A latinamerikai kultrrgi trsadalomfldrajza dr Jeney Lszl egyetemi

A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

A latin-amerikai kultúrrégió népesedési szakaszai

Mexikó népességszámának hosszú távú alakulása Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul beszélő ország

Népesedési folyamatok a XX. század közepéig n I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig) – Magas születési és halálozási ráta – Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5 -6 mió vagy 1 mió – Harcok, járványok, agrárkrízis, kényszermunka indiánok fokozott pusztulása – Népességfogyás: D-Am > Közép-Am n I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig) – Már lassú népességnövekedés, de járványok még mindig n II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig) – Demográfiai olló kinyílása, védőoltások – Népességnövekedés: D-Am (de rövidebb) > Közép-Am (már 1820 -tól kezdődik)

III) Népességrobbanás (kb. az 1970 -es évek végéig) n Latin-Amerika: 1970 -es évek végéig a világ leggyorsabban népesedő térsége – – n XIX. sz. : 5 X, XX. sz. : 6 X népnöv. Ma: 600 millió (V 9%) Tetőpont: 1950– 1960 -as évek Centruma: Földhíd (1940– 1970: 7 16, 3 mó, Costa Rica: biológiai maximum) Ok: természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos) – Egészségügyi állapotok javulása halálozási ráta (főleg csecsemőhalandóság) jelentős csökkenése születéskor várható élettartam növekedése – Magas termékenységi arányszám – Területi különbségek: migráció fontos (falu város) n Hivatalosan nem korlátozták – Katolicizmus + Mexikó, Brazília: nagy ország ideája + ritka benépesültség + nagy család, mint termelési egység

Népességszám évi átlagos növekedési üteme a 3. világ nagytérségeiben 1950– 2000 Adatforrás: WUP 2004, www. library. uu. nlwesp/populstat/populhome. html

IV) A népességrobbanásból való kilábalás n n n Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé átmenet Migráció ma is alárendelt Születési ráta gyors csökkenése – Ok: hagyományos értékrend lassú elmozdulása főleg természetes szaporodás 28‰ről 15 ‰ – Lassan megy végbe, népességgyarapodása még mindig jelentős n Demográfiai robbanás következményei ma: – Fiatalos korszerkezet – Alacsony nőtöbblet

A latin-amerikai társadalmi szerkezet jellemzői

Emberfajták nagyfokú keveredése n n n Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Fehérek (kreolok = Amerikában született fehérek): Argentína, Uruguay Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia Feketék, mulattok (ültetvénynek megfelelő éghalat): Jamaica, Haiti, Belize, Bahama, Kis. Antillák, Guyana Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak

Népesség térbeli eloszlása n n Erőteljes térbeli koncentráció országokon belül Történelmileg alig változott (indián időkben, gyarmati időkben hasonló volt) – Sűrűbben lakott n n n Maximum: Karib-térség/Antillák Trópusi magasföldek (pl. Mesa Central: Mexikóváros) Meleg mérsékelt tengerpartok (pl. Rio de Janeiro, Sao Paolo) – Ritkábban lakott n Amazonas-medence, sivatagok, Patagónia, Tűzföld, hegyvidékek

Gyors urbanizáció a XX. század második felében n A városlakók arányának hosszú távú változása Mexikóban – 1900– 2030 – Adatok forrása: INEGI (mexikói statisztikai hivatal) n Felzárkózás a fejlett világhoz – A kontinensek városodottságának alakulása 1950 -től napjainkig – Forrás: ENSZ

Urbanizáció n n Indián előzmények Gyarmatosítók érdekei – Közigazgatás, bányák, kikötők n Szabályos városszerkezet – Barokk főtér: plaza n n XX. század megugrott a városodás (75%) Óriási szegregáció – Netzalhualcoyótl, Favela n Primate-city hatás

A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000 -ben Forrás: ENSZ