A Magyar Statisztikai Trsasg Gazdasgstatisztikai Szakosztly vitanapja TURIZMUS

A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztály vitanapja TURIZMUS SZATELLIT SZÁMLÁK 2004 (első eredmények) 2006. JÚNIUS 9.

A délelőtt programja 1. Magyarország Turizmus Szatellit számlái, 2004 dr. Probáld Ákos (KSH, Szolgáltatásstatisztikai főosztály 2. Az első hazai TSz. Sz nemzetközi háttere Pál Tamara (KSH, Szolgáltatásstatisztikai főosztály) 3. TSz. Sz – turizmus politika – turizmus stratégia dr. Somogyi Zoltán (Magyar Turisztikai Hivatal, elnök) 4. Nemzeti számlák – Szatellit számlák Szőkéné Boros Zsuzsa (KSH Szektor számlák főosztály)

Magyarország turizmus szatellit számlái 2004 (első eredmények) Dr. Probáld Ákos

Így kezdődött I. • 1999 Nizza: UNWTO/OECD/Eurostat • 2000 Madrid: látogatás a UNWTO-nál • 2002 Budapest: Eurostat/OECD 6. Forum on tourism statistics 2003 Látogatás a spanyol és francia Statisztikai Hivatalokban 2003. Eu pályázat elnyerése 2005. Látogatás a norvég hivatalban

Így kezdődött II. • 2003: A TSz. Sz projekt hivatali elfogadtatása • 2003 -2004: A TSz. Sz projekt egyeztetése a KSH partnereivel OIB, MTH, MT Zrt, MNB

A TSZSZ KÉSZÍTÉSÉNEK MÉRFÖLDKÖVEI I. • 1. Módszertani fejlesztés, a nemzetközi szervezetek (Eurostat, WTO, OECD) ajánlásainak feldolgozása • 2. A statisztikai rendszerben lévő információknak a Tsz. Sz koncepciójának megfelelő rendszerezése • 3. A rendelkezésre álló források felhasználásával kisérleti számítások végzése • 4. Kereslet-felvételek (lakossági, külföldi) kísérleti elindítása • 5. A hiányzó adatforrások 2003. június • 2003. szept. • 2003. december • 2003. július • 2003. szept.

A TSZSZ KÉSZÍTÉSÉNEK MÉRFÖLDKÖVEI II. • 6. A KSH-n kívüli adatforrások feltárása • 7. A magyar TSz. Sz modell kialakítása 2003. október • 8. A TSz. Sz illesztése a nemzeti számlákhoz • 2004. október • 2003. december • 9. A kereslet-felvételek eredményeinek beépítése • 2005. július • 10. Az első magyar TSz. Sz szakmai vitára bocsátása az OIB előtt • 2005. • 11. Az első magyar TSz. Sz publikálása, átadása a felhasználóknak • 2006. május december

Alapelvek • 1. Konzisztencia a nemzeti számlákkal • 2. Figyelem a nemzetközi ajánlásokra • 3. Fogalmi tisztázások • 4. Létező és hiányzó adatforrások leltára

A TURIZMUS A VIRTUÁLIS ÁGAZAT TURIZMUS SPECIFIKUS ÁGAZATOK: Szálláshely-szolgáltatás Vendéglátás Légi, vízi, vasúti személyszállítás Utazásszervezés Személyszállítás kisegítő tevékenység Kulturális szolgáltatások Sport és szabadidős tevékenység KAPCSOLÓDÓ ÁGAZATOK: Élelmiszer- és ital gyártás Dohánygyártás Ruházati termékek gyártása Jármű és üzemanyag-kereskedelem Kiskereskedelem Pénzügyi tevékenység Közösségi szolgáltatások NEM TURISZTIKAI ÁGAZATOK:

A TURIZMUS STRATÉGIA ÉS -POLITIKA LÉNYEGES KÉRDÉSEI, AMELYEKRE HOSSZÚ IDEIG NEM VOLT HITELES VÁLASZ A TURIZMUS JELLEMZŐ ÁGAZATINAK - BRUTTÓ KIBOCSÁTÁSA (TERMELÉSE) - HOZZÁADOTT ÉRTÉKE (GDP-JE) - HOZZÁJÁRULÁSA A NEMZETGAZDASÁGI TELJES GDPHEZ FIZETÉSI MÉRLEGBEN BETÖLTÖTT SZEREPE - FOGLALKOZTATOTTSÁGI

Fogalmak I. : Utasprofilok • Látogató (utasforgalom, idegenforgalom) • Egynapos látogató – Kiránduló – Átutazó • Turista (tartózkodó) • Vendég • Tartózkodási idő – Vendégéjszaka – Nap

Fogalmak II. Motivációk • Turisztikai célok: üdülés, városnézés, természetjárás, rokonlátogatás, gyógykezelés, egészségmegőrzés, vadászat stb (együtt szabadidő-eltöltés) Konferencialátogatás, hivatással összefüggő utazás (együtt: üzleli utazás) • Nem turisztikai célok: vásárlás, munkavégzés, napi ingázás, átutazás

A TURISZTIKAI KERESLET MÉRÉSE Lakossági kereslet Külföldre irányuló Külföldi kereslet Belföldi turizmus Nemzeti turizmus Vizsgált változók Turizmusra fordított idő Motivációk elkeresett magyar régiók, országok Szálláshely-igények Közlekedési módok Turizmusra fordított kiadások: turisztikai fogyasztás és annak szerkezete Magyarországra irányuló külföldi turizmus Hazai turizmus Turisztikai fogyasztás Turizmus szatelit számla Vizsgált változók Az utasforgalom szegmentálása: napi ingázás (bevásárlás, munka), tranzit utazások, turizmus Magyarországon eltöltött idő Motivációk Felkeresett magyar régiók Szálláshelyigények Közlekedési módok Turizmusra fordított kiadások: turisztikai fogyasztás és annak szerkezete

B / 1. A Magyarországra látogató külföldiek és a külföldre látogató magyarországi lakosok száma és tartózkodási ideje * 2004 (ezer fő) Többnapos látogatók Utazói csoport Magyarországra látogató külföldiek Külföldre látogató magyarok Egynapos látogatók száma összesen 1 -3 éjszakát eltöltők száma összesen 4 vagy több éjszakát eltöltők száma összesen 21 722 6 340 5 872 33 934 9 462 2 627 4 768 16 858 Látogató k száma összesen 2005. Magyarországra látogató külföldiek 26 125 4 943 5 105 36 172 Külföldre látogató magyarok 10 765 3 052 3 941 17 758 * - Tehergépkocsi-vezetők nélkül

• TSZSZ TÁBLÁK

A/1 A külföldiek magyarországi turisztikai fogyasztása a látogatók csoportjai szerint Termékek és szolgáltatások Egynapos Többnapos Összes A. 1 Turisztikai termékek és szolgáltatások 1 – Szálláshely-szolgáltatás - 171 116 1. 1 – Szálloda és egyéb szálláshely-szolgáltatás - 171 116 1. 2 – Második otthon . . . 4 633 89 327 93 960 3 – Személyszállítási szolgáltatás 727 30 946 31 673 3. 1 Vasúti személyszállítás 58 2 333 2 391 3. 2 Közúti személyszállítás 398 16 347 16 746 3. 3 Belvízi személyszállítás 29 1 166 1 196 131 4 968 5 098 3. 5 Személyszállítást kisegítő tevékenység 62 2 481 2 543 3. 6 Szárazföldi és vízi járművek kölcsönzése 48 3 650 3 699 4 – Utazásszervezés 264 4 575 4 839 5 – Kulturális szolgáltatások 835 14 278 15 113 4 753 47 765 52 517 11 212 358 007 369 218 20 860 207 288 228 148 32 072 565 295 597 366 2 – Vendéglátás 3. 4 Légi személyszállítás 6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység Összesen B. Turizmushoz kapcsolódó és a nem turisztikai termékek és szolgáltatások Összesen ÖSSZESEN (A+B)

A. 2 A lakosság hazai turisztikai fogyasztása a látogatók csoportjai szerint Termékek és szolgáltatások Rezidens ek belföldi külföldi utazásai nak Összesen belföldi kiadásai A. Turizmusra jellemző termékek és szolgáltatások A. 1 Turisztikai termékek és szolgáltatások 1 – Szálláshely-szolgáltatás 47 783 x 47 783 2 – Vendéglátás 56 928 x 56 928 3 – Személyszállítási szolgáltatás 19 982 6 968 26 950 4 – Utazásszervezés 15 645 13 066 28 711 5 801 x 5 801 22 002 x 22 002 168 141 20 034 188 175 B. Turizmushoz kapcsolódó és a nem turisztikai termékek és szolgáltatások 202 034 50 376 252 410 ÖSSZESEN (A+B) 370 175 70 410 440 585 1. 1 – Szálloda és egyéb szálláshely-szolgáltatás 5 – Kulturális szolgáltatások 6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység Összesen

A. 4 A magyarországi turisztikai fogyasztás a látogatók csoportjai szerint Nem rezidensek Rezidensek Hazai turisztikai fogyasztás összesen fogyasztá sa fogyasztása 171 116 47 783 218 899 2 – Vendéglátás 93 960 56 928 150 888 3 – Személyszállítási szolgáltatás 31 673 26 950 58 623 4 839 28 711 33 550 5 – Kulturális szolgáltatások 15 113 5 801 20 914 6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység 52 517 22 002 74 519 369 218 188 175 557 394 B. Turizmushoz kapcsolódó és a nem turisztikai termékek és szolgáltatások 228 148 252 410 480 558 ÖSSZESEN (A+B) 597 366 440 585 1 037 952 Termékek és szolgáltatások A. Turizmusra jellemző termékek és szolgáltatások A. 1 Turisztikai termékek és szolgáltatások 1 – Szálláshely-szolgáltatás 4 – Utazásszervezés Összesen

A. 5 -6 A belföldi kínálat és turisztikai fogyasztás termékenként, millió forint Termékek és szolgáltatások Turisztikai jellemző ágazatok ÖSSZESEN … � Kapcsolódó és nem specifikus termékek és szolgáltatások ÖSSZESEN (alapáron) * Hazai turisztikai fogyasztás A turizm us aránya A. 1 Turisztikai termékek és szolgáltatások 1 – Szálláshely-szolgáltatás 183 413 48 567 218 899 94, 4 2 – Vendéglátás 330 608 20 128 150 888 43, 0 3 – Személyszállítási szolgáltatás 648 230 x 58 623 7, 3 56 925 9 712 33 550 48, 9 121 165 x 20 914 17, 1 96 060 x 74 519 69, 1 1 436 401 78 404 557 394 29, 4 4 – Utazásszervezés 5 – Kulturális szolgáltatások 6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység Összesen

• NÉHÁNY MAKROGAZDASÁGI MUTATÓ

Sorsz ám Mutató Mérték egység Érték A nemzetgaz daság egészéhez képest, % 1. Külföldiek összes magyarországi fogyasztása milliárd Ft 822 7, 5 2. Külföldiek magyarországi turisztikai fogyasztása milliárd Ft 597 5, 4 3. Lakosság utazással összefüggő fogyasztása belföldön milliárd Ft 485 4, 4 4. Lakossági turisztikai fogyasztás belföldön milliárd Ft 440 4, 0 5. Összes hazai turisztikai fogyasztás (2+4) milliárd Ft 1037 9, 4 6. Turisztikai ágazatok összes kibocsátása milliárd Ft 1934 4, 6 7. Turisztikai ágazatok GDP-je milliárd Ft 877 5, 0 8. GDP a tovagyűrűző hatások figyelembevételével milliárd Ft 1390 8, 5 9. Foglalkoztatottak száma a turizmus jellemző ágazataiban ezer fő 398 8, 3 10. Foglalkoztatottak száma a turizmus céljából halmozottan ezer fő 490 12, 5 11 Utasforgalmi export az MNB fizetési mérlegében milliárd Ft 822 39, 4(a) 12. Utasforgalmi import az MNB fizetési mérlegében milliárd Ft 578 27, 6(a) 13. Egyenleg milliárd Ft 243 –

Köszönöm a figyelmet ! Tel: 345 -6652 Fax: 345 -6682 e-mail: akos. probald@ksh. hu

A. 3 A külföldre utazók turisztikai fogyasztása a látogatók csoportjai szerint 1) (millió forint) Termékek és szolgáltatások Egynapos Többnapo s látogatók Összes látogató A. Turizmusra jellemző termékek és szolgáltatások A. 1 Turisztikai termékek és szolgáltatások 1 – Szálláshelyszolgáltatás - 88 543 10 000 65 718 75 718 3 – Személyszállítási szolgáltatás 1 250 69 428 70 678 4 – Utazásszervezés 2 500 20 627 23 127 5 – Kulturális szolgáltatások 5 000 12 654 17 654 6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység 2 904 5 272 8 176 21 654 262 242 283 896 71 614 222 977 294 591 93 268 485 219 578 487 2 – Vendéglátás Összesen B. Turizmushoz kapcsolódó és a nem turisztikai termékek és szolgáltatások Összesen ÖSSZESEN (A+B)