A megjul energiaforrsok aktulis kihasznlsa s potencilis lehetsgei

A megújuló energiaforrások aktuális kihasználása és potenciális lehetőségei Dr. Barótfi István tanszékvezető, egyetemi tanár Szent István Egyetem Épületgépészet, Létesítmény- és Környezettechnika Tanszék Gödöllő „Hazai energiaforrásaink és azok hasznosítási lehetőségei” konferencia INDUSTRIA és ELCTROSALON 2010. május 4. Budapest

Előzmények ¡ A technika fejlődése igényelte és egyben lehetővé is tette a nagy energiasűrűségű energiaforrások kifejlesztését. Ez háttérbe szorította az évszázadokon keresztül használt energiaforrásokat és új energiaforrások ill. energiahordozók alkalmazása vált általánossá. ¡ Korszerű, kényelmes energia-ellátó rendszerek alakultak ki, így az energia a felhasználók részére könnyen hozzáférhetővé vált és ezzel nagymértékben hozzájárult az energiafelhasználás jelentős mértékű növekedéséhez. ¡ Ez az elképesztő mértékű energiafelhasználás-növekedés a tudósok szerint mind a rendelkezésre álló energiakészletek, mind pedig ennek környezeti hatásai miatt nem tartható.

Sajátosság A megújuló energiaforrások alkalmazásának igényét nem a technikai fejlődés eredménye és nem a piaci viszonyok indokolják, hanem a szükségszerűség a fenntartható fejlődés érdekében ezért a használat, illetve a felhasználás minden kérdésében meghatározó az állam szerepvállalása. Az állam határozza meg a célokat és az eszközöket.

Az állami szerepvállalás feladata A megújuló energiaforrások alkalmazása szükségszerűség a jövőnk szempontjából, ezért mindent meg kell tenni ¡ a szélesebb körű alkalmazásukért, ¡ a gazdaságilag is alátámasztható megoldás megkereséséért, ¡ az ésszerű megoldások társadalmi elismertetésért és terjesztéséért, ¡ a helyi környezeti problémák megakadályozásáért.

Az aktuális kihasználás megítélése A megújulók aktuális kihasználása ¡ az adottságainkhoz, ¡ a lehetőségeinkhez, ¡ a tehetősségünkhöz, ¡ a szándékainkhoz képest.

Adottságaink A megújuló energiaforrások egy ország földrajzi helyzete által meghatározott. A potenciál meghatározásának nehézségei. Hazai potenciál.

Lehetőségeink A természeti adottságok mellett a lehetőségek korlátozottak: ¡ Történelmi stereotípiák (mezőgazdaság élelmiszertermelés, geotermia fürdőhasználat, stb. ) ¡ Szemléletmód korlátai ¡ Gazdasági korlátok

Tehetősségünk A gazdasági helyzetünk és szemléletmód együttes megnyilvánulása: A megújuló energiaforrások elterjesztését, hazai alkalmazásának növelését elsősorban és leginkább az Uniós támogatásával gondoljuk és próbáljuk megoldani.

A jelenlegi helyzet ellentmondása A támogatás a fenntartható fejlődés érdekében történik, ugyanakkor a támogatás nem fenntartható. Projektek valósulnak meg támogatással, de ezek üzemeltetése nehézkes, gazdaságilag nem vonzó, ezért a további hasonló projektekre nincs jelentkező (csak a további támogatások elnyerésére).

A jelenlegi kihasználás megítélése mind az adottságaink, ¡ mind a célokhoz képest lényegesen alul maradnak, és ezt igazolja vissza, hogy a terveinkben ezek a korlátok nem jelennek meg. A jelenlegi kihasználás értékelésében a tehetősség nehezen mérhető (vagyis mindent megtettünk-e a célokért? ) ¡

Cél és valóság az EU-ban

Új EU célkitűzések 2020 -ra 20 %-kal csökkenti az ÜHG kibocsátását 20 %-ra növeli a megújulók részarányát 20 %-kal csökkenti a teljes primer energiafogyasztást 1. A szénszegény energiára való áttérés meggyorsítása Kötelező célkitűzésként 2020 -ig teljes energiamixének 20 %-át fedezze megújuló energiaforrásokból. A bioüzemanyagoknak külön célkitűzésként legalább 10 %-os arányt el kell érniük. 2. Energiahatékonyság A Bizottság ismételten rámutat arra, hogy 2020 -ig 20 %-kal kívánja csökkenteni a teljes primer energiafogyasztást.

Kötelezettségeink a lehetőségeinkkel kapcsolatban A 2009/28/EK Irányelv által előírt Megújuló Nemzeti Cselekvési Terv kialakításához a Bizottság 2009/548/EK bizottsági határozatban megadott formai követelmények (és számozás) alapján kér adatok.

Célok és kötelezettségeink A) megújuló energiaforrásokból előállított energiának a 2005. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részaránya (S 2005) (%) B) Célkitűzés a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részaránya (S 2005) (%) 4, 3% 13% C) Várható teljes kiigazított energiafogyasztás 2020 ban (ktoe) 29 192 D) A megújuló energiaforrásokból előállított energia várható mennyisége a 2020 -as célkitűzésnek megfelelően (ktoe) 3 795

A megújuló energiaforrásokból előállított fűtés és hűtés részarányai Legkisebb költség szcenárió (ktoe/év) 2010 2020 Geotermikus 101 314 Napenergia 6 61 Biomassza 514 715 Szilárd 514 715 0 0 Hőszivattyú Biogáz Folyékony bioenergiahordozó 6 57 légtermikus 0 3 geotermikus 5 43 1 11 628 1147 113 318 422 548 hidrotermikus Megújuló hőenergia és hűtési energiatermelés összesen Ebből távfűtés Ebből háztartási biomassza

Célkitűzésekhez a jelenlegi hazai joganyagok 40/2008. (IV. 17. ) Országgyűlési határozat az új magyar energiapolitikáról (2007 -2020) ¡ 2148/2008. (X. 31. ) Kormányhatározat az új megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiáról (2008 -2020) A fenti stratégiák fő célja, hogy Magyarországon 2020 -ban a megújuló energiaforrások felhasználása érje el a 186, 3 PJ/év mértéket. A stratégiai célkitűzésen (ez a stratégiában a „policy” szcenárió) belül: ¡ a zöldáram-termelés 2020 -ban érje el a 9470 GWh-t (79, 6 PJ), ¡ a hőtermelésen belül a megújuló energiafelhasználás érje el a 87, 1 PJ-t, ¡ az üzemanyag-fogyasztáson belül a bio-üzemanyagok energiaértéke – figyelembe véve az egyéb, megújuló energiahordozó bázisú üzemanyagokat – 2020 -ra növekedjen 19, 6 PJ-ra. ¡

1. Biogén tüzelőanyagokkal biomassza (fa) erőműves eltüzelésével mezőgazdasági maradékok eltüzelésével biogáz hasznosításával Összesen a biogén tüzelőanyagokkal 2. Vízerőművekkel meglévő vízerőművekkel új nagy vízerőművel (pl. Bős-Nagymaros) Összesen a vízenergia hasznosításával 3. Szélerőművekkel meglévő szélerőművekkel új szélerőművekkel 2008 -2010 között új szélerőművekkel 2011 -2020 között Szélerőművekkel összesen 4. Hulladékhasznosítással meglévő hulladékégetőkkel új hulladékégetőkkel Termikus hulladékértékesítéssel összesen 5. Napenergiával napelemekkel termikus naperőművel Naperőművekkel összesen 6. Földhő-hasznosítással Organikus Rankine-körfolyamatokkal egyéb módon Geotermikus energiával összesen 1200 GWh 1800 GWh 3300 GWh (6, 2%) 200 GWh 1400 GWh 1600 GWh (3, 0%) 100 GWh 500 GWh 900 GWh 1500 GWh (2, 8%) 150 GWh 300 GWh (0, 6%) 130 GWh 70 GWh 200 GWh (0, 4%) 80 GWh 20 GWh 100 GWh (0, 2%)

A célok és a hazai potenciál Megújuló energiaforrás Tervezett Hazai becsült potenciál felhasználás növekedés Mto oe. GWh % Biomassza 3, 5 38500 3300 6, 2 Geotermikus 0, 5 5500 100 0, 2 Napenergia 0, 5 5500 200 0, 4 Szélenergia 0, 3 3300 1500 2, 8 Vízenergia 0, 2 2200 1600 3, 0

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

A biomassza hasznosítás kérdései A biomassza-hasznosítás csak jelentős mezőgazdasági maradvány eltüzelésével növelhető az iparágban. Nagy kérdés, hogy a 2010 -es években üzembe kerülő, első szalmatüzelésű erőműnek mik lesznek a tapasztalatai. Ha kedvező esetben el is éri a 300 GWh/a villamosenergia-kiadást, akkor is még legalább öt ilyen erőművet kellene építeni. Nagy kérdés, hogy mai áron a 26, 5 Ft/k. Wh mennyivel fedezi a várható költségeket.

Vízenergia hasznosítás kérdései A vízenergia-hasznosításban döntő kérdés a Bős. Nagymarosi Vízerőmű-rendszer sorsa. Kockázatos feltételezni, hogy a jelenlegi vízerőműveken kívül még legalább 1, 4 TWh/a adódik majd a következő évtized végére. Egyéb tervek – pl. Adonyi, Fajszi Vízlépcső – még nem látszanak ilyen reálisnak, de egy talán lehetséges.

Szélerőművek helyzete A szélerőműveknél az a legnagyobb kérdés, hogy valóban elérjük-e a jelenlegihez képest a 14 -szeres növekedést, azaz kiépül e nálunk a 900 -1000 MW-ot kitevő szélerőmű-park a következő évtizedben. A legjobb helyek, jó széljárások már hasznosultak vagy évtizedünk végére hasznosulnak. Nagy kérdés az is, hogy a már engedélyezett 330 MW mikorra épül meg. A tavalyi megtorpanás nem túl bíztató.

A napenergia perspektívája A napenergia gazdaságossá válása a világon a 2020 -as évek második felében várható, így ma legalább 100 -120 Ft/k. Wh támogatással lehetne addig elérni a napenergia nagyobb villamosenergia-ipari felhasználását.

Termikus hulladékhasznosítás A termikus hulladékértékesítést valahogy nem szeretik hazánkban, sőt, a szomszéd országok terveit sem. Nálunk a lerakást erőltetik, pedig ez sokkal kevésbé hatékony. A termikus ártalmatlanítás, térfogatcsökkentés (90%) és az energetikai hasznosítás a civilizáció maradványainál elkerülhetetlen, mégis kétséges, hogy a jövőben új, nagy hulladékhasznosító erőmű épül.

A megújuló energiaforrások tervezett szerkezete 2020 -ra

Alapok a megújuló energiaforrások ok és ésszerű használatához A megújuló energiaforrások legfontosabb jellemzőinek figyelembevétele: ¡ kis energiasűrűség, ¡ időszaktól, időjárástól és földrajzi helyzettől függő megjelenés, ¡ jelenleg nincs kialakult piac, ellátó rendszer.

Ok és ésszerű a használat, ha ¡ ¡ helybeni felhasználás, a lehető legkevesebb átalakítás, a legrövidebb szállítás és gazdaságilag megindokolható mely meghatározza a felhasználás fő területeit, és a célszerű használat mértékét.

Gazdaságossági ésszerűség az integrált energetikai rendszer A megújuló energiaforrások különböző formáinak célszerű összekapcsolása ¡ A fogyasztók ésszerű összekapcsolása ¡ Új fogyasztók bekapcsolása ¡

Az integrált energetikai rendszerektől várható előnyök Nő a rendszerek kihasználásának ideje, Javul a gazdasági megítélés, a megtérülési idő, Nő a megújuló energiaforrások felhasználásának mennyisége, Növekszik az energiaellátó rendszer biztonsága.

A változtatás mozgató ereje A szükségesség a fejlődést kényszerpályára állítja A szükségesesség miatt a változás, a fejlődés tehát nem érdek, hanem kényszerpálya, melyben a meghatározó a hit és az elkötelezettség, a jövő iránt érzett felelősség. A szükségesség megvalósítása miatt az állam közreműködése közpénzek felhasználását ígényli, és az utóbbi időben a fejlődést a közpénzekhez való hozzájutás motíválja.

A kényszerpálya akkor lesz eredményes, ha a hit és az elkötelezettség szakmai tudással párosul ¡ a fejlődés nem a meglevő technológiák közpénzből való megvalósítására és működtetésére épül ¡ a hit és közpénzfelhasználás együtt van jelen ¡

Hit és elkötelezettség, a jövő iránt érzett felelősség ¡ Hit és tévhit megkülönböztetése ¡ A hangsúly a K+F+I-n ¡ A referenciaüzemek tapasztalatainak értékelése ¡ Az energiahatékonyság elsődlegességét

A szükségesség kényszerpályája azt jelenti, hogy mindent meg kell tenni új technológiák kifejlesztéséért, ¡ a gazdaságilag is alátámasztható megoldás megkereséséért, ¡ a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazásáért, ¡ az ésszerű megoldások társadalmi elismertetésért és terjesztéséért. ¡