A leveg hasznostsa Ksztette Akusztika Mrnki Iroda Kft

  • Slides: 12
Download presentation
A levegő hasznosítása Készítette: Akusztika Mérnöki Iroda Kft.

A levegő hasznosítása Készítette: Akusztika Mérnöki Iroda Kft.

A levegő mint megújuló energiaforrás • Napjainkban a megújuló energiaforrások használatát kell előnyben részesítenünk

A levegő mint megújuló energiaforrás • Napjainkban a megújuló energiaforrások használatát kell előnyben részesítenünk • A fosszilis energiahordozók készletei kimerülőben vannak, nagy környezetkárosító hatással • A szélenergiát, mint megújuló energiaforrás „definiálják” az energetikai szakemberek • A másik hasznosítási területe a levegőnek a hűtés és fűtéstechnika

Szélenergia(1. ) • Az egyenlőtlen felmelegedésből eredően a légkörben sűrűség- és nyomáskülönbségek jönnek létre,

Szélenergia(1. ) • Az egyenlőtlen felmelegedésből eredően a légkörben sűrűség- és nyomáskülönbségek jönnek létre, s e differenciákat légáramlatok kompenzálják • A kialakult szelek energiatartalmát hasznosítják(szélmalmok, szélkerekek) • A szél energetikai potenciálját sebessége határozza meg • A napi és évszakos változásokon kívül a szélerősségnek véletlenszerűsége is van.

Szélenergia(2. ) • A szélerőművek nagyobb arányú építése az 1980 -as években indult meg,

Szélenergia(2. ) • A szélerőművek nagyobb arányú építése az 1980 -as években indult meg, először Dániában és Kaliforniában • Dániában 1980 -1993 között mintegy 3600 szélturbinát helyeztek üzembe közel 500 MW összes teljesítménnyel • Az évezred végére a szélturbinák számát 5 -6000 -re, villamos teljesítményüket pedig 1000 MW fölé akarják növelni, hogy fedezni tudják az ország villamosenergia-fogyasztásának 10 %-át • A korszerű szélturbinákat általában három szárnylapáttal építik • A szárnylapátok 30 -70 átmérőjű kört, 700 -3800 m 2 légfelületet súrolnak • Szélkerekeket az átmérőtől függően 30 -80 m magas tornyokon helyezik el. A szélkerék átmérőjének növelésekor csökkentik a fordulatszámot • A szélerőmű turbinája és a generátor között bolygókerekes hajtómű viszi át a teljesítményt • A generátor kettős tekercselésű annak érdekében, hogy kis szélsebességtartományban kisebb fordulatszámmal és jobb hatásfokkal üzemelhessenek a szélturbinák

Szélenergia(3. ) • A szélerőművek 2 -4 m/s szélsebességnél kezdik meg működésüket, 25 -30

Szélenergia(3. ) • A szélerőművek 2 -4 m/s szélsebességnél kezdik meg működésüket, 25 -30 m/s viharos szélnél leállítják őket • Névleges teljesítményük 12 -16 m/s értéken érik el • A szélerőművet, s annak fékrendszerét a feltételezhető legnagyobb szélsebességre is méretezni kell • A szélerőművek szélirány-beállító berendezéssel is rendelkeznek, amely a szélerőműveket mindenkor a szélirányra merőlegesen állítja be • Szélerőművek létesítésére megfelelő helyen általában nem egy szélerőművet telepítenek • A potenciális szélenergiát ugyanis nem lehet egyetlen szélerőmű méreteinek növelésével kiaknázni • A szélerőmű mellett és után újabb szélerőművek számára szinte azonos feltételek alakulnak ki, ezért gyakran 8 -10, esetenként ezt jóval meghaladó számú szélerőműből álló szélerőmű parkot építenek.

Szélenergia(4. ) • A szélturbinák kedvezőtlen áramlási viszonyait, a lapátszerkezet zajhatását az utóbbi években

Szélenergia(4. ) • A szélturbinák kedvezőtlen áramlási viszonyait, a lapátszerkezet zajhatását az utóbbi években jelentősen csökkentették • Ez bizonyítják a dán és holland gazdálkodók példái, ahol közvetlenül a családi házak mellett létesültek 20100 k. W teljesítményű gyorsjárású gépek • A szélenergia a legtisztább energiaforrásnak tekinthető, hiszen minden k. Wh szélenergia mintegy 1 kg extra széndioxid kibocsátás csökkenést jelent • A világban működésben lévő szélerőgépek villamos energia termelése már ma is mintegy 5 -6 millió tonna CO 2 emissziótól mentesíti a bioszférát.

Szélenergia(5. ) 1. Kép: Szélerőmű park (www. bbpiac. hu)

Szélenergia(5. ) 1. Kép: Szélerőmű park (www. bbpiac. hu)

Szélenergia(6. ) • Nyugat-Európában elterjedt családi szélerőmű az energialabda • Működése a Venturi-effektuson alapszik

Szélenergia(6. ) • Nyugat-Európában elterjedt családi szélerőmű az energialabda • Működése a Venturi-effektuson alapszik • Összeszűkült tér hatására alacsony nyomás alakul ki, amely a szél- vagy vízáramlatot felgyorsítja • Az energialabda 40 százalékkal hatékonyabban termel energiát, mint egy ugyanilyen méretű propelleres szélturbina

Szélenergia(7. ) • Feleakkora erősségű szél is elegendő az energialabdának, mint amekkora egy átlagos

Szélenergia(7. ) • Feleakkora erősségű szél is elegendő az energialabdának, mint amekkora egy átlagos szélturbinának • Gyakorlatilag bárhol telepíthető • Ára: 3500 -7000 $ 2. kép: Családi házaknál alkalmazott energialabda

Hűtéstechnika, fűtéstechnika(1. ) • A levegő is hűthető közeg, bár a hőtartalma kisebb, mint

Hűtéstechnika, fűtéstechnika(1. ) • A levegő is hűthető közeg, bár a hőtartalma kisebb, mint a folyadékoké • Ennek ellenére nagyjából 3, 3, 5 -es COP érteket lehet elérni a készülékekkel • Jó választás lehet olyan helyen, ahol nem áll rendelkezésre vizes talaj, vagy nem lehet szondát fúrni, vagy nem lehet 2 méter mélyen felszedni a talajt • Néhány éve elterjedt egy másik elnevezés is, a levegő kazán A készüléknek több fajtája létezik, – az egyiknek a kompresszora a beltérben van, az elpárologtató hőcserélő (radiátor) a ventilátorokkal a kültérben – a másiknak az elpárologtatója és a kompresszora is egységként kint van a kültérben és csak a kondenzátor oldal van beltérben, a harmadiknak mindene a beltérben van, mert vagy légcsatornát hűt, vagy a beltéri levegőt

Hűtéstechnika, fűtéstechnika(2. ) • A levegős hőszivattyú csak bivalens (kettős) fűtési rendszer része lehet,

Hűtéstechnika, fűtéstechnika(2. ) • A levegős hőszivattyú csak bivalens (kettős) fűtési rendszer része lehet, tehát kell még egy energiaforrás a nagy hidegben • A másik fűtési rendszer lehet elektromos áram, gáz, pellet kazán, vagy bármilyen más megoldás 3. kép: Levegőt használó hőszivattyú (www. hoszivattyu. repeta. hu)

Felhasznált irodalom • www. hoszivattyu. repeta. hu • Dr. Bulla Miklós- Dr. Tóth Péter:

Felhasznált irodalom • www. hoszivattyu. repeta. hu • Dr. Bulla Miklós- Dr. Tóth Péter: Energia és Környezet