepségeken.