A MANIERIZMUS A BAROKK S A ROKOK a

A MANIERIZMUS, A BAROKK ÉS A ROKOKÓ – a XVI–XVIII. század európai művészete n Manierizmus. (ol. maniera ‘modor, stílus’) a XVI. sz. vége, XVII. sz. eleje, az érett reneszánsz stílust felváltó irányzat q n Barokk (fr. baroque ‘bizarr’; port. barocco ‘szabálytalan’) a XVII–XVIII. század Itáliából elterjedő stíluskorszaka q q q n a reneszánsz harmóniaeszményétől eltérő, mozgalmasabb stílusjegyek: mozgalmas, szenvedélyes, patetikus, pompázatos díszítőmotívumokat alkalmaz; akadémikus művészi tökéletesség allegorizmus és naturalizmus reformáció és katolikus ellenreformáció kora, vallási világképe meghatározó Rokokó (fr. rocaille ‘kagylódísz’) XVIII. sz. , Franciao. -ból terjedt el q q q könnyed, dekoratív, burjánzóan gazdag díszmotívumok; pátosz mellőzése, szeszélyesség, aszimmetria festészetben, iparművészeti tárgyakon: erotikus témák az arisztokrata és nagypolgári körök ízlésvilága

Reneszánsz és barokk homlokzatképzés L. B. Alberti: Sta Maria Novella. Firenze, 1456 -70. Maderno: Sta Susanna, Róma, 1597 -1603

Reneszánsz harmónia és barokk „mozgalmasság” Perugino: Keresztre feszítés. 1469. Rubens: Keresztre feszítés. 1610.

Róma, Szent Péter templom. Bramante, Michelangelo, Maderno (1607– 1612)

A St. Péter templom alaprajza, térformálása Bramante: a római Szt. Péter templom tervezett alaprajza Róma, Szent Péter templom és tér alaprajza a XVII. sz. közepén

Bernini: A Szent Péter tér (XVII. sz. közepe)

Bernini: A Szent Péter templom tere (XVII. sz. közepe)

Bernini: Bronz-baldachin. 1624 -1633 Bernini: Szent Péter trónusa

Barokk szobrászat Bernini: Szent Teréz extázisa. Róma, Sta Maria della Vittoria. 1642 -52 Salamanca, San Esteban főoltára XVII. sz. vége.

Katolikus barokk templomépítészet Borromini: San Carlo alle Quattro Fontane, Róma, XVII. sz. közepe.

A rokokó stílus (XVII –XVII. sz. ) Wies, a templom főhajója és oltára

Barokk palotaépítészet Fiscer von Erlach: Schwarzenberg palota, Bécs. 1695 – 1715

Barokk városképek Magyarországról

A manierizmus Ol. manirea: ‘stílus, modorosság’ A XVI. sz. végi festészet új elemei: dinamikusabb, átlós, komponálás Túlzott kontraposztó, lendületes, csavarodó testtartásban ábrázolt alakok (figura serpentina) Tintoretto: A Tejút születése. 1570. Elszakadás a reneszánsz kiegyensúlyozott kompozícióitól. Mozgalmasság, szenvedélyesség Tintoretto: Krisztus a Pokol tornácán.

Manierista festészet – és az akadémikus mozgalmasság; virtuozitás; klasszikus harmóniától való barokk eltérés Carracci: Bacchus diadalmenete. Róma, Farnese palota. 1606.

A római barokk kibontakozása Caravaggio: Emmausi vacsora. 1598

Caravaggio: Dávid. 1606.

Caravaggio: Hitetlen Tamás

A barokk freskó n n Illuzionisztikus (‘látványcenrikus’) festészet Álarchitektonikus tér Barokk akadémizmus: technikai virtuozitás Immaterialitás (‘anyagtalanság’: a lebegésben ábrázolt testek ellentmondanak a fizikai törvényeknek) Pozzo: Loyolai Szt. Ignác megdicsőülése Róma, Szt. Ignác templom, 1691.

A katolikus barokk festészet Pietro da Cortona: Az isteni gondviselés diadala. Róma. 1639.

El Greco (Domenico Theotocopouli) Orgaz gróf temetés, Madrid, Prado, 1586. Jézus megkeresztelése

Diego Velázquez: Margit infánsnő portréja. Az udvarhölgyek. 1656.

A németalföldi katolikus barokk – Pieter Paul Rubens: Kettős önarckép. 1609. Rubens: A három grácia

„Képvita” a XVI –XVII. századi európai vallásháborúk korában Az antwerpeni képrombolás. 1566. Metszet

A reformáció és az ellenreformáció egyházművészete „Szem és fül vitája” Salamanca, San Esteban főoltára XVII. sz. vége. Péchy Mihály: Református templom, Debrecen (1805 – 1821)

Református egyházművészet – képtilalom Debrecen, református templom Miskolc, az Avasi református templom belső tere

A holland barokk – Rembrandt Harmensz Van Rijn Rembrandt: Éjjeli őrjárat. 1642.

Barokk portréfestészet – Rembrandt Maria Trip portréja Öreg férfi portréja

Keresztény ikonográfia a protestáns barokkba Rembrandt: A szent család Rembrandt: Krisztus Emmausban. 1648.

Rembrandt: Önarckép. 1659. A Tékozló fiú hazatérése. Táblakép 1668 k.

Vermeer: A szakácsnő. 1660

Barokk tájképfestészet Jacob van Ruysdael: A wijki szélmalom. 1647 k. Amszterdam, Rijksmuseum.

A francia barokk – Nicolas Poussin: „Et in Arcadia ego”. 1639.

Francia rokokó festészet (XVIII. sz. ) A barokk pátoszát, szenvedélyességét könnyed témák váltják fel. Oldottabb „festőibb” ecsetkezelés. Antoine Watteau: Indulás Cythere szigetére 1717. J. H. Fragonard: A hinta. 1767.