A Magyar Kztrsasg alkotmnyos alapjai Az llam fogalma

A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai

Az állam fogalma Állam: A nemzetközi jog meghatározza az állam ismérveit, mint az államfogalom minimális és releváns kellékeit. A három legalapvetőbb ismérv a terület, a népesség és a főhatalom. Pontos meghatározást azonban a nemzetközi jog sem ad.

Az állam főbb funkciói • megalkotja a társadalmi együttélés alapvető jogi • • szabályait és gondoskodik azok betartatásáról, társadalmi, gazdasági programokat dolgoz ki az emberek életkörülményeinek alakítására (gazdaságpolitikai, egészségügyi, közművelődési stb. politika meghatározása és végrehajtásának szervezése), összegyűjti a jövedelemmel, vagyonnal rendelkezőktől a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzt (adóztatási jog), és ebből gondoskodik a közszolgáltatások megszervezéséről (iskolák, kórházak, közutak, szociális intézmények stb. létesítése, működtetése és támogatása), ellátja a közbiztonsági és honvédelmi feladatokat, együttműködik más államokkal a közös feladatok megoldásában (külpolitika).

Az alkotmány fogalma Alkotmány: Általában egy ország alaptörvénye. Formai megközelítésben a jogforrási rendszer csúcsa, melyet különleges eljárási rendben alkotnak meg. Történetileg az alkotmányoknak két fő típusa alakult ki: a történeti (más néven íratlan) és a kartális (más néven írott) alkotmány. A történeti alkotmány a különböző történeti időszakokban elfogadott törvények és kialakult szokások, szabályok, jognyilatkozatok összessége, amelyek az államhatalom gyakorlásának és az alapvető állampolgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozzák. Ilyen alkotmánya volt Magyarországnak 1949 -ig. Ezt hívták ezeréves alkotmánynak. A kartális alkotmányt alaptörvénynek tekintik, amellyel nem lehet ellentétes egyetlen más – az adott országban megalkotott – jogszabály sem. Az írott alkotmányt vagy alkotmányozó nemzetgyűlés vagy a legfelsőbb képviseleti szerv (parlament, Országgyűlés) fogadja el (esetleg népszavazás erősíti meg).

Az Alkotmány általános rendelkezései " A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. „ • jogbiztonság (megismerhetőség, kiszámíthatóság, • • • egyértelműség, világosság) népszuverenitás (választott képviselők útján, közvetlenül) állampolgárok védelme gazdasági élet szabályozása "A Magyar Köztársaság elismeri az ember alapvető jogait. "

Alapvető emberi és állampolgári jogok és kötelességek • alapvető jog (emberi és állampolgári jogok), alanyi jog az alapvető jogok lényegi elemeit törvény állapítja meg (lényegi elemeit törvény sem korlátozhatja) • csoportosítás: alany és tárgy szerint – alany szerint: emberi jogok; és állampolgári jogok és kötelességek – tárgy szerint: politikai rendszerhez kapcsolódó alapjogok; gazdasági rendszerhez kapcsolódó alapjogok • alapvető jogok: – szabadságjogok (élet és emberi méltóság, jogorvoslat, gyülekezési jog) – politikai alapjogok (választójog, állampolgárság, helyi önkormányzás) – gazdasági, szociális és kulturális alapjogok (pihenés, munka, egészség) • alapvető kötelességek: jogszabályok betartása, közterhek, tankötelezettség

Az államhatalom megosztásának elve A közhatalom gyakorlását többféle állami szervtípus között kell megosztani, melynek célja: a hatalmi ágak – a választópolgárok ellenőrzése mellett - egymás által is ellenőrizhetők legyenek (Ez az egyik biztosítéka az állami szervek törvényes működésének, a jog uralmának. ) A hatalommegosztás elve Montesquieu nevéhez fűződik: főszabályként 3 hatalmi ágról beszélhetünk Törvényhozói Végrehajtói Bírói

Az állam szuverenitása A szuverenitás állami főhatalmat jelent. • Megkülönböztetünk külső és belső szuverenitást: A belső szuverenitás az államon belüli A külső szuverenitás azt jelenti, hogy az állam a hatalmát mindenféle külső befolyástól, ellenőrzéstől mentesen, önállóan gyakorolja. hatalmat jelenti, azt, hogy – szervezetei útján – az állam mindenkire nézve kötelező döntéseket hozhat, és azok végrehajtását kikényszerítheti. A belső szuverenitás – a modern államokban általában elfogadott tétel szerint – népszuverenitás, azaz az állam a választóktól nyer felhatalmazást a hatalom gyakorlására.

Közvetlen hatalomgyakorlás A nép közvetlen hatalomgyakorlási formái sokfélék lehetnek. Ezek közül két olyan forma van, amelynek során az érintett választók mindegyike részt vehet a hatalom gyakorlásában: a népszavazás és a népi kezdeményezés A népszavazás és a népi kezdeményezés során a válasz -tópolgárok közvetlenül gyakorolják a népszuverenitást, vagyis kiemelkedő jelentőségű ügyekben közreműködnek a legfon-tosabb állami döntések meghozatalában. • mindkettő lehet országos és helyi, • illetve kötelező vagy mérlegelés alapján sorra kerülő

Közvetett hatalomgyakorlás Az állampolgárok a hatalom gyakorlásában többnyire közvetett módon, azaz képviselőik útján vesznek részt. VÁLASZTÁSI RENDSZER = választójogi szabályok és választási eljárási szabályok összessége VÁLASZTÓJOGI SZABÁLYOK • aktív választójog: ki választhat • passzív választójog: ki választható • feltételek: nagykorúság, állampolgárság, lakóhely Választójog alapelvei: • általános= minden nagykorú állampolgárt megillet • egyenlő=minden szavazat azonos mértékű • közvetlen= közvetlenül a jelöltekre szavazunk • titkos= zárt fülke, boríték, lezárt urna, bizottság Kizárás: csak bírósági ítélet alapozhatja meg (cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, szabadságvesztés, intézeti kényszergyógykezelés, közügyektől eltiltás).

A Magyar Köztársaság államszervezete • • • Törvényhozó hatalom (Országgyűlés) Államfő (Köztársasági elnök) Végrehajtó hatalom (Kormány, minisztériumok, országos főhatóságok, államigazgatás helyi szervei) • Jogvédelmi szervek § alkotmány és alkotmányos jogok védelme (AB, ombudsmanok) § igazságszolgáltatás szervei (bíróságok, ügyészségek) • A helyi közügyek ellátására létesített szervek (helyi és területi önkormányzatok) Jellemzői: • jogállam (jogbiztonság) • az állam felépítésére, működésére vonatkozó alapvető • szabályokat az alkotmány szabályozza hierarchia

Az Országgyűlés • legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv • törvényhozói hatalmat gyakorol • a végrehajtó hatalmat ellenőrzi Feladatai 5 csoportba oszthatók: § Szabályozó jellegű döntések meghozatala (pl. : alkotmány és más törvények megalkotása; nemzetközi szerződések megkötése) § A kormány ellenőrzése (pl. : kormányprogram elfogadása; költségvetés végrehajtásának ellenőrzése) § Személyi döntések (országgyűlés tisztségviselőinek- ; államhatalmi ágak vezetőinek megválasztása) § Védelmi feladatok (pl. : hadiállapot kinyilvánítása; békekötés) § Egyéb feladatok (pl. : közkegyelem; helyi önkormányzat feloszlatása)

Országgyűlési képviselők • tevékenységüket a köz érdekében végzik • 386 képviselő • mentelmi jog illeti meg őket, ez két • • dolgot jelent: § felelőtlenséget § sérthetetlenséget szigorú összeférhetetlenségi szabályok törvénykezdeményezési joguk van, vitában felszólalhatnak, bizottságok ülésein részt vehetnek, interpellálhatnak és kérdezhetnek

. Az Országgyűlés szervezete, működése • • megbízatása négy évre szól szervezetét az alakuló ülésen határozzák meg működési rendjét a Házszabály tartalmazza tisztségviselői: elnök, alelnökök, jegyzők (tagjai sorából) bizottságok: - állandó és ideiglenes; al- és eseti - Házbizottság (tagjai: elnök, alelnökök, frakcióvezetők) ülésszak: - rendes (febr. 1. -jún. 15. ; szept. 1. -dec. 15. ) - rendkívüli határozatképes az Országgyűlés, ha a képviselők több mint fele jelen van szó szerinti jegyzőkönyv

Köztársasági elnök Magyarország államfője a köztársasági elnök • kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett • önálló, minden más hatalmi ágtól független hatalmat valósít meg • a végrehajtó hatalmon kívül áll, politikailag független Megválasztása: A választást jelölés előzi meg: ehhez 50 képviselő írásbeli ajánlása szükséges Köztársasági elnök lehet: az a választójoggal rendelkező, magyar állampolgár, aki a 35. évét betöltötte. Tevékenysége: az Országgyűlés 5 évre választja, egy alkalommal újraválasztható • titkos szavazás • képviseli a Magyar Államot, nemzetközi szerződéseket köt, egyéni kegyelmet gyakorol, kitűzi az országgyűlési képviselők választásának időpontját, népszavazást kezdeményezhet, törvényt kezdeményezhet • feladatait önállóan vagy ellenjegyzéssel látja el

Alkotmánybíróság • bírósági formában működő testület, 11 tagját az Országgyűlés választja 9 évre • szigorú összeférhetetlenségi szabályok Hatáskörébe tartozik: § előzetes normakontroll § utólagos normakontroll § alkotmányjogi panasz § mulasztásos alkotmánysértés megállapítása § hatásköri viták eldöntése § Alkotmányértelmezés § egyéb hatáskörök, pl. : államfő büntetőjogi felelősségének megállapítása Az Alkotmánybíróság tagjává az a jogi végzettségű, kiemelkedő elméleti tudású, tudományos fokozattal vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár választható meg, aki a 45. életévét betöltötte.

Országgyűlési biztosok • az alkotmány alapján létrehozott közjogi méltóság • • • (a jogintézmény a skandináv államokból származik) jelenleg Magyarországon § állampolgári jogok országgyűlési biztosa; § nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa; § adatvédelmi biztos működik az Országgyűlés választja 6 évre, egyszer újraválasztható alkotmányos jogokkal (nemzeti és etnikai jogokkal, személyes/közérdekű adatokkal) kapcsolatos visszásságokat vizsgálja intézkedéseket kezdeményezhetnek eljárásukat bárki kezdeményezheti, valamint hivatalból is eljárhatnak évente beszámolnak az Országgyűlésnek

Bíróság Magyarországon az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. A bíróság tehát az állam büntető igényének érvényesítésére, a jogviták eldöntésére és végrehajtására létrehozott, közigazgatástól elkülönült szervezeti rendszer. Az igazságszolgáltatás alapelvei • bíróság előtti egyenlőség, • tisztességes eljárás, • társas-bíráskodás elve, • védelemhez és képviselethez való jog, • jogorvoslat joga A bírósági rendszer négy szintű • Legfelsőbb Bíróság • Ítélőtáblák • Megyei és fővárosi bíróságok • Helyi, fővárosi kerületi és munkaügyi bíróságok függetlenség, összeférhetetlenség

Ügyészség Az ügyészség: • közreműködik az alkotmányos rend és az állampolgárok jogainak védelmében • üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket Hatáskörei: • Ügyészi nyomozás • Nyomozás törvényessége feletti felügyelet • Büntetés-végrehajtás törvényességének felügyelete • Képviseli a vádat • Ügyészi törvényességi felügyelet Élén a legfőbb ügyész áll, akit az Országgyűlés választ 6 évre. Négyszintű szervezet: • Legfőbb Ügyészség • fellebbviteli főügyészsé • • gek megyei, fővárosi főügyészségek, városi, fővárosi kerületi ügyészségek Az ügyészi szervezet része, de a szervezeten belül viszony-lagos önállósággal bír a katonai ügyészi szervezet: • Katonai Főügyészség, • Katonai Fellebbviteli Főügyészség, • katonai területi ügyészségek

Kormány • a végrehajtó hatalmat testesíti meg • általános hatáskörű testületi szerv, mely a minisz • • terelnökből és a miniszterekből áll megalakulása: § A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja § A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kettős funkciója van: a kormányzati feladatok ellátása és a közigazgatás irányítása, felügyelete ( a közigazgatás csúcsszerve) Országgyűlésnek felelős megszűnik: új Ogy. megalakulásával, a miniszterelnök vagy a kormány lemondásával, a miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével, összeférhetetlenségével, konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal indítvány

Jogforrások rendszere Jogforrási hierarchia: Jogforrásról két értelemben beszélhetünk: 1. Anyagi értelemben vett jogforrás = az a szervezet, amely jogosult a jogszabályt megalkotni 2. Alaki értelemben vett jogforrás = a jogszabály megjelenési formája (törvény, rendelet) Alkotmány Törvények (Törvényerejű rendelet) Rendelet Közösségi jog, nemzetközi szerződés Az állami irányítás egyéb jogi eszközei: Határozat Utasítás Statisztikai közlemények Jogi iránymutatás Jegybanki rendelkezés