A legjabb felfogs szerint hrom funkcionlis beszdrendszert klntenek

A legújabb felfogás szerint három funkcionális beszéd-rendszert különítenek el az agyban: 1) egy , , kivitelező" rendszert („implementation system") - a Broca és a Wernicke areán kívül ide sorolják a primer halló, motoros és érző kortikalis areákat és az angularis gyrust, 2) egy memorizáló és „tervező" rendszert (mediational system), amely az előző rendszert körülvevő agyterületekből áll, és 3) egy „megfogalmazó" rendszert (conceptual system), amit az agyi asszociációs areákba, főleg a prefrontális kéregbe helyeznek. Ez a felfogás és osztályozás, vagyis a klasszikus beszédareák kiterjesztése érthető, ha meggondoljuk, hogy az értelmes beszédnek milyen sok aspektusa és követelménye van, hiszen a beszéd a személyiségnek a kifejezője is. Ezen újabb osztályozást és a beszéddel kapcsolatos újabb topografiai anatómiai részleteket egészségeseken végzett funkcionális MR vizsgálatok, illetve a különböző eredetű agykárosodások MR-el elemzett pontos lokalizációja is igazolja.

A beszéd motoros, szenzoros és „értelmezési” folyamatainak neuroanatómiája. a) Látási (1) és hallási (2) információkra adott „válasz” (3) pályái. A látási információ az elsődleges látóközpontba (VA) jut, majd a parietalis multimodális asszociációs areába (AA). A parietalis asszociációs area közvetlen kapcsolatban van a motoros beszédközponttal (BA - Broca-area) és a prefrontalis kéreggel (PF). Az auditoros információk a primer hallóközpontba (H - Heschl-gyrus) jutnak, innen a Wernicke-areába (WA) és azon átkapcsolva a parietalis multimodalis asszociációs areába (AA) Primer motoros kéreg (Mc) a hangképzésben résztvevő izmok beidegző neuronjainak területe, melyet a Broca area neuronjai innerválnak. A Wernicke-areából direkt rostok is futnak a Broca-areába és a prefrontalis kéregbe.

A beszéd emocionális „értelmezési” folyamatainak neuroanatómiája. b) A beszéd (válaszadás) teljes körű megformálásához hozzátartoznak - emocionalitás, - egyedi jellegzetességek, - beszédstílus stb. amihez további agyterületek aktiválódása és magasabb rendű asszociatív működése is szükséges Ezek az agyterületek: - prefrontalis kéreg, (Pf) - domináns oldali temporalis lebeny pólusa (TP), - domináns oldali inferotemporalis kéreg (lt), továbbá a - supramarginalis és angularis gy rusok (Sm/AG) További rövidítések: - Broca area (BA) - Wernike area (WA) - beszédizmok motoros területe (MC) - primer hallókéreg (H) - primer látókéreg (VA) - parietalis multimodális asszociációs kéreg (AA).

Aphasiák - aphasiáról beszélünk, ha az agykérgi beszédközpontok vagy azok összeköt tetései sérülnek, tehát a garat és gégeizomzat működése megtartott, ezért a beszédközpontok sérülése következtében aphasiássá váló betegnek nincs nyelészavara. - a mindennapi klinikai gyakorlatban elegendő a motoros (nevezik Broca-aphasiának, „nem-fluens aphasiának is), a sensoros (Wernicke- vagy „fluens-aphasiának is hívják) és a globális aphasia felismerése. - a motoros aphasiás beteg még teljes beszédképtelenség esetén is „szociábi lis", hiszen belső gondolkodása ép, környezetét és a szituációt felismeri, magatartása, viselkedése adekvát. - ezzel szemben a sensoros aphasia esetén a belső gondolkodás súlyosan károsodott, a beteg a környezetét nem ismeri fel, viselkedése inadekvát, nem „szociábilis", állandó felügyeletre szorul.

Motoros aphasia - A beteg megérti a vele közölteket, adekvátan végrehajtja a kapott utasításo kat (pl. csukja be a szemét! - emelje fel a kezét! – bólintson!). - Tudja, hogy mit szeretne mondani, csak nem tudja a (megfelelő) szót szavakat kimondani („nem jön a nyelvére"), ami miatt láthatóan szenved, bosszankodik. - Előfordul, hogy a motoros aphasiában szenvedő beteg csak egyetlen rövid szót tud kimondani (pl. igen, nem), jellemzően a motoros aphasiás beteg írása is károsodik, bár ezt az esetek többségében a társuló bénulás miatt nem le het vizsgálni.

Sensoros aphasia - Komplett sensoros aphasia esetén a beteg nem érti meg a beszédet, de ez láthatóan nem zavarja. - A sensoros aphasiás beteg olvasni sem tud, sőt a nonverbális kommunikáci ót (pl. mutogatás, gesztikulálás) sem érti meg. - Ugyanakkor beszél, a kimondott szavak gyakran értelmetlenek, torzak, a sza vakban a hangok felcseréltek, hiányoznak (neologizmák, paraphasia). Ép szóa lakok használata esetén is összefüggéstelen, értelmetlen-érthetetlen a beszéd. - A komplett sensoros aphasiás beteget előfordul, hogy zavartnak vagy elme betegnek nézik. - Ha a beteg egyszerű mondatokat, kérdéseket sem ért meg (pl. hogy hívják? hogy van? ), érdemes egyrészt meggyőződni arról, nem szenved-e súlyos na gyothallásban, másrészt meg kell próbálkozni egyszerű felszólításokkal (pl. csukja be a szemét, nyújtsa ki a nyelvét). - A sensoros aphasia javulásának első jele lehet, ha a beteg a teljes sensoros aphasia kialakulása után néhány nappal már végrehajt egyszerű felszólí tást.

- Ilyenkor jellemző, hogy az első feladat végrehajtása után adott második fela datra is az elsőt hajtja végre (tehát: csukja be a szemét! – szemeit becsukja, nyújtsa ki a nyelvét! - erre a felszólításra is a szemeit csukja be). - A javulás további jele, ha két egyszerre kapott egyszerű feladatot adek vátan hajt végre. („Tessék rám figyelni: azt kérem öntől, hogy csukja be a szemét, nyújtsa ki a nyelvét, egyszerre, amikor azt mondom, hogy most! – („kettős parancs"). - Később érdemes (lehet) „hármas parancsot" adni, és a feladatokat tovább bonyolítani, finomítani. ) Globális aphasia - A motoros és sensoros beszédközpontok vagy az újabb felfogás szerint a funkcionális beszédrendszerek egyaránt súlyosan sérültek, ezért a beteg teljesen beszédképtelen, és beszédmegértése is teljesen mértékben káro sodott.

FOX- P 2 gén és a nyelv evolúciója • A gén egy fehérjét termel, amely minden emlősben megtalálható • Csimpánz és ember között a 717 aminósavból csak 2 különbözik • 300 ezer év előtt alakulhatott ki ez a mutáció

A FOXP 2 és a nyelv evolúciója - Forkhead box protein P 2, röviden FOXP 2, egy fehérje, melyet a FOXP 2 gén kódol, a humán 7 -es kromoszómán található (7 q 31, at the SPCH 1 locus). - Megtalálható az összes emlősben, melyek genetikai térképe felderített, de pl. madarakban is (zebrapintyek hímjei a párzáskor minden évben új dalt tanulnak, ekkor a FOXP 2 „upregulálódik”) -Emberben mutációja a beszéd és a nyelv súlyos zavarával jár - A gén, illetve a kódolt fehérje (továbbá a vele kapcsolatos „downstream” gének, mint pl. a CNTNAP 2 gén, a neurexin családból) a beszéd neuroanató miai alapját képző agykérgi hálózatok kialakulását, plaszticitását befolyá solja - A csimpánzok és az ember között a fehérje csak két aminosavban különbö zik (ezek közül az egyik nagyon fontos a beszéd szempontjából) - „knock out” egerekben, melyekben a génnek csak egy funkcionáló kópiája van, szignifikánsan leromlik a hangadás, a gén teljes hiánya esetén káro sodnak a Purkinje sejtek is, és tüdőelégtelenség miatt az állatok kb. 21 na pos korban elhullanak

- Emberben a fejlődési nyelvi dyspraxia számos esetében megfigyelhető volt a gén mutációja - Kognitív zavarok nem, vagy csak enyhe formában jelentkeztek ezeknél az egyéneknél, de a beszéd-motarikájuk súlyosan károsodott - f. MRI vizsgálatok azt mutatták, hogy akár „hangtalan” olvasás, akár szóismét lés során a Broca-régió és a putamen alul-aktivált, - a FOXP 2 -t mint a nyelv-génjét tartják számon (okoz még szövegértési problé mákat tovább tüdő-problémákat) Evolúciós vonatkozások: - Neandervölgyi ősember csontmaradványaiból izolált DNS alapján megállapí tották, hogy a FOXP 2 gén megegyező alléljai tálhatók bennük, mint a mai emberben (feltehetően 300 000 éve terjedt el a mai alak) - Néhány kutató feltételezi, hogy a csimpánzok és az ember között a FOXP 2 gén megváltozása, - ami a kódolt fehérjeszekvenciában mindössze két amino sav megváltozását jelenti a 715 -közül – vezetett az emberi nyelv kialakulásá hoz