A lgutak s a td szveti szerkezete D

A légutak és a tüdő szöveti szerkezete D. L. Kiss Anna Anatómiai, Szövet és Fejlődéstani Intézet Semmelweis Egyetem 2018.

Légutak a. ) extrapulmonális orrüreg garat (p. nasalis, p. oralis) larynx trachea bronchi principales b. ) intrapulmonális bronchus lobalis bronchus segmentalis bronchus terminalis bronchiolus Légző rész bronchiolus respiratoricus ductus alveolaris alveolusok

Orrüreg Regio olfactorica: receptors Regio respiratorica Vestibulum: bőr

Az orrüreg szöveti szerkezete • Regio respiratorica Tunica mucosa: l. epithelialis: többmagsoros csillós hengerhám +kehelysejtek, endoepithelialis mirigyek, őssejtek (lamina basalishoz közel) l. propria: limfociták, plazma sejtek (Ig. A, Ig. G, Ig. E) gazdag érhálózat

Regio respirtorica: vestibulum Propria: seros+mucus glands

Az orrüreg szöveti szerkezete • Regio olfactoria Tunica mucosa: l. epithelialis: többmagsoros hengerhám szaglósejtek (bipoláris neuron jellegű primér érzékhámsejtek) támasztósejtek (apikális felszinen mikrobolyhok) glia funkciójú sejtek „tartalék”sejtek (differenciálatlan sejtek) l. propria: szaglómirigyek (Bowman) vér-és nyirokerek, szaglórostok

A légutak szöveti szerkezete • Garat: p. nasalis (többmagsoros csillós hengerhám) p. oralis (többrétegű el nem szarusodó laphám) tonsillák (Waldeyer féle limfatikus gyűrű) • Gége: epiglottis gégeporcok

Larynx: epiglottis Lingualis felszín Laryngealis felszín

A gége szövettani szerkezete • • Os hyoideum Plica vestibularis • Plica vocalis

A légutak szöveti szerkezete

• lamina propria-ban: rostok felhalmozódása: fibroelasticus membrán

Trachea

A légutak szöveti szerkezete: trachea

Bronchus fa Bronchus principalis bronchus lobalis bronchus segmentalis bronchus terminalis bronchiolus respiratoricus sacculus: ductus alveolaris alveolusok

Szöveti változások • • porc feldarabolódik, fokozatosan eltűnik mirigyek eltűnnek izom folytonossá válik, majd eltűnik hám vékonyodik: többmagsoros csillós egyrétegű laphám

A tüdő szöveti szerkezete

Clara cells

Clara sejtek • Clara sejtek: bronchiolusokban: hengerhám sejtek, rövid mikrobolyhokkal, apikális citoplazmában szekrétum (surfactant-szerű anyag) csökkenti a felületi feszültséget. A belélegzett toxikus anyagok károsítják

A tüdő szöveti szerkezete

A tüdő szöveti szerkezete

A tüdő szöveti szerkezete: alveolusok, septum

Alveolusok: pneumocyták

I. és II. tipusú pneumocyták, alveoláris makrofágok

Pneumocyták, alveoláris makrofágok

Surfactant A surfactant jelentősége: csökkenti az alveolusokat bevonó réteg felületi feszültségét A kis felületi feszültség: a tüdő rugalmasságát növeli könnyíti a tüdő tágulását A felületi feszültség automatikus igazodása a tüdő térfogatának változásaihoz biztosítja az alveolusok stabilitását kis tüdőtérfogatoknál Surfactant hiányában: az alveolusok felületi feszültsége a tüdő térfogatának csökkenésekor (kilégzéskor) nem csökken alveolusok kollapszusa

Respiratorikus distress szindróma (RDS) – surfactant funkciózavar • Magzati RDS (IRDS): koraszülöttekben gyakoribb kiváltó okai: 1. ) bioszintetikus utak éretlensége 2. ) a surfactant inaktiválódása (pl. intraalveoláris koaguláció, hiányos fibrinolízis következtében) 3. ) kóros légzésmechanika okozta fokozott surfactant felhasználás 4. ) bioszintézis károsodása (acidózis, csökkent pulmonális véráramlás, hypoxaemia miatt) • Felnőttkori RDS (ARDS): akut légzési elégtelenség egyik formája kiváltó oka: neutrophil granulocyták és az alveoláris makrofágok aktiválódása permeabilitást fokozó anyagok felszabadulása (sokk, trauma pl. égések, fertőzések, toxikus gázok belélegzése, gyógyszer-tuladagolás stb)

Az endogén surfactant megváltozásához vezető mechanizmusok alveoláris kapillárisok sérülése fokozott permeabilitás -endothelialis -epithelialis pulmonális ödéma megváltozott alveoláris surfactant anyagcsere II. tipusú alveoláris sejtek változása kóros surfactant formák megváltozott surfactant - szintézis - szekréció - összetétel surfactant inaktiválódás surfactant funkciózavar alveoláris folyadékszaporulat + alveolusok kollapszusa

A tüdő fejlődése 4 hetes embrióban: respiratórikus diverticulum: az előbél ventrális falának kinövése; • a bélcső ventrális falához közeli • • mesodermában a retininsav termelése fokozódik a bélcső diverticulumhoz közeli endodermája TBX 4 transzkripciós faktort termel TBX 4: a tüdőtelep kialakulását, növekedését , differenciálódását indukálja • hám: endodermális • kötőszövet, izom, porc mesodermális

A tüdő fejlődése Kezdetben: a tüdőtelep kommunikál az előbéllel Tracheoesophagealis redő: dorsalis: esophagus ventralis: trachea Az elkülönülés után: 2 bronchus telep 5. hét elején: jobb és bal bronchus principalis majd: jobb 3, bal 2 másodlagos hörgő (bronchus lobalis) dichotomikus oszlás: bronchus segmentalis

A tüdő fejlődése

Tüdő fejlődése

A tüdő fejlődése

A magzati élet 7. hónapjától: bronchiolusok, bronchiolus terminalis, bronchiolus respiratoricus, sacculus, primitív alveolusok • bronchiolus respiratoricus sacculus • bronchiolus terminalis

A surfactant hatása

Források: • Moore, K. L. : Clinically oriented anatomy • Vígh, B. : Szisztémás anatómia • Langman: Medical Embryology • Wikipaedia • A Humánmorfológiai Intézet szövettani metszetei