A magyar felvilgosods 1772 1825 Mi volt a

A magyar felvilágosodás 1772 – 1825.

• Mi volt a történelmi szerepe a felvilágosodásnak Nyugat – Európában? • A polgári társadalom előkészítése, a polgári szemlélet elterjesztése • Nálunk a 18. században betölthetett–e ilyen szerepet? • Aligha. Ok: Nincs igazi polgárság. • Max. a feudalizmus modernizációjáról lehetett szó, a polgárosodás előkészítéséről.

A magyar felvilágosodás specialitásai : 1. Társadalmi bázisa : a nemesség felvilágosult része: • Európát járt , művelt arisztokraták: (Gr. Fekete János, Gr. Teleki József) • A kultúrát felkaroló főnemesek, írástudó nemesek ( Báró Ráday Gedeon, Gr. Teleki Sámuel, Gr. Széchényi Ferenc, Gr. Festetich György), • s az általuk patronált értelmiségiek.

• 1760 után a francia felvilágosodás eszméi a könyvek révén terjednek : • Egyre több főúri család könyvtárában találhatók meg a francia szerzők művei. • A főúri könyvtárak olvasói között egyre több a pártfogolt író, költő, tudós. Teleki Sámuel könyvtára Vásárhelyen Ráday Gedeon péceli könyvtára

A magyar felvilágosodás specialitásai: • A felvilágosodás elterjedését részben ösztönözte, részben akadályozta két modernül gondolkodó abszolút uralkodó: o Mária Terézia (1740 -1780) o II. József (1780 -1790)

Mária Terézia • Mária Terézia : – a felvilágosodás bizonyos eszméit figyelemre méltatta, – ám a veszélyesnek tartott gondolatok terjedését akadályozta. • Hasznos, okos rendeletei: – Ratio Educationis, – úrbéri rendelet, – a nagyszombati egyetem Budára helyezése,

• Mária Terézia magyar nemes ifjakból állította fel Bécsbe na testőrsé -gét.

Testőreit elkápráztatta a fejlett, civilizált Bécs, a klasszicista zene és színházi élet központja (Haydn, Mozart, Beethowen).

A testőrírók: Bessenyei György Báróczy Sándor Barcsay Ábrahám A magyar kultúra fejlesztését tűzték ki célul. • Olvastak, írtak, fordítottak (pl. Voltaire-t), • munkáikat közös kötetben ad -ták ki. • Létrehozták az első írói társaságot.

II. József • Igazi felvilágosodott uralkodó volt ( jobbágyrendelet, türelmi rendelet, ), ám ő a birodalom racionális átszervezése érdekében figyelmen kívül hagyta a magyar érdekeket. Pl. – a német nyelv hivatalossá tétele , – a nemesség megadóztatása, – állami centralizáció.

II. József megosztotta a magyarságot. Ønemesi ellenállókra , pl. Ányos Pál, Pálóczi Horváth Ádám, Gr. Gvadányi József, Batsányi János Øés jozefinistákra hasadt a szellemi elit. Pl. Kazinczy Ferenc, Szentjóbi Szabó László.

Egyéb tényezők: • Szabadkőműves-mozgalom : – tagjai nálunk a testőrírók, majd Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kármán József, Dayka Gábor , Kölcsey Ferenc). Páholyok : Pest, Miskolc, Kolozsvár. • Martinovics-féle összeesküvés : – jakobinus-mozgalom (Résztvevők : Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Szentmarjay József, Kazinczy Ferenc stb. )

Szabadkőművesség A szabadkőművesség filozofikus és filantropikus (emberbaráti) intézmény. Célja: a művelődés és a testvériség terjesztése, a jótékonyság gyakorlása. Tagjai szertartásokon és legendákon keresztül ismerkednek meg a testvériség értékeivel, az önnevelés kötelezettségével és a humánummal.

A Martinovics Ignác-féle mozgalom célja köztársaság létrehozása volt. 1795 -ben kegyetlenül felszámolja I. Ferenc.

A magyar felvilágosodás céljai : 1. A kulturális elmaradottság leküzdése 2. A magyar nyelv fejlesztése „Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet se tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem. ” Bessenyei György

A kulturális elmaradottság leküzdése 1. Az irodalmi közélet megszervezése : irodalmi szalonok (Podmaniczky Anna szalonja, Ráday, Orczy-szalon), írói társaságok 2. Könyvtárak alapítása (pl. Ráday-könyvtár, Teleky-könyvtár, Festetich-könyvtár, 1802. Nemzeti Könyvtár)

A kulturális elmaradottság leküzdése 3. Iskolák , főiskolák alapítása : Ø Tereziánum, Ø a Pázmány Péter Tudományegyetem Budára, majd Pestre helyezése, Ø keszthelyi Georgicon, Ø Bányászati Akadémia Selmecbányán 4. Könyvkiadás, újság- és folyóiratkiadás megindítása 5. Vándorszíntársulatok létrehozása

Újság- és folyóiratkiadás 1. Az első magyar nyelvű újság a q Magyar Hírmondó q 17801787. Pozsony, főleg magyarországi hírekről számol be. q Verseket is megjelentet. Rát Mátyás, Révai Miklós szerk.

Szépirodalmi folyóiratok 1787 -1793. Kassai Magyar Múzeum (Szerk. : Batsányi, Kazinczy, Baróti Szabó Dávid ) Orpheus Kazinczy Ferenc Mecénásuk: a péceli Ráday Gedeon

Szépirodalmi folyóiratok Kármán József Csokonai Vitéz Mihály

Tudományo s folyóiratok Péczeli József Ismeretterjesztő folyóirata Komáromban Tudományos Gyűjtemény 1817. Pest

Színtársulatok • Kelemen László vezetésével 1790 -96 ig működik az első magyar nyelvű színtársulat. (A budai Várszínházban léphet fel. ) • 1792 -től az Erdélyi magyar Színjátszó Társaság is működni kezd Kolozsvárott

Vándorszíntársulatok Déryné Széppataki Róza

A kultúra támogatói, mecénásai: Báró Ráday Gedeon, az Orpheus és a Magyar Museum mecénása Beleznayné Podmaniczky Anna, az Uránia fönntartója Gr. Széchényi Ferenc, az OSZK alapítója Gr. Festetich György, a csurgó gimnázium és a keszthelyi Georgicon alapítója Gr. Eszterházy Miklós: Fertődön operát, zenekart tart fenn (Haydn).

A magyar felvilágosodás korszakának tagolása: 1. 1772 -1795. Bessenyei Ágis tragédiájának megjelenésétől Martinovicsék lefejezéséig: Pezsgő szellemi élet, folyóiratok, könyvek, színházak. 2. 1795 -től hanyatlás: a cenzúra ellehetetleníti a folyóirat- és könyvkiadást, az írók kizárólag levelezés útján tartanak kapcsolatot (a széphalmi vezér, Kazinczy közvetítésével). 1795 után egyetlen téren lehet előrelépni: a

Művelődési programok • Bessenyei György nyelvművelő programja • Kármán József eredetiségprogramja • Kazinczy Frenc nyelvújító programja és ízlésreformja

Bessenyei György Röpiratokban hirdet kulturális megújulást. Ezek: Magyarság (1778) : „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” Magyar néző (1779) Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándék (1781) : akadémia terve

Bessenyei György programja – a cél: a közboldogság – akadálya: a tudatlanság – tehát: terjesztenünk kell a tudományokat – ezt csak a nép anyanyelvén lehet – ha a nyelv alkalmatlan – alkalmassá kell tenni – a nyelv pallérozásának legjobb eszköze: a szépirodalom művelése (eredeti művek alkotása, fordítás), színház, folyóiratok és egy tudós társaság, az akadémia létrehozása

Kármán József programja: A nemzet csinosodása (Uránia) • Eredeti művek kellenek! – „Eredeti munkák gyarapítják a tudományokat, csinosítják a nemzetet és emelik fel a nagy nemzetek ragyogó sorába. ”) • Szellemi központ kell: Pest legyen! • Nyerjük meg a lányokat, asszonyokat az olvasásnak! • A falusi fiatalok tanuljanak ipart, keres-kedelmet!

Kazinczy Ferenc, a széphalmi vezér programja

Kazinczy Ferenc, a széphalmi vezér programja • Stíluseszménye: a „fentebb stíl”, az árnyalatok pontos kifejezése: „kevés, de jól megválogatott szóval súlyosat mondani” • Szókincsbővítést, nyelvújítást szorgalmazott. E mozgalom eredményeként 10. 000 új magyar szó keletkezett. Pl. gondolat, rendőr, folyóirat, érzelem, bizonyítvány, igazol-vány, zongora, tanár , higany, műtő stb. • Az eredeti alkotásoknál többre tartotta a jó fordításokat (fogsága előtt egy szentimentális regényt, idilleket és 13 drámát – köztük a Hamletet – fordította magyarra).

Batsányi János

Kármán és Fanni

Kazinczy Ferenc ÍRÓI ÉRDEM Szólj, s ki vagy, elmondom. - Ne tovább! ismerlek egészen. Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés. Íz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés: Íz, csín, tűz vagyon a versben, ha mesteri mív.

Csokonai Vitéz Mihály Berzsenyi Dániel

Vége