A mozgatrendszer betegsgei Paresis plegia n Paresis az

A mozgatórendszer betegségei

Paresis, plegia n Paresis: az izomerő gyengülése Plegia (paralízis): izombénulás n Eloszlása szerint: n ¨ Monoparesis/plegia ¨ Paraparesis/plegia ¨ Tetraparesis/plegia ¨ Hemiparesis/plegia n A sérülés helye szerint: centrális paresis/plegia ¨ Perifériás paresis/plegia ¨

A centrális és perifériás paresis/plegia jellemzői CENTRÁLIS PERIFÉRIÁS ELOSZTÁSA mindig izomcsoportban egyes izomban vagy izomcsoportban IZOMTÓNUS Hipertóniás - spasztikus hipotóniás -petyhüdt SAJÁT REFLEX fokozott csökkent vagy nincs KÓROS REFLEX (pl. : Babinski) IZOMATRÓFIA EMG: elektromos izomelfajulási reakció van kisfokú, késői (az inaktivitás miatt) nincs kifejezett, korai (70 – 80 %) van

A centrális paresis/plegia okai - A központi idegrendszer (agy, gerincvelő) károsodása n agyi érkatasztrófa/sztrók (ischaemia, trombózis, embólia) n koponya- vagy gerincsérülés n gyulladás n tumor n toxikus ok (pl. alkohol) n sclerosis multiplex (SM) – autoimmun eredetű demielinizáció n Little – kór (infantilis cerebrális paresis/ ICP)

A perifériás paresis/plegia okai - a gerincvelői reflexív sérülése n -motoneuron betegsége ¨ n poliomyelitis anterior acuta perifériás ideg sérülése ¨ porckorongsérv ¨ mono- és polineuropathiák (diabetes, alkohol, vitaminhiány (B, E), gyulladásos kórfolyamatok (HIV, lepra), autoimmun betegségek (SLE), daganat) n neuromuszkuláris szinapszis zavara ¨ botulizmus (a toxin gátolja az acetilkolin szekrécióját) ¨ myasthenia gravis (az acetilkolin receptorok ellen termelődő autoantitest) n - izombetegségek

Fokozott izomműködéssel (görcskészséggel) járó állapotok 1. ) Centrális eredetű görcskészség- epilepsziák 2. ) Az - motoneuron ingerküszöbének csökkenése – tetanusz 3. ) A neuromuscularis szinapszis zavara a. ) kolinészteráz-bénító mérgezés (harci gázok, rovarirtó mérgezés) b. ) fokozott ingerlékenység (a vérplazma Ca 2+tartalmának csökkenése) – tetánia 4. ) A harántcsikolt izom betegségei

Epilepsziák 1. n n n motoros komponensek, eszmélet- és tudatzavar, szenzoros és vegetatív jelenségek fokális epilepsziás kisülések keletkeznek az agyban, amelyek gyorsan szinkronizálódnak és generalizálódnak Kiváltó tényezői: posttraumás hegek, keringészavarok (subarachnoideális vérzés, trombózis vagy embólia okozta agyi infarktus), agyi térszűkítő folyamatok (tumor, metastasis, lymphoma), mérgezések (alkohol, drogok), terhességi toxaemia, gyulladásos folyamatok (meningitis, encephalitis), hypoglykaemia

Epilepsziák 2. n grand mal (GM) típusú epilepszia ¨ n eszméletvesztés, generalizált tónusos-clonusos görcsrohamok, elesés, széklet- és vizeletürítés petit mal (PM) típusú epilepszia tudatzavar (absence) ¨ tic (pislogás, rágási automatizmusok) ¨ n Jackson-típusú epilepszia a gyrus precentralis fokális sérülése (tumor, tályog, heg) ¨ görcsroham az arcon, ill. valamelyik végtagon ¨ n temporális epilepszia normálistól eltérő érzékelés, összetett pszichés élmények (deamy state) és tudatzavar ¨ sztereotip motoros reakciók (babráló kézmozgások, rágó, nyelő mimikai mozgások ¨ vegetatív jelenségek (pupillatágulat, nyálfolyás, izzadás). ¨

Extrapyramidális mozgászavarok (a bazális ganglionok betegségei) HYPOTONIÁS HYPERKINESIS Dopamin túlsúly CHOREA (VITUSTÁNC) HYPERTONIÁS (RIGID) HYPOKINESIS /AKINESIS Dopamin hiány PARKINSON SY. -végtag disztális részén gyors csapkodó mozgás - izomtónus chorea major (Huntington) - nyugalmi öröklődő, 40 év felett manifesztálódik chorea minor streptococcus-utóbetegség gyermekkorban - rigor, tremor - állási- járási instabilitás - mimikaszegény arc, monoton, halk, kifejezéstelen beszéd

Extrapyramidális mozgászavarok (a bazális ganglionok betegségei) 2. HYPOTONIÁS HYPERKINESIS HYPERTONIÁS (RIGID) HYPOKINESIS /AKINESIS Ballismus (hemiballismus) Egyéb hipertóniával járó betegségek: - akaratlan, csavaró jellegű - nucleus subthalamicus sérülése - a végtagok proximális részében hirtelen fellépő dobáló, csavaró mozgás a végponton megreked abnormális testhelyzet felvétele athetosis n (végtag distalis vége proximális vége törzs) n torticollis spastica (nyak- és vállizmok fej)

Ataxia A mozgáskoordináció zavara ¨ Cerebelláris (efferens) ataxia (a kisagy károsodása) ¨ Szenzoros (afferens) ataxia (az érzőrendszer – általában gerincvelői hátsó köteg – károsodása) Tünetei: a - tartási- és egyensúlyzavarok (törzsataxia) - finommozgás zavarai (végtagataxia) - dysmetria, deviáció, intenciós tremor - skandáló beszéd - kakasjárás (szenzoros ataxia), tengerészjárás (cerebelláris ataxia)

Apraxia n a beteg tudata tiszta, izomereje, mozgáskoordinációja megtartott, mégsem tud korábban megtanult, begyakorlott mozgásokat elvégezni n Ha a beteg a mozgásokat magától képes elvégezni, de felszólításra nem a mozgás terve és végrehajtása közötti kapcsolat zavart (premotoros area zavara) Ha az elemi, egyszerű mozgások megtartottak, de az összetettebb mozgások programja, terve hiányzik kiterjedtebb agykérgi károsodás (pl. Alzheimer kór) n