A MNEMEK S A MFAJOK RENDSZEREZSE Mnem Olyan

  • Slides: 14
Download presentation
A MŰNEMEK ÉS A MŰFAJOK RENDSZEREZÉSE �Műnem: Olyan irodalmi kategória, melybe különféle szempontok szerint

A MŰNEMEK ÉS A MŰFAJOK RENDSZEREZÉSE �Műnem: Olyan irodalmi kategória, melybe különféle szempontok szerint csoportosítjuk az irodalmi műveket. �Műfaj: A műnemeken belüli kisebb kategória.

MŰNEMEK: �Epika �Líra �dráma

MŰNEMEK: �Epika �Líra �dráma

A) Epika: �a görög epikosz szóból származik; jelentése: elbeszélni, elmondani � kialakulása: Kr. e.

A) Epika: �a görög epikosz szóból származik; jelentése: elbeszélni, elmondani � kialakulása: Kr. e. VIII-VII. sz. ; Homérosz ideje �a tér, az idő, a cselekmény, a szereplők valóságos, vagy kitalált formában jelennek meg �a mű ábrázolja: a történést, a cselekvést, a hős fejlődését, vívódásait, a konfliktusok alakulását, a közeget, amelyben az esemény játszódik �a szereplők sokoldalúan jellemzettek

Az epikus műfajok csoportosítása: � 1. eredet szerint: �a) népköltészeti alkotás (pl. mese, monda)

Az epikus műfajok csoportosítása: � 1. eredet szerint: �a) népköltészeti alkotás (pl. mese, monda) �b) műköltészeti alkotás (pl. műmese, műmonda)

2. Ritmikai forma szerint: �a) verses epika (pl. elbeszélő költemény, eposz) �b) próza epika

2. Ritmikai forma szerint: �a) verses epika (pl. elbeszélő költemény, eposz) �b) próza epika (pl. mese, mítosz, regény

Eposz: �az írott műfajok közül elsőként jelent meg; �nagy �a terjedelmű elbeszélő költemény hősök

Eposz: �az írott műfajok közül elsőként jelent meg; �nagy �a terjedelmű elbeszélő költemény hősök rendkívüli képességekkel rendelkeznek, természetfeletti lények segítségével nagy tetteket hajtanak végre.

3. terjedelem szerint: �a) nagyepikai alkotás: nagyobb terjedelmű, több szálon futó cselekmény; sokoldalúan jellemzett

3. terjedelem szerint: �a) nagyepikai alkotás: nagyobb terjedelmű, több szálon futó cselekmény; sokoldalúan jellemzett szereplők. Műfajai: regény, eposz. ) �b) kisepikai alkotás: rövidebb terjedelmű, egy szálon futó cselekmény, kevés szereplő. Műfajai: novella, mítosz.

B) LÍRA: �a műneme az ókorban alakult ki Kr. e. a VII-VI. század környékén

B) LÍRA: �a műneme az ókorban alakult ki Kr. e. a VII-VI. század környékén � először a görögöknél, majd a rómaiak körében is elterjedt � lüra szóból származik; jelentése: lant, pengetős hangszer (zenekísérettel adták elő) � témája: az egyén, az én világa; a lírai én reakciója a valóságra � jellemzői: érzelmekkel átfűtött, élményszerű, többértelmű, tömör, szemléletesség

Műfajai: �Dal: �Himnusz �Óda �Epigramma �Elégia �Rapszódia �Ekloga �Ars poetica �Szonett �Zsoltár

Műfajai: �Dal: �Himnusz �Óda �Epigramma �Elégia �Rapszódia �Ekloga �Ars poetica �Szonett �Zsoltár

C) DRÁMA �színpadra mű, szánt, történetet előadó �cselekményét párbeszédes formában jeleníti meg �a cselekmény,

C) DRÁMA �színpadra mű, szánt, történetet előadó �cselekményét párbeszédes formában jeleníti meg �a cselekmény, a tér és az idő hármas egysége jelenik meg

D) ÁTMENETI MŰFAJOK �(EPIKAI, LÍRAI, DRÁMAI ELEMEKET IS TARTALMAZNAK)

D) ÁTMENETI MŰFAJOK �(EPIKAI, LÍRAI, DRÁMAI ELEMEKET IS TARTALMAZNAK)

Ballada: �mindhárom benne műnem jellemzői ötvöződnek �olyan verses formájú, rövid epikus mű, amely többnyire

Ballada: �mindhárom benne műnem jellemzői ötvöződnek �olyan verses formájú, rövid epikus mű, amely többnyire egy-egy tragikus eseményt ír le lírai színezettel. �előadásmódja: párbeszédes. �vannak tömör, szaggatott, nehezen érthető részek, hiányos szálak (balladai homály )

Költői levél (episztola): �nyilvánosságnak szánt, valóságos, vagy képzelt személyekhez szóló verses levél.

Költői levél (episztola): �nyilvánosságnak szánt, valóságos, vagy képzelt személyekhez szóló verses levél.

Elbeszélő költemény: �Olyan költői mű, amely eseményt beszél el versben.

Elbeszélő költemény: �Olyan költői mű, amely eseményt beszél el versben.