A motivci Ajnlott irodalom Barkczi Ilona Putnoky Jzsef

A motiváció

Ajánlott irodalom § Barkóczi Ilona – Putnoky József (1984): Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest § Hebb, D. O. (1994): A pszichológia alapkérdései. Gondolat – Trívium Kiadó, Budapest § Oláh Attila – Bugán Antal (szerk. – 2000): Fejezetek a pszichológia területeiről. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest (171 -185. o. )

Fogalma § A latin movere = mozogni, motio = mozgás szavakból származik → mozgat, kimozdít, aktivitásra késztet, cselekvésre ösztönöz. § Motiváció (gyűjtőfogalom): viselkedésünk energetizálásáért és irányításáért felelős tényezők összessége. § A motiváció az élőlényeknek szervezett tevékenység elvégzésére irányuló tendenciája. § A motivált viselkedés: célirányos viselkedés (tárgyra és szituációra is irányulhat). § Motívum (indítóok, indíték): az élőlény olyan állapota, amely befolyásolja, hogy elkezdjen vagy folytasson és befejezzen egy viselkedéssorozatot.

Idegélettani alapjai § § § Hypothalamus Limbikus rendszer Agykéreg Hormonális működések Vegetatív idegrendszer

A motivációs működés alapfogalmai – a motivált viselkedés összetevői (1) § Homeosztázis: a szervezet azon törekvése, hogy a változó külső környezettel szemben megőrizze belső környezetének állandóságát. Perifériás végrehajtók Összehasonlító és vezérlő központ Ideális érték/ célérték (kiigazítások) Szabályozott változó Érzékelő (perifériás/központi) Forrás: Atkinson – Smith – Bem (1996): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest – 277. o.

A motivációs működés alapfogalmai – a motivált viselkedés összetevői (2) § Szükséglet: az ideális értéktől való eltérés, az élőlény hiányállapota. § Drive (késztetés): a motiváció belső oka, amely az egyénen kívül történő eseményektől független, olyan viselkedést indít el, mely csökkenti a szükségletet. A drive a szervezet általános energetizálását végzi, nem vezérli a szükséglet kielégülésére irányuló viselkedést. § Szokás: a korábbi tapasztalatok összegződése (milyen viselkedés volt a múltban sikeres). Minden olyan viselkedés, amelynek során a drive csökken, szokássá válhat. (Drive + tanulási folyamat = szokás)

A motivációs működés alapfogalmai – a motivált viselkedés összetevői (3) § Vágy: olyan szubjektív élmény, amely előzetes tapasztalatok nyomán kialakult fogékonyságot jelent bizonyos tárgyak, helyzetek iránt, melyek korábban összekapcsolódnak valamely szükséglet kielégítésével. § Incentívek: a környezet húzóingerei, amelyek befolyásolhatják a motivációt. § Incentív érték: arról tájékoztat bennünket, hogy a megjelölt tárgyak vagy események bizonyos, általunk már ismert affektív következménnyel járnak, ezért érdemes felfigyelni rájuk, esetleg szándékosan keresni őket.

A motívumok csoportosítása § Elsődleges (primer) motívumok – fiziológiai motívumok: a létfenntartáshoz biológiai értelemben elengedhetetlenek, az egyensúlyi állapot fenntartását célozzák, meglétük független a szocializációs hatásoktól rárakódhatnak azokra a viselkedésmintákra, amelyek kielégítésük érdekében alakultak ki, lehetnek: ellátással és elkerüléssel kapcsolatosak. § Másodlagos (szekunder) motívumok – szociális vagy pszichogén motívumok, humánspecifikus motívumok: tanultak, a szocializációs folyamatban teszünk rájuk szert, eredendően a primer szükségletek kielégítéséhez kapcsolódnak, de később önálló motivációs jelleget öltenek.

Alapvető 1 motívumok § Önfenntartási (túlélési) motívumok: éhség, szomjúság, hőszabályozás. Az alapvető motívumok modellje Forrás: Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Könyvkiadó, Budapest – 381. o.

Alapvető 2 motívumok § Szociális (társas) motívumok: fajfenntartás, szexualitás, utódgondozás, anyai viselkedés, társas érintkezés, segítő viselkedés. § Kíváncsiságmotívumok: szenzoros élménykeresés, exploráció, manipuláció.

A magasabbrendű, humánspecifikus motívumok § Extrinzik ( eszköz jellegű): kívülről irányított, cél által vagy külső tényező által irányított. § Intrinzik (önjutalmazó): belülről irányított, a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga. A két motivációs mechanizmus kapcsolata: ( Lepper, Greene és Nisbett, 1973) Óvodásokat rajzoltattak: 1. vizsgálati csoport: rajz jutalom (csokoládé) 2. vizsgálati csoport: rajz nincs jutalom A későbbi megfigyelés: kevesebbet rajzoltak, akiket jutalmaztak elvész az intrinzik motívum szerepe.

Az intrinzik motiváció típusai (Vallerand, 1997) 1. A tudás elsajátítására irányuló intrinzik motiváció (Olyan viselkedéseket motivál, amelyek a cselekvés, a tanulás, a megértés örömét nyújtják szoros kapcsolatban van a környezet explorációjával, a tanulás belső késztetésével, a kíváncsisággal; a hangsúly a folyamaton van. → kompetenciamotiváció) 2. A fejlődésre és alkotásra irányuló intrinzik motiváció (Lényege önmagunk meghaladásában és a kreatív tevékenységben van (kihívás, célorientáció, hatékonyság érzése, hatóerő érzése) a hangsúly a végeredményen van → teljesítménymotiváció. ) 3. Az ingerlés és élmények átélésére vonatkozó intrinzik motiváció (Kellemes élményeket, érzéseket keresünk, melyek rendszerint érzékszervi vagy esztétikai élmények. )

Az extrinzik motiváció szintjei (pl. Ryan és Deci, 2000) (Az egyén önállóságának mértékétől, azaz attól függően, hogy a viselkedés mennyire áll közvetlenül a környezet irányítása alatt. ) 1. A motiváció kívülről való szabályozása (A viselkedést közvetlenül a jutalomtól vagy a büntetéstől tesszük függővé a motivációt kizárólag a külvilág szabályozza. ) 2. Az introjektált szabályozás (A jutalmak és a büntetések belsővé váltak a cselekvést a büszkeség, az önértékelés növelése/a szégyen, a szorongás elkerülése motiválja. ) 3. Szabályozás az azonosuláson keresztül (A személy tudatosan értékeli az adott cselekvés fontosságát, és személyesen is fontosnak tartja. ) 4. Az integrált szabályozás (A cselekvés integrált része a személy lényegének. )

A motívumok rendszerei (1) § Sigmund Freud két motívumot feltételező elmélete (életösztön – erosz, halálösztön – tanatosz). § Henry Murray (1938) 6 témakör köré szerveződő 27 szükségletet azonosított; témakörök: az ambíció, a tárgyakhoz való kötődés, a státus védelme, a hatalom, a társakkal való viszony és az információcsere; a motívumok megjelenhetnek nyílt módon és burkoltan egyaránt. § Carl Rogers egy motívumot feltételező elmélete (az önmegvalósítás szükséglete).

A motívumok rendszerei (2) § Abraham Maslow (1970) Az önmegvalósítás szükséglete Esztétikai szükségletek „növekedési” motívumok Kognitív szükségletek Az elismerés/megbecsülés szükséglete A gondoskodás/szeretet szükséglete A biztonság szükséglete Fiziológiai szükségletek „deficit” motívumok

A motívumok rendszerei (3) komplex rendszert alkotva alakítják viselkedésünket, hierarchikus viszony van egyes szükségleti szintek között.

A motiváció okaira vonatkozó elképzelések § Késztetésre alapuló elméletek - (belső tényezőkre helyezik a hangsúlyt) drive-elméletek (drive redukció és drive-indukció), optimális arousal-szint elmélet. § Ösztönzésre alapuló elméletek - incentív elméletek (külső tényezőkre helyezik a hangsúlyt jutalomként működnek: elsődleges megerősítők: tanulás nélkül is képesek jutalomként szolgálni; másodlagos megerősítők: tanulásra épülnek. )

A motiváció hiánya A motiváció hiányát magyarázó hiedelmek ( Vallerand, 1997): § Képesség hiánya hiedelmek (nincsenek meg a cselekvés végrehajtásához szükséges képességek) § A stratégiára vonatkozó hiedelmek (a lehetséges stratégiák úgysem vezetnek a kívánt eredményhez ) § Az erőfeszítésre vonatkozó hiedelmek (a cél elérése túl nagy erőfeszítésbe kerül, amit az egyén nem hajlandó megtenni) § Tehetetlenség hiedelmek (az erőfeszítés nem hoz eredményt, a feladat nagyságához mérten )