A munkaergazdlkods s hatkonysgnak vizsglata avagy a ltszmgazdlkods

A munkaerő-gazdálkodás és hatékonyságának vizsgálata avagy a létszámgazdálkodás

Főbb témaköreink: 1. Bevezetés 2. A vállalkozás munkaerőigényének elemzése 3. A munkaerő-gazdálkodás szükségessége, feladatai 4. A munkaerő teljesítménye, a munka termelékenysége 5. Bérezés, bérgazdálkodás 6. A II. indexkör alkalmazása az átlagbérek és a termelékenység elemzésében 2

1. Bevezetés

1. BEVEZETÉS 1. 1. A vállalkozások fő erőforrásai 1. 2. A munkaerőpiac, a foglalkoztatás állami szabályozásának céljai 1. 3. A munkaerőpiac, a foglalkoztatás állami szabályozásának eszközei 4

1. 1. A vállalkozások fő erőforrásai • munkaerő, v. humán erőforrás, • árupiaci források (árukészlet), • tárgyi eszközök, • pénzügyi források, • információ. 5

1. 2. A munkaerőpiac, a foglalkoztatás állami szabályozásának céljai: • a munkaerőpiac szereplői közötti piaci egyensúly létrejöttének támogatása, elősegítése, • magas foglalkoztatási színvonal biztosítása, • optimális bérszínvonal kialakulásának elősegítése. 6

1. 3. A munkaerőpiac, a foglalkoztatás állami szabályozásának eszközei: • jogi szabályozás: Mtk • érdekegyeztetés, • a munkaerő-felhasználás költségeinek befolyásolása. 7

2. A vállalkozás munkaerőigényének elemzése

2. A vállalkozás munkaerőigényének elemzése 2. 1. A munkafeladatok elemzése 2. 2. A hosszú távú munkaerőigény felmérése 2. 3. A rövid távú munkaerőigény kielégítése 9

2. 1. A munkafeladatok elemzése A fő kérdés, hogy a feladatok miként csoportosíthatók munkakörökké? 10

A feladatelemzés lépesei: • A munkaerőt igénylő feladatok behatárolása: pl. : áruforgalmi feladatok, marketing, pénzügy, stb. • Az egyes feladatok munkaidő szükségletének meghatározása • A feladatok munkakörökké (job) konvertálása 11

2. 2. A hosszú távú munkaerőigény felmérése • 2 – 5 év, • növekedés sebessége és előreláthatósága, • területi diverzifikáció esetén, • kereskedelmi profil szélesítése. 12

2. 3. A rövid távú munkaerőigény kielégítése • ciklikus ingadozások, • szezonális ingadozások, • munkaerőigény tervezése, • munkaerőigény kielégítése. 13

3. A munka-erőgazdálkodás szükségessége és feladatai

3. A munkaerő-gazdálkodás szükségessége, feladatai 3. 1. A munkaerő-gazdálkodás fontossága és feladatai. 3. 2. A munkaerő-szükséglet meghatározása, az ellátottság vizsgálata 3. 3. A munkaerő összetételének vizsgálata 3. 4. A létszám változásai, a fluktuáció 15

3. 1. 1. A munkaerő-gazdálkodás fontossága A vállalati munkaerő-gazdálkodás a feladatok ellátásához szükséges létszám biztosítását és foglalkoztatását jelenti. 16

3. 1. 2. A munkaerő-gazdálkodás feladatai • egyrészt megfelelő számú és felkészült, a szakmáját szerető kereskedőt kell foglalkoztatni, • másrészt ésszerűen kell gazdálkodni a létszámmal, illetve a bérekkel. 17

3. 2. A munkaerő-szükséglet meghatározása, az ellátottság vizsgálata • a forgalom nagysága, • nyitvatartási idő és az értékes. -i mód, • a forgalmazott áruk munkaigényessége, • a munkaszervezés, • a technikai felszereltség, • a dolgozók szakképzettsége, felkészültsége. 18

3. 3. A munkaerő összetételének vizsgálata • Munkaviszony szerint: állományi- és állományon kívüli létszám (dolgozói) • Végzett munka jellege: fizikai és nem fizikai foglalkozásúak • A munkaidő hossza: teljes munkaidőben dolgozók és részmunkaidősök 19

3. 3. A munkaerő összetételének vizsgálata • A foglalkoztatás jellege: tulajdonos, alkalmazott, segítő családtag, bedolgozó • A szakképzettség: szakképzett és nem szakképzett • Nem és kor: ki lehet találni! 20

3. 4. A létszám változásai, a fluktuáció A fluktuáció indító okai: • szükséges fluktuáció, • természetes fluktuáció, • indokolható fluktuáció, • szükségtelen fluktuáció. 21

3. 4. A létszám változásai, a fluktuáció A létszám változásainál az alábbi mutatókat elemezzük: • A fluktuáció nagysága, a váltások száma. • A munkaerő-hullámzás intenzitása. • Munkaerő-mérleg. 22

4. A munkaerő teljesítménye, a munka termelékenysége

4. A munkaerő teljesítménye, a munka termelékenysége 4. 1. A kereskedelmi munka jellege. 4. 2. A termelékenység vizsgálati szempontjai, mutatói. 4. 3. A termelékenység befolyásoló tényezői, elemzése 24

4. 1. A kereskedelmi munka jellege I. • jellemző az emberekkel való foglalkozás, • a kereskedelmi munka általában változatos, mozgalmas, • a kereskedelmi munka egyenetlen, 25

4. 1. A kereskedelmi munka jellege II. • a kereskedelmi munkafolyamat heterogén, • a kereskedelmi munka kevésbé gépesíthető, • a kereskedelemben dolgozókat számos kedvezőtlen hatás éri. 26

4. 2. 1. A termelékenység vizsgálati szempontjai, mutatói. A munka alapvető mutatószáma a termelékenység, amely azt fejezi ki, hogy adott idő alatt egy dolgozó átlagosan mekkora munkamennyiséget fejt ki. A kereskedelmi munka termelékenysége azt jelenti, hogy eladó adott időszak alatt átlagosan mekkora forgalmat bonyolít le. , vagy egy ledolgozott órára átlagosan mekkora forgalom jut 27

4. 2. 2. A termelékenység mutatói 28

4. 2. 2. A termelékenység mutatói 29

4. 2. 2. A termelékenység mutatói 30

4. 3. A termelékenység befolyásoló tényezői, elemzése • A termelékenység befolyásoló tényezői • A termelékenység elemzésénél alkalmazható megközelítések 31

4. 3. 1. A termelékenység befolyásoló tényezői • az áruforgalom nagysága, • az áruforgalom összetétele, • az üzletek technikai felszereltsége, • az értékesítési mód, • a munkaszervezés színvonala, • a dolgozók érdekeltsége. 32

4. 3. 2. A termelékenység elemzésénél alkalmazható megközelítések • a termelékenység időbeli alakulásának vizsgálata, • összehasonlító vizsgálatok, • a termelékenységi mutatók és más, a vállalat gazdálkodását jelző mutatók közötti kapcsolat, • a bolti termelékenység elemzése. 33

5. Bérezés, bérgazdálkodás

5. Bérezés, bérgazdálkodás 5. 1. Az alkalmazottak anyagi érdekeltsége 5. 2. A bérbesorolással és a bérezéssel kapcsolatos követelmények 5. 3. A kereskedelemben használt ösztönzési rendszerek fő jellemzői 5. 4. A bérgazdálkodás, és a bérköltségek elemzése 35

5. 1. Az alkalmazottak anyagi érdekeltsége Megjelenése: • munkabérekben, • keresetekben és • a jövedelmekben. 36

5. 1. 1. Munkabérek Mindazok a személyi kifizetések, amelyeket a vállalkozás a bérköltségei terhére fizet ki a munkavállalóinak 37

5. 1. 1. Munkabérek A bérek megállapításakor figyelembe kell venni: • szakképzettséget, • gyakorlatot, • fizikai igénybevételt, • munkakörülményeket, • vezetéssel járó munkatöbbletet, felelősséget, • anyagi felelősséget. 38

5. 1. 1. Munkabérek A munkabérek összetevői: (ismerős) • alapbér, • jutalék, • prémium, • jutalom, • pótlék, • kiegészítő fizetések, • egyéb bér. 39

5. 1. 2. Kereset és jövedelem Kereset: munkabér + • étkezési hozzájárulás • munkaruha • munkába-járás, • üdülés, stb. Jövedelem: kereset + • társadalmi juttatás 40

5. 2. A bérbesorolással és a bérezéssel kapcsolatos követelmények • igazságosság, • bérezés mértéke (abszolút és relatív), arányosság, • a bérkifizetések időpontja, • vevői érdekeltség, • egyszerűség és biztonság. 41

5. 3. A kereskedelemben használt ösztönzési rendszerek fő jellemzői EZ MÁR ELŐFORDULT EGYSZER!

5. 4. A bérgazdálkodás, és a bérköltségek elemzése • A bértömeg vizsgálata: – a létszámnövekedés bérkihatása, – a forgalomnövekedés bérkihatása, – a forgalmi szerkezet megváltozásának bérkihatása. • Az átlagbérek vizsgálata • A bérfelhasználás gazdaságossága 43

6. A II. indexkör alkalmazása az átlagbérek és a termelékenység elemzésében.

6. 1. Az átlagbérek vizsgálata 45

6. 1. Az átlagbérek vizsgálata 46

6. 1. Az átlagbérek vizsgálata 47

6. 1. Az átlagbérek vizsgálata 48

6. 2. A termelékenység indexei 49

6. 2. A termelékenység indexei 50

6. 2. A termelékenység indexei 51