A legfontosabb problma megoldsa s a legfontosabb lehetsg

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Ormánságtól a Szársomlyóig HK Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség ▪ A terület társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási, településszerkezeti és infrastrukturális adottságai alapján polarizált ▪ A helyi foglalkoztatás alacsony, nagyarányú az ingázás ▪ Munkahelyek teremtéséhez nincs termelői kapacitás, tőke, vállalkozói hajlandóság, hiányos az infrastruktúra, képzetlen a munkaerő ▪ Közösségi, gazdasági és természeti értékvesztés, a kézműves szakmák, termelői tudás sorvadása ▪ A térségben minimális a feldolgozás, alacsony a hozzáadott érték tartalom. Új termékláncok, piacok nehezen nyílnak ▪ Elégtelen társadalmi és gazdasági szolgáltatások. Elavult közösségi terek, funkcióját vesztett épített és tárgyi örökség ▪ Villányi Borvidék eredetvédett és természetvédelmi területei; európai és országos védelem alatt álló vizes élőhelyek a Dráva-szögben és az Ormánságban ▪ Helyi specifikumok, kiemelkedő minőségű termékek előállításának alapjai adottak ▪ Csökkenő szociális juttatások esetén motivált munkaerő megjelenése ▪ Helyi közösségek képzésére alkalmas szervezetek és intézmények ▪ Példaértékű helyi kezdeményezések, termékek, szolgáltatások motiváló hatása ▪ Fejlesztési húzóerővel rendelkező települések ▪ Fokozott védelmet és rekonstrukciót igénylő gazdag szellemi, tárgyi, természeti örökség ▪ Soknemzetiségű együttélés, határon átnyúló kapcsolatok 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Ormánságtól a Szársomlyóig HK – A stratégia alapvető célja A HVS kidolgozásában meghatározó, hogy egymástól adottságaiban és lehetőségeiben is eltérő, de egymást kiegészítő két kistérség együttműködésén alapszik. Célunk a szolidáris gazdaság (tudatos fogyasztók által fenntartott helyi-termékláncok) kialakítása, ami hídépítés az akcióterületen, a következők mentén: - munkahelyteremtés a gazdaság- és turizmusfejlesztés a helyi örökség, táji adottság felhasználásával a fenntarthatóság alapelvének figyelembevételével - tudatos fogyasztást és életminőséget javító kampányok mentén történő vidékfejlesztés; - egyedi adottságokat figyelembe vevő tartamos tájhasználati módszerek elterjesztése; - mikro vállalkozások és önfenntartó családok hálózatosodásának, valamint a térségi együttműködések elősegítése; - az ember teremtette tárgyi, szellemi örökség megőrzése, új tartalommal való megtöltése; a helyi közösségek újjáélesztése - a kulturális sokszínűség előnyeinek kihasználása - humánerő fejlesztés, az esélyegyenlőség biztosítása révén a hátrányos helyzetű csoportok számára, a térség versenyképességének javítása; - forrásteremtő, forráslehívó képességeink növelése. A közösségfejlesztéssel létrejövő szolidáris gazdaság élő és élhető térséget teremt. 3 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 Az Akciócsoport a Dráva-sík és a Villányi-hegység földrajzi táját fedi le, amelyek magukba foglalják az Ormánközt, az Okorvidéket, a Drávazugot, a Bőközt, a Drávaszöget, és a Villányi Borvidéket. A térség erőssége, hogy sajátos természeti és termőhelyi, sokszínű kulturális és építészeti adottságokkal rendelkezik. Egyediségét a déli fekvéséből adódó klímája (napsütéses órák száma 2060, aktív hő összeg 3331 o. C), különleges élőhelyei, flórája és faunája, a Dráva folyó és a Villányi–hegység egyedülálló földtörténeti adottságai adják. A vizes élőhelyekben, ártéri legelőkben, liget erdőkben, termálvizekben, barlangokban, eredetvédett szőlőtermő tájban gazdag terület lehetőséget kínál magas minőségű táj-termékek előállítására és turisztikai vonzerőnövelésre. A Duna- Dráva Nemzeti Park itt található védett területei: A Dráva hullámtere és a Cún-szaporcai Ódráva meder, Bükkhát Erdőrezervátum, Szársomlyó, Fekete- hegy, Villányi Templom-hegy, feltáratlan cseppkőbarlangok. A Borút gasztrokulturális kínálata és Harkány fürdő gyógyvize erős turisztikai vonzerőt jelent. Néprajz: A vizes élőhelyeket, ormókat jól ismerő, a XVI. században református hitre térő ormánsági magyarok a török hódoltság időszakát nagy veszteséggel vészelték át. Nyelvük, viseletük (bikla), szokásaik, gazdálkodásuk, talpas házaik, festett fakazettás templomaik olyan sajátos jegyeket mutattak, melyek alapján egyértelműen elkülönültek más népcsoportoktól. Az „egykézéssel” kétes hírnévre tettek szert. A megye más területéről ide áramlott más nemzetiségű telepesek (beás cigány) a XX. sz. elején megbontotta az etnikai, vallási, kulturális egységet. A Villányi-hegység környékén olymértékben megfogyatkozott a lakosság a török feletti győzelemig (nagyharsányi csata 1687), hogy sok falu, Mária Terézia rendeletei mentén települt újra. Ma is a német lakosság kultúráját, vallását és szokásait őrzi a táj keleti vége, míg nyugatabbra a szerb-horvát, sokác nemzetiség keveredik a magyar lakossággal. A nagyobb településekre zsidó kereskedők is letelepedtek, a XX században felvidéki magyarokat telepítettek ide. Mindkét térségre jellemzők az egymáshoz közel lévő aprófalvak (500 főnél kisebb), melyekből csak néhány nagyközség, város emelkedik ki. 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 A térség – soknemzetiségű kultúrája és a határmente zártsága miatt – ritka építészeti örökséggel bír. Műemlékeink: Sellyei Draskovich Kastély, Siklósi Vár, református festett kazettás templomok Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán, számos templom az Árpádkortól a XIX. sz-i körtemplomig. Helyileg és országosan védett népi műemlékek sokasága: magtár, malom, pincesorok és présházak, tájházak, lakóházak. Jeles zarándokhely Máriagyűd. Védett arborétum található Sellyén valamint védett gyümölcsös és tájfajta gyűjtemény Drávafokon, míg a Villányi borvidék eredetvédett szőlőtermő területekből áll. Országos hatókörű fesztiválok: Bogádmindszenti Fehérhurka fesztivál, Sellyei Dinnyefesztivál, Villányi Bachus napok, Palkonyai Nyitott pincék, Harkányi Fürdőfesztivál, Európai Bordalfesztivál, Tenkesalja Fesztivál. 5 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség környezeti állapota 1/2 Biodiverzitás A Dráva teljes hullámtere a Duna-Dráva NP része. Az erdők és a mocsarak többsége, illetve a Villányi hegység vonulata Natura 2000 -es terület. Országosan védett a villányi Templom-hegy és a Szársomlyó. Számos természeti érték helyi védelem alatt áll. 4 település az Érzékeny Természeti Területek országosan kiemelt mintaterületéhez tartozik. A táj diverzitása nagy, de a rossz vízháztartás helyreállítása jelentős növekedését okozná. Víz A Dráva a térség folyója, vízminősége jó. Szennyezése a Pécsi- és Fekete-víz vízgyűjtőjéről érkezik A holtágak elveszítették közvetlen kapcsolatukat a Drávával. A folyószabályozás következtében a Dráva-sík egyre jobban kiszárad, csökken a vízkészlete. Megoldás lehet a Víz Keretirányelvnek megfelelő „Ős-Dráva Program”. A Karasica vízfolyás vízminőségét Villány szennyvíztelepe és a borászat szervesanyag-terhelése határozza meg. A Baranyai-dombság víztározói felöltődőben, ökológiai állapotuk leromlóban van. A Villányi hegység karsztvíz bázisai sérülékenyek. Klímaváltozás A vízelvezető vízgazdálkodás és a kedvezőtlen területhasználat nem képes a helyi klíma kilengéseit csillapítani. A biomassza hasznosítása csökken. Folyik az erdők és energiaültetvények telepítése. A CO 2 kibocsátás az országos átlag alatt van. Táj Egymást kiegészítik a Dráva nedves ártéri síkja, illetve a Villányi-hegység szubmediterrán száraz lejtői; a szántőföldi gazdálkodás, illetve a szőlőművelés. A Villányi hegység karakterét összefüggő szőlői a Dráva-síkét mozaikos tájszerkezete, vizes jellege adja. Talaj A Dráva-síkon a talajféleségek mozaikos megjelenésűek, általában alacsony AK értékűek. A talajra a legnagyobb veszélyt a helytelen vízgazdálkodás, az „elvíztelenedés” jelenti. A Villányi-hegység lábánál a csernozjom barna erdőtalajok adnak helyet a szőlőknek. 6 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség környezeti állapota 2/2 A hegység vonulatai eróziósan szabdaltak, a szántóföldi művelést nehezítik. Hulladék Mindenütt biztosított a rendszeres, és néhol a szelektív hulladékgyűjtés, az állati tetemek szakszerű elhelyezése. Hulladékhasznosítás: sellyei szennyvíztisztító-telep szennyvíziszapjának, másutt más szerves anyagok komposztálása; az építési törmelék újrahasznosítása, valamint a hulladékok elégetése. Levegő A térség levegőminőségi állapota jó: kéndioxid-tartalom kedvező, ülepedő por – a beremendi cementmű és bányáinak porkibocsátásától eltekintve – mennyisége megfelelő, a NO 2 elfogadható. Említésre méltó az 58 -as út légszennyezése. Erőforrásokat kiaknázó ágazatok A termőhelyi erőforrások használatában meghatározó a szőlőtermesztés, a szántóművelés és az erdőgazdálkodás, illetve a kővagyon kiaknázásában a cementmű és a kavicsbányák. A táji értékek kiaknázásában – különösen a borvidéken – növekvő jelentőségre tesz szert a turizmus. Földhasználati módok Szőlőtermesztés, szántó- és erdőművelés, illetve egyes kertészeti ágazatok. Radikálisan visszaesett a gyümölcsészet, a vizes élőhelyek haszonvétele és az állattartás. Jellemző a vadászat, de a vadaknak a terület eltartó képességét meghaladó létszáma komoly károsító a mezőgazdaságnak és erdészetnek. 7 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A foglalkoztatási helyzetet nagymértékben befolyásolja a földrajzi fekvés. Délről teljesen zárt (Dráva, horvát határ), a legközelebbi városok 30 -70 km távolságra vannak a falvaktól, amelyek szinte kivétel nélkül munkanélküliséggel sújtottak. A kistérségeket jellemzően az agráriumra épülő gazdasági tevékenység jellemzi, különböző intenzitással, eredményességi mutatókkal. A legkevesebb megújulási készséget mutató Sellyei kistérség munkaerő-piaci szempontból a legrosszabb helyen áll Baranya Megyében, de a Siklósi Kistérség adatai is riasztóak: pl. az aktív gazdasági tevékenységet mutató Villányban is 8%-os a munkanélküliség. A Munkaügyi Központ statisztikái szerint a legmagasabb munkanélküliségi mutatókat azok a települések adják, ahol a roma lakosság létszáma felülreprezentált: Siklósnagyfalu 35%. , Piskó 42%, Gilvánfa 36%. A valóság ennél is szomorúbb képet mutat: Alsószentmárton helyi statisztikája szerint 95%-os a munkanélküliség, de a regisztráltak arányában ez „csak” 34%. A jövedelmek az országos és a megyei átlag alatt vannak. A kistérségekben a népesség foglalkoztatását jelző mutatók kedvezőtlenek. A munkaképes lakosság 30%-a foglalkoztatott, a többség segélyekből él, kiszolgáltatott. A legbiztosabb és legális jövedelmet a közhasznú és közmunka jelenti, ami pillanatnyi megoldást nyújt, és a hosszútávú megoldások kialakítást gátolja, közösségromboló hatása mérhető. Mára a többgenerációs munkanélküliség is kialakult, ami a szocializálódott munkanélküliségi állapotot jelenti, az érettségizettek és diplomások aránya 12%-os. Problémás terület a foglalkoztatás területén a lakosság alacsony iskolázottsága. A munkanélküliek 64%-a nem rendelkezik 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel. Hiányzik a térségből az a képző központ, amely szakmailag koordinálná, hogy a képzések valóban a munkaerőpiac igényeinek megfelelően bonyolódjanak. A Foglalkoztatási Paktum erre részbeni megoldást jelent. A térségi jövedelem szintre elmondható, hogy a minimálbéres foglalkoztatás jellemző, annak is a 6 órás arányosítása. A foglalkoztatottak jelentős része a térségen belül, a környéken helyezkedik el, meghatározó módon szezonálisan, ami 410 hónap munkavégzést jelent. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Az egyre erősödő ellenőrzések ellenére a feketegazdaság virágzik. A viszonylag magasabb jövedelem megszerzése együtt jár a Pécsi és megyén kívüli ingázással, ami gyakran a családok felbomlásához vezet. Egy 2006 -os, 1000 főre kiterjedő kérdőíves felmérés során megállapítottuk, hogy a munkanélküli emberek álláskeresési készségei, ismeretei, önmenedzselési készségei hiányosak, magas a reményvesztettek, feladók aránya. A roma etnikumhoz tartozók nagy többsége (92%) megemlíti az etnikai hovatartozást, mint munkaerő-piaci hátrányt. A tartósan munkanélküli lakosok bizonytalan, kiszolgáltatott élethelyzete életmód, életviteli problémákat is indukál: míg a rendszerváltás előtt a háztáji termelés jövedelemkiegészítő tevékenységként szinte minden családnál jellemző volt, addig mára ez szinte teljesen felszámolódott, ezzel együtt elveszett a családok önfenntartó képessége. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Név A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Főtevékenység Szektor 1 ▪ HARKÁNYI GYÓGYFÜRDŐ ZRT. ▪ Harkány ▪ 9304 Fizikai közérzetet ▪ Egyéb szolgáltatás javító szolgáltatás 2 ▪ "VILLÁNYI SZÁRSOMLYÓ" MEZŐGAZDASÁGI KFT ▪ Villány 3 ▪ DRÁVASZABOLCSI MEZŐGAZDASÁGI ZRT 4 5 Fogl. száma Árbevétel (fő) (ezer Ft) ▪ 230 ▪ 800, 000 ▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪ Mezőgazdaság, erdő ▪ 150 -, hal-, vadgazdálkodás ▪ 700, 000 ▪ Drávaszabolcs ▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪ Mezőgazdaság, erdő ▪ 90 -, hal-, vadgazdálkodás ▪ 850, 000 ▪ DRÁVAMENTI ÁFÉSZ ▪ Sellye ▪ 5211 Élelmiszer jellegű ▪ Kereskedelem, vegyes javítás kiskereskedelem ▪ ÚJPETREI GAZDÁK MEZŐGAZDASÁGI ZRT ▪ Újpetre ▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪ 80 ▪ 900, 000 ▪ Mezőgazdaság, erdő ▪ 75 -, hal-, vadgazdálkodás ▪ 600, 000 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Név A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Főtevékenység Szektor Fogl. száma Árbevétel (fő) (ezer Ft) 6 ▪ O&R ÉPÍTŐIPARI Kft ▪ Sellye ▪ 4521 Épület, híd, ▪ Építőipar alagút, közmű, vezeték építése ▪ 70 ▪ 600, 000 7 ▪ SIKLÓS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET ▪ Siklós ▪ 6512 Egyéb monetáris ▪ Pénzügyi közvetítés ▪ 70 közvetítés ▪ 500, 000 8 ▪ CARMEUSE HUNGÁRIA MÉSZGYÁRTÓ KFT ▪ Beremend ▪ 2651 Cementgyártás ▪ Bányászat, ▪ 70 feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪ 2, 500, 00 0 ▪ Tenkesvíz Víz Kft ▪ Siklós ▪ 4100 Víztermelés, kezelés, -elosztás ▪ Bányászat, ▪ 65 feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪ 600, 000 ▪ CSÁNYI PINCÉSZET ZRT. ▪ Villány ▪ 1593 Bortermelés ▪ Bányászat, ▪ 50 feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪ 2, 500, 00 0 9 10 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 Baranya megye gazdaságának legfőbb problémája a térség fejlődését elősegítő vállalkozások hiánya, illetve a térségben működők tőkeszegénysége. A tőkeszegénységhez hozzájárul a térség rossz megközelíthetősége, az autópálya, illetve az alapvető infrastruktúra hiánya mely generálná a befektetéseket. Különösen igaz ez a hátrányos helyzetű siklósi kistérségre és a 33 leghátrányosabb kistérségek közé tartozó sellyei kistérségre. Az 1000 főre jutó vállalkozások, illetve az egyéni vállalkozások aránya: Terület: vállalkozások száma -- egyéni vállalkozások aránya (%) Magyarország 108 56, 6 Dél-Dunántúl 109 66, 7 Baranya megye 111 60, 4 akciócsoport területe 73 70, 3 Siklósi KT (Siklós nélkül) 85 69, 6 Sellyei Kistérség 49 72, 8 Ugyancsak a gazdaság elmaradottságát jelzi a munkanélküliség magas aránya, mely 2007. december 31 -én a Sellyei kistérségben 29, 8 %-os, a Siklósi kistérségben (Siklós város nélkül) 18, 9 %-os volt. A munkaképes lakosság elhelyezkedési problémáját ingázással, a megye egyik legnagyobb foglalkoztatója, az Elcoteq Kft. által biztosított munkalehetőség elvállalásával, oldja meg. A térségre jellemző az alulképzettség különös tekintettel a térségben lakó roma népességre. A további leszakadást csak új munkahelyek létesítésével, a foglalkoztatás javításával lehet biztosítani. A térség gazdasági szerkezetére jellemző a mezőgazdasági vállalkozások magas aránya, ebből adódóan a foglalkoztatottság itt a legmagasabb, miközben a növénytermesztés adottságai különösen a Sellyei kistérségben rosszak (átlagos aranykorona érték 10). A gabonatermesztés lehetőségei messze elmaradnak a megye más területeinek lehetőségeitől, ezért az ipari növények és gyógynövények termesztésének a lehetőségei kedvezőbbek. A mezőgazdasági termékek feldolgozása mindkét térségben elmarad a megyei és országos arányoktól, a feldolgozás lehetőségeit – szőlő-bortermelés kivételével – a térségben nem használják ki. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Az önellátó gazdálkodók támogatásával, a hálózatosodással, a közös feldolgozással előnyösebb gazdasági pozíció érhető el. Ugyan ez fogalmazható meg a termékek felvásárlásával és értékesítésével kapcsolatban is. A térségben jelenlévő vállalkozások a kistérségen kívül lévő piacokon értékesítik a megtermelt termékeiket. Az értékesítési csatornákra jellemző, hogy a multinacionális cégeken keresztül folyik a megtermelt termékek lakossági piacra történő juttatása. A térségben alacsony a gazdasági szolgáltatást nyújtó vállalkozások aránya. Az adó- és számviteli szolgáltatáson kívül csak néhány területen találhatók tanácsadással és más gazdasági szolgáltatással foglalkozó szervezetek. A hálózatosodás, a közös termékfeldolgozás és értékesítés kialakításához szükséges e terület fejlesztése is. Kiemelendők a térségek turisztikai lehetőségei, különösen a Drávamenti és a Borvidéki természeti adottságok nyújtanak jó lehetőséget a jövedelemtermelő-képesség javításához. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség demográfiai helyzete 1/2 Demográfiai szempontból a Dráva-síkon elterülő Ormánság, Drávaszög és Drávazug lakossága, valamint a Villányi hegységhez tartozó Villányi Borvidék lakossága némileg eltér egymástól. Mindkét területen a lakosság összlétszáma lassan, de folyamatosan csökken. 2002 és a 2006 között minden évben csökkent az összes lakosság száma: 44. 254 -ről 43. 457 -re. Néhány kedvezőbb adottságokkal rendelkező falu (Palkonya, Kistapolca), és a roma lakosságot nagyobb arányban tartalmazó falvak (pl. Alsószentmárton, Lúzsok) lakosságának létszáma nő. A csökkenés oka a vándorlási egyenleg tartósan negatív szaldója, valamint az általánosnak tekinthető természetes fogyás. A lakosság összetétele is folyamatosan változik: a roma lakosság aránya nő, számos faluban az utóbbi évtizedekben többségre tett szert (pl. Gilvánfa, Alsószentmárton, Hirics, Lúzsok, Adorjás stb. ). Mind a magyar, mind a horvát lakosság folyamatosan öregszik, míg a roma lakosságban a fiatalabb korosztály jelentős arányt képvisel. A népesség elöregedése igen komoly méreteket ölthet az aprófalvakban – amelyek száma meghatározó a két kistérségben. Itt a magyar és horvát lakosság korstruktúrájának oka részben a fiatal lakosok elvándorlása, részben az élve születések számának tartós visszaesése. Elsősorban azok költöznek el a területről, akik a munkaerő piacán kedvező pozícióban vannak (fiatalok, viszonylag képzettek, társadalmi tőkével rendelkezők), míg a leghátrányosabb helyzetűek (képzetlenek, romák, idősek) inkább helyben maradnak. A lakosság lassú csökkenésének oka az is, hogy jelentős részük – határozott szándéka ellenére – már nem tud elköltözni, illetve az elköltözők egy részének helyére új lakosság érkezik. Az új lakosság jelenleg kicsi, de növekvő részét képezik a külföldről betelepülő állandó vagy időszakos lakosok. A Dráva-síki Ormánság és Drávaszög eredetileg kálvinista magyar lakossága jelentős katolikus horvát és roma lakossággal pótlódott. A Drávazug lakossága katolikus horvát többségű, de ezen kívül a demográfiai sajátosságai hasonlóak az Ormánsághoz. E tájak népsűrűsége jelentősen elmarad az országos átlagtól: 33 fő/km 2, szemben az országos 110 fő/km 2 -tel (2002). A Villányi Borvidék kedvezőbb földrajzi fekvése (városok közelsége, illetve jelenléte), turisztikai lehetőségei, termőhelyi adottságai (borvidék) és a német hatást magán hordozó termelési kultúrája különleges helyet biztosít a területnek demográfiai szempontból is. 14 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség demográfiai helyzete 2/2 Az eredetileg magyar lakosság németajkú (sváb, bajor) telepesekkel és betelepített felvidéki magyarokkal egészült ki. A roma lakosság aránya sokkal kisebb, mint a Dráva-síkon. A lakosság jellemzően öregszik, de néhány településen fiatalodik (Palkonya, Kistapolca). A férfiak és nők lakosságon belül érzékelhető jelentős arányeltolódása elsősorban az elöregedő aprófalvakra jellemző. A női többséggel rendelkező települések száma jóval nagyobb, mint a férfi többségű, amely utóbbiak jellemzően a roma lakosságot nagy arányban tartalmazó falvak. 15 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség infrastrukturális adottságai 1/2 Infrastrukturális jellemzők A régió peremterülete, határ menti fekvése révén, országos viszonylatban is periférikus. A térség aprófalvakkal sűrűn átszőtt, az egyes falvak közti távolság alig néhány kilométer. A közúthálózat is igen sűrű, de csak másodrendű közutak és a még működő vasúti szárnyvonalak jelentik a közlekedési lehetőséget. Az autóbuszok ritkán járnak, és drágák. Egyedül Harkány rendelkezik 5, 3 km kerékpárút szakasszal. Utak: K-Ny-i tengely: Sellye-Harkány-Villány, É-D-i vonal: Sellye-Szigetvár-Csányoszró-Szentlőrinc, Vajszló-Görcsöny-Pécs, Drávaszabolcs-Harkány-Pécs, Villány-Újpetre-Pécs. E vonalak uralják a közlekedési kapcsolatokat. A rendszeres és átfogó karbantartás hiány miatt ezek az utak is sok helyen elhasználódtak. A föld- és gyalogutak hiánya vagy rossz állapota hátráltatja a gazdálkodást és a turizmust. Jelenleg csak a drávaszabolcsi és beremendi határátkelő alkalmas a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására A Dráva folyó mentén jelenleg nincs logisztikai jelentőségű kikötő. Barcs-Őrtilos-Heresznye-Drávaszabolcs kikötői a sétahajózás számára adnak csak lehetőséget. Közüzemi infrastruktúra – A térség víz-, gáz-, szennyvízelvezetési –csatornázási rendszere részben, a villamos energia és ivóvíz ellátás kiépített. Hulladékkezelés – a kommunális hulladék elszállítása megoldott, kezelését több szolgáltató végzi. A térségen belül lerakóhelyek működnek: Beremend, Sellye, Kökény, Harkány. Kommunkációs infrastruktúra- a távbeszélő fővonalak rendszere kiépített, a mobil szolgáltatók is beléptek a hálózatba, de a Dráva menti sáv lefedetlen. . Az internet hálózat és a kábelrendszerek kiépítése nagyon hiányos. Humán infrastruktúra-: Jellemző az elöregedés, és az alacsonyan képzett lakosság tömeges jelenléte, a fiatalok elvándorlása. A polgárosodás jelei a Villányi borvidéken láthatóak. A perifériára szorult aprófalvakban a foglalkozatási index minimuma jellemző. Itt a szociálisan rászorulók száma folyamatosan emelkedik. A kisiskolákat fölszámolták, illetve megszűnésük folyamatban van. 16 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Az oktatási ellátottság fokozatosan leépülő. A nagy települések az országosan átkondicionált pályaorientációs programok hatására, nem képesek magukhoz hívni a más vidékek fiataljait a szakközépiskolai felkészítésükre. A társadalmi lecsúszás velejárója a fiatalok motiválatlansága, a minden korosztályra jellemző szkepticizmus és alacsony együttműködési készség. Az idősek kihalásával félő a tradíciók elvesztése. A perifériális településeken alacsony a társadalmi és gazdasági szolgáltatások színvonala, mely magával hozza a falukép és a helyi közösségi tér pusztulását, s mindez együtt jár egy általános, az utcaképet, épületeket érintő leromlással. Egészségügyi és szociális rendszer – körzetesített rendszerben és társulási formában működik a térség ellátása. Járóbeteg ellátás és ügyelet Siklóson, Harkányban, Sellyén van. Gyógyszertári hálózat hiányos, de van falugondnoki szolgálat. Kiemelt feladatok: idősgondozás, gyermekbetegségek megelőzése, alkohol- és drogprevenciós programok, gyermekjóléti szolgáltatások szervezése 17 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 23 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 Fő fejlesztési prioritás Intézkedé-sek Összes allokált száma forrás (EUR) ▪ „Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele” 4 db 16, 949, 400 ▪ „A lakosságmegtartó erő növelése munkahelyteremtő és megtartó beruházások segítségével” 3 db 9, 569, 182 ▪ „A kulturális, természeti és épített örökségre épülő helyi turizmus fejlesztése” 6 db 2, 211, 354 ▪ „Helyi termékek előállításán alapuló szolidáris gazdaság kialakítása” 4 db 1, 641, 957 ▪ „Fönntartható tájhasználat elterjesztése, az erőforrások helyreállítása és megőrzése” 3 db 540, 314 ▪ „Az „Ormánságtól a Villányi Borvidékig—szolidáris gazdaságfejlesztő program" külső és belső kommunikációja” 3 db 100, 000 ▪ „{Fejl. Prioritasok. 6. Ny 396}” ▪ „{Fejl. Prioritasok. 7. Ny 396}” {Fejl. Prioritasok. 6. Sz 331} z 332} db {Fejl. Prioritasok. 7. Sz 331} z 332} db 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 18

A legtöbb forrás – 98, 000 EUR – a(z) A prioritáshoz kapcsolódó nevelés, képzés fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 Fő fejlesztési prioritás: Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele Fejlesztési intézkedés ▪ A prioritáshoz kapcsolódó nevelés, képzés Allokált forrás (EUR) 98, 000 ▪ Az épített örökség védelem alá helyezése, illetve annak megőrzése 797, 999 ▪ Kulturális, néprajzi és közösségi örökség ápolása 433, 400 ▪ Falufejlesztés, falumegújítás: vidéki lakókörnyezet és közterületek állapotának javítása, valamint a helyi piacok létrehozásának támogatása 15, 620, 000 ▪ {Fejl. Int. Forras. 4. Int} {Fejl. Int. Forras. 4. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 5. Int} {Fejl. Int. Forras. 5. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 6. Int} {Fejl. Int. Forras. 6. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 7. Int} {Fejl. Int. Forras. 7. Forras} 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – 98, 000 EUR – a(z) A prioritáshoz kapcsolódó nevelés, képzés fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 Fő fejlesztési prioritás: A lakosságmegtartó erő növelése munkahelyteremtő és megtartó beruházások segítségével Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) ▪ Helyi mikro és kisvállakozások hálózatosodásának, működésének elősegítése és a gazdasági környezet fejlesztése 5, 123, 938 ▪ Munkahelyteremtő beruházások támogatása 3, 000 ▪ Mikro és kisvállalkozások eszköz beszerzés és technológia fejlesztése 1, 445, 244 ▪ {Fejl. Int. Forras. 3. Int} {Fejl. Int. Forras. 3. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 4. Int} {Fejl. Int. Forras. 4. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 5. Int} {Fejl. Int. Forras. 5. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 6. Int} {Fejl. Int. Forras. 6. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 7. Int} {Fejl. Int. Forras. 7. Forras} 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – 98, 000 EUR – a(z) A prioritáshoz kapcsolódó nevelés, képzés fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 Fő fejlesztési prioritás: A kulturális, természeti és épített örökségre épülő helyi turizmus fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) ▪ Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött -a vidéki települések természeti er�őforrásaira, közösségi kulturális és 809, 989 gasztronómiai örökségére épülő-minőségi és komplex agro és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, fejlesztése, rendezvények szervezése ▪ A falusi turizmushoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások 719, 999 kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése ▪ A vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági tábor, turistaház) és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő egységek bővítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése; ▪ Turisztikai szereplők piacra jutásának segítése ▪ A prioritáshoz kapcsolódó humánerő-fejlesztés, kiemelten a vállalkozói és szociális és munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok számára ▪ A műemlékek és természeti értékek látogatottságának szervezetté tétele 508, 567 26, 400 119, 999 ▪ {Fejl. Int. Forras. 6. Int} {Fejl. Int. Forras. 6. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 7. Int} {Fejl. Int. Forras. 7. Forras} 21 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – 98, 000 EUR – a(z) A prioritáshoz kapcsolódó nevelés, képzés fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 Fő fejlesztési prioritás: Helyi termékek előállításán alapuló szolidáris gazdaság kialakítása Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) ▪ Termék piacra jutása 60, 000 ▪ A prioritáshoz kapcsolódó humánerő-fejlesztés, kiemelten a vállakozói és szociális és munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok számára 44, 200 ▪ A takarékos háztartások és közösségek erősítése, jövedelemszerzésük sokszínűsítése ▪ Tájra jellemző helyi termékek előállítása 142, 000 1, 395, 757 ▪ {Fejl. Int. Forras. 4. Int} {Fejl. Int. Forras. 4. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 5. Int} {Fejl. Int. Forras. 5. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 6. Int} {Fejl. Int. Forras. 6. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 7. Int} {Fejl. Int. Forras. 7. Forras} 22 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – 98, 000 EUR – a(z) A prioritáshoz kapcsolódó nevelés, képzés fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/6 Fő fejlesztési prioritás: Fönntartható tájhasználat elterjesztése, az erőforrások helyreállítása és megőrzése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) ▪ A fönntartható tájhasználat életképességét, megismerését és terjedését növelő tevékenységek 33, 400 ▪ A fönntartható tájhasználati módok és technológiák modellként is alkalmazható megvalósítása 291, 784 ▪ Az erőforrások közvetlen helyreállításának újszerű megoldásai; a tájelemek helyreállítása, tájesztétikai beavatkozások 215, 130 ▪ {Fejl. Int. Forras. 3. Int} {Fejl. Int. Forras. 3. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 4. Int} {Fejl. Int. Forras. 4. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 5. Int} {Fejl. Int. Forras. 5. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 6. Int} {Fejl. Int. Forras. 6. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 7. Int} {Fejl. Int. Forras. 7. Forras} 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – 98, 000 EUR – a(z) A prioritáshoz kapcsolódó nevelés, képzés fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/6 Fő fejlesztési prioritás: Az „Ormánságtól a Villányi Borvidékig—szolidáris gazdaságfejlesztő program" külső és belső kommunikációja Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) ▪ Az Akcióterület összetartozásának elősegítése. Belső kommunikáció. 33, 400 ▪ Helyi társadalomépítő, közösségfejlesztő akciók, innovatív LEADER-szerű akciók bonyolítása 33, 400 ▪ Az Akcióterület a LEADER "Közösségben". Külső kommunikáció. 33, 200 ▪ {Fejl. Int. Forras. 3. Int} {Fejl. Int. Forras. 3. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 4. Int} {Fejl. Int. Forras. 4. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 5. Int} {Fejl. Int. Forras. 5. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 6. Int} {Fejl. Int. Forras. 6. Forras} ▪ {Fejl. Int. Forras. 7. Int} {Fejl. Int. Forras. 7. Forras} 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis