A magyarsg eredete s vndorlsa Az shaza alapveten

A magyarság eredete és vándorlása

Az őshaza alapvetően a nyelvi eredet alapján Kr. e. III. évezred – uráli népek őshazája kőeszközök – zsákmányoló életmód legősibb szavak (családtagok, testrészek, számok) kéz, fej, láb, mell, szív, vér, szem, apa, atya, anya, meny, vő, egy, két, három, négy, húsz, száz Kr. e. II. évezred – finnugor népek őshazája csiszolt kőeszközök – halászó, vadászó életmód – erdős- mocsaras környezet (háló, hal, víz, jég, fejsze, ház, ideg, nyúl, íny Kr. e. I. évezred – ugorok szétválása – felmelegedés – obi ugorok északabbra húzódnak termelő életmód, nomád állattenyésztés – erdős sztyepp

A magyarság feltételezett születése Kr. e. I. évezred közepe – Ural keleti oldala – Irtis – Tobol – Isim folyók alán, szkíta (iráni) szomszédság – állattenyésztés szavai (szittya eredetmítosz) tehén, tej, öszvér, szekér, nemez, bűz, asszony, vért, kard, vám, vásár, ing fém (vas) eszközök törzsi-nemzetségi társadalom – társadalmi tagolódás

A vándorlás első állomásai Kr. e. V – Kr. u. V. század között a magyarság az Ural keleti oldaláról átkerül a nyugati oldalára oka, lefolyása ismeretlen (ezer év!) Magna Hungaria (későbbi név)– Volga – Káma folyók törzsi szerveződés török nyelvű szomszédság (onogur, bolgár) karó, tar, görény, tenger, iker, sárga, sárkány, szűcs, gyom, szőlő, bika, ökör, tulok, kecske, teve, túró, sajt, gyapjú, alma, körte, dió, búza, árpa zene (? ) XIII. században még éltek magyarok itt (Julianus barát)

Baskíriától a Kárpát-medencéig Kr. u. VIII. század közepe – Levédia (vezető neve) írásos forrás (igaz, későbbi időből származik) kazár fennhatóság (török nyelvű hatás) – katonai segédnép, határvédelem kettős fejedelemség – kende, gyula 7 törzs – Megyer, Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Kürtgyarmat kazár trónviszály – kiszakadás a birodalomból Kr. u. IX. század eleje – Etelköz (tájra jellemző név) ideiglenes szállásterület – „népek országútja” törzsszövetség (vérszerződés) katonai erő bérbeadása – felderítés egykorú írásos emlékek