A magyarok strtnete A nomd magyarok shazjuk az

A magyarok őstörténete

A nomád magyarok • Őshazájuk az Urál hegység és az Ob folyó vidéke. • Az itt megtelepedett törzsek nomád életmódot folytattak. • Az ősmagyar falvak jurtákból álltak.

Jurta • Honfoglalás előtti magyarok praktikus lakóépülete volt. • Fa rácsból volt az alap szerkezet erre került a többréteg. szarvasmarha bőr • Középen a füstnyilás volt.

• A jurta küszöbére tilos volt lépne, mert az alatta alvó szellemek rosszlétet hoztak volna a családra. l • Külön oldalon voltak a férfiak és a nők.

A vándorlás kora • A magyarok az őshazában kénytelenek voltak törzsekbe tömörülni. • A legelők kimerülése, és a keletről érkező támadások miatt nyugat felé indultak el. • A Volgán átkellve eljuttak a Kazár Birodalommal szomszédos területre. • Kiéleseződött a helyzett köztük , ezért nyugatabbra mentem , Etelközbe.

Vérszerződés • Az új hazában megerősödött a törzsek egysége, létrejött a vérszerződés. • A törzsek vezérei szövetséget kötöttek. • A kötelék megszegése a legnagyobb bűn volt. • Álmost választották a szövetség élére.

A Honfoglalás • A magyarok figyelme nyugat felé irányult. • Uralkodók gyakran kértek tőlük segítséget. • Egyre sűrűbben tűntek fel ezeken a területeken, rövid idő alatt félelmetessé váltak. • 895. tavaszán a magyar seregek nem tértek vissza Etelközbe. • A Vereckei hágónál megvárták a fejedelmi csapatokat. • 900 -ban már az egész Kárpát-medence magyar kézen volt.

Társadalom: 3 csoportot különböztetünk meg: • Arisztokrácia - úr (törzsfőnök) bő (nemzetségi elők) • Középső réteg - jobbágy (fegyveres kíséret) • Szabad állapotú réteg – ín • Sajátos csoport - szolgálónép ( kovácsok, ácsok szántók)

Életmód, települések • Többségük nomád állattartók voltak. • Az új hazában való letelepedés után áttértek az istállózó állattenyésztésre. • Foglalkoztak földműveléssel is. • Pásztorkodás idején megnőtt a katonai erejük, mert a csordát meg kellett védeni. • A legfontosabb fegyverük a nyíl volt.

Tudomány, művészet • Költészet, orvostudomány és írás keleti jellegű műveltségre utal. • A műveltség legjobb fokmérője az írás. • Botokra karcolt, jobbról balra olvasandójelrendszerben írtak. • At egyes szavakat pontok választják el, a betűket gyakran összekötik.

Íjászat • A lovas népek az íjat használták • Hátra nyilazó módszer • 200 -250 m hatótávolság

• Az 1. írásos emlékek a magyar íjászokról 1200 körül írták • „ A magyarok nyilaitól ments meg minket Uram. “

Kardok • A közelharc félelmetes fegyverei • Vasból keszültek • Attila korai kardok

Honfoglalás kori ékszerek: Komáromi szekeresgazdák viseletének mentelánca Nyaklánc

Fülbevaló Rézgyűrű

Ezüst nyaklánc

Tarsolylemez • Jelképek közül a leggyakrabban a földi világban gyökerező, de égi világba nyúló életfával találkozhatunk. • Az állatok közül a turul madár a leggyakoribb. • Honfoglaló őseink legszebb emlékei a tarsolylemezek. • Az első darabok még az Etelközben születtek.

Ruházatuk • A férfiak nemezsüveget, veretekkel díszített bőrövvel összefogott kaftánt viseltek, lábukra puha talpú csizmát húztak.

• A nők kaftájának övét nagyméretű fémkorongok, az alsó ing nyakrészet aranyozott ezüstveretek díszítették • A lányok két, az asszonyok egy varkocsba fonták a hajukat. A fonatokra szinték díszkorongokaterősített ek.

Ősi hitvilág • Alapja a sámániznus. • A világot a szüntelen harcban álló Jó és Gonosz hozta létre. • Atyácska nőül vette Földanyát, és e frigyből született az ember. • Őket az emberekkel az égig érő fa köti össze. • Hadak Ura = hadisten, vadászat istene

Sámánok • A szellemvilággal a táltos komunikált. • Ő hajtotta végre az áldozatot • Ő esett transzba • Jövendőmondással, gyógyítással foglalkoztak • A sikert a Hadak Ura jóindulatával magyarázták.