A Kzs Agrrpolitika reformja 2014 2020 Potori Norbert

A Közös Agrárpolitika reformja 2014 -2020 Potori Norbert Budaörs, 2011. november 24.

Közös Agrárpolitika fejlődése Termelékenység Versenyképesség Fenntarthatóság Mac. Sharryreform Agenda 2000 Fischlerreform Health Check 2008 Folytatódó reformok Piacorientáció Javuló hatékonyság Növekvő finanszírozási igény Csökkenő készletek Környezeti kérdések Versenyképesség Fogyasztóközpontúság 2003. évi reformok megerősítése Piacstabilizáció Nemzetközi nyomás Jövedelemstabilizáció Termelés ösztönzése Szerkezeti intézkedések Költségvetési stabilizáció Korai évek Krízis évei Élelmezésbiztonság Túltermelés Vidékfejlesztés Környezetvédelem Egyszerűsítés WTOkompatibilitás Új kihívások Kockázatok kezelése

Közös Agrárpolitika költségvetése (2014 -2020) A források névértéke a 2013. évi szinten marad P 1 (közvetlen és piaci támogatások) P 2 (vidékfejlesztés) Összesen Egyéb forrás • Élelmezésbiztonsági és fenntarthatósági K+F • Élelmiszerbiztonság erősítése • Élelmiszersegély a leginkább rászorulóknak • Sürgősségi tartalék piaci beavatkozásokra • Nemzetközi kereskedelmi megállapodások hatásainak mérséklésére (Európai Globalizációs Alap) Összesen Összes uniós költségvetési forrás 317, 2 Mrd EUR 101, 2 Mrd EUR 418, 4 Mrd EUR 5, 1 Mrd EUR 2, 5 Mrd EUR 2, 8 Mrd EUR 3, 9 Mrd EUR max. 2, 8 Mrd EUR 17, 1 Mrd EUR 435, 5 Mrd EUR Forrás: Európai Bizottság

KAP kiadásainak alakulása folyó áron (1980 -2020) Mrd EUR 70 EU-12 EU-15 EU-27 60 50 40 30 20 10 Export visszatérítés Egyéb piaci intézkedések Termeléshez kötött tám. Piaci intézkedések Közvetlen kifizetések Vidékfejlesztés 2020 2019 2018 2017 2016 2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2003 2004 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992 1991 1990 1989 1988 1987 1986 1985 1984 1983 1982 1981 1980 0 Termeléshez nem kötött tám. Megjegyzések: 2011 = költségvetés; 2012 = költségvetés-tervezet; 2013 = EMGA felső határérték + P 2 előirányzat vidékfejlesztés 2013 -ban önkéntes modulációval (Egyesült Királyság) Forrás: Európai Bizottság

Közvetlen támogatások újraelosztása Jelenlegi kifizetési szint és az EU-27 átlagának 90%-a közötti különbség csökkentése egyharmaddal 2020 -ig Magyarország P 1 forrásai 2013: 1, 319 Mrd EUR 2014: 1, 298 Mrd EUR 2015: 1, 297 Mrd EUR 2016: 1, 296 Mrd EUR 2017: 1, 295 Mrd EUR * 73/2009/EK tanácsi rendeletben lefektetett összes KK a potenciálisan támogatható terület (2009) alapján számolva ** KK a tervezet II. mellékletében lefektetett 2019. évi támogatási keretek és a potenciálisan támogatható terület (2009) alapján számolva Forrás: Európai Bizottság

Első pillér forrásainak megbontása P 1 források max. 5%-a vagy 10%-a /opcionális Kedvezőtlen természeti adottságú területek támogatása P 1 források max. 5%-a /opcionális Zöld komponens P 1 források 30%-a Alaptámogatás P 1 források maradéka 3%-a nemzeti tartalék Nincs kereszt-megfeleltetés Termeléshez kapcsolt támogatások P 1 források max. 10%-a Kereszt-megfeleltetés P 1 források max. 2%-a Kistermelők átalánytámogatása Fiatal gazdálkodók kiegészítő támogatása F A tagállamok a 2014 -2019 közötti időszakra megállapított P 1 támogatásaik legfeljebb 10%-át átcsoportosíthatják P 2 forrásaikhoz F A tagállamok, amelyek P 1 támogatásai továbbra sem érik el az EU-27 átlagának 90%-át, a 2015 -2020 közötti időszakra megállapított P 2 támogatásaik legfeljebb 5%-ával megnövelhetik P 1 forrásaikat

Támogatási jogosultságok q Alaptámogatás jogosultságokkal aktiválható, az aktiválás feltétele az egyéb közvetlen támogatásoknak (kivéve kistermelők átalánytámogatása) q Jogosultságok alapja a 2014. május 15 -ig bejelentett, jogosult hektárok száma • jogosult földterület û amelyen elsősorban mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, illetve û amely 2008 -ban még támogatásra jogosult volt, de azon bizonyos környezetvédelmi okokból kifolyólag mezőgazdasági tevékenységet már nem folytatnak, ezért a jogosultság a jelenleg hatályos jogszabályok szerint megszűnt F támogatási jogosultságokat tehát elvileg a jelenleginél nagyobb területre is kioszthatnak a rendszer bevezetésekor • az új támogatási jogosultságok forgalomképesek lesznek, de csak „aktív gazdálkodókra” ruházhatók át, ugyanakkor szabadon örökölhetők q Kistermelők átalánytámogatása szintén jogosultságokkal aktiválható • legkésőbb 2014. október 15 -ig igényelhető • kistermelők átalánytámogatási jogosultsága nem átruházható, csak örökölhető q A rendszer bevezetésekor Magyarországon támogatási jogosultságot kaphat minden gazdálkodó, aki • 2011 -ben az egyszerűsített kifizetési rendszerben (SAPS) területalapú támogatást igényelt, illetve ha nem igényelt, kizárólag olyan földterülettel rendelkezett, amely 2003. június 30 -án nem minősült kultúrállapotban tartott terültnek

Aktív gazdálkodó és fiatal gazda q Aktív gazdálkodó az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely • összes nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének legalább 5%-ával egyenlő közvetlen támogatásban részesült az előző pénzügyi évadban vagy • mezőgazdasági földterületein a tagállam által meghatározott alaptevékenységeket elvégzi G az első kitétel csak az 5000 eurót meghaladó összegű közvetlen támogatásra jogosult gazdálkodókra vonatkozik q Fiatal gazdálkodó • 40 évesnél nem idősebb és • gazdaságát az igénylést megelőző öt esztendőnél nem korábban indította el q Fiatal gazdálkodó támogatása • kiegészíti az alaptámogatást • összege legfeljebb az adott tagállamban a támogatási jogosultságok hektárra vetített átlagának 25%-a lehet • legfeljebb 25 hektárra (azon tagállamokban, ahol a gazdaságok átlagmérete a 25 hektárt meghaladja, legfeljebb az átlagnak megfelelő területre) vehető fel • legfeljebb 5 évig folyósítható (a jogosultság időtartama a gazdaság elindítása és a fiatal gazdálkodók támogatásának igénylése között eltelt évek számával csökken) q Fiatal gazdálkodókat a második pillérből legfeljebb 70 ezer euróval lehet támogatni

Zöld komponens kifizetésének feltételei 1. Ha a gazdaság szántóterülete meghaladja a három hektárt, azon – ha a földhasználó termelő tevékenységet folytat (kivéve a gyepgazdálkodást és az időszakosan vízzel borított kultúrákat) – legalább 3 különböző növényt kell vetni, amelyek egyenként a terület több mint 5%-át foglalják el, de egyikük részaránya sem lehet nagyobb 70%-nál 2. A gazdaság által az új támogatási rendszerre történő áttérés évében bejelentett állandó gyepterületet meg kell őrizni, az a 2014. évi bázisidőszakhoz képest legfeljebb 5%-kal csökkenhet 3. A gazdaság által használt, alaptámogatásra jogosult terület legalább 7%-át (nem számolva az állandó gyepterülettel) ökológiai célokra (pl. tájvédelem, teraszok kialakítása, védőzónák létesítése, erdősítés vagy területpihentetés) kell hasznosítani F Amennyiben e feltételek nem teljesülnek, akkor az igénylő az alaptámogatást sem veheti fel, vagyis az alaptámogatás lehívásához nem csak a kereszt-megfeleltetés rendelkezéseit kell betartani… a jogszabálytervezetből ez olvasható ki

Termeléshez kapcsolt támogatások és kereszt-megfeleltetés q Magyarország közvetlen támogatási forrásaik legfeljebb 10%-ig termeléshez kapcsolt támogatásokat nyújthat olyan mezőgazdasági tevékenységek ösztönzésére, amelyek bizonyos térségekben fontos gazdasági, környezetvédelmi vagy szociális szerepet töltenek be (pl. gabonafélék, olaj- és fehérjenövények, hüvelyesek és rizs) • esély a 73/2009/EK tanácsi rendelet 68. cikkelye szerint nyújtott támogatások átmentésére • termeléshez kapcsolt támogatások legfeljebb a termelés szinten tartását szolgálhatják q Alaptámogatás feltétele a kereszt-megfeleltetés rendelkezéseinek betartása • gazdálkodási követelmények számát 18 -ról 13 -ra csökkentik • helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásainak számát 15 -ről 8 -ra csökkentik • víz-keretirányelv és a növényvédő szerek fenntartható használatának irányelve megjelenik a kereszt-megfeleltetés rendelkezései között

Közvetlen támogatások korlátozása (capping) q Elvonás mértéke • • G 150 ezer és 200 ezer euró között 20%-a 200 ezer és 250 ezer euró között 40%-a 250 ezer és 300 ezer euró között 70%-a 300 ezer euró felett 100%-a annak érdekében azonban, hogy csak a szubvenciók megnyirbálása miatt ne essen vissza a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, a jogalkotók figyelembe veszik az alkalmazottak után fizetett béreket, valamint azok adó- és járulékterheit: a közvetlen támogatásokból ezek levonhatók, így csupán a maradványösszeget csökkentik G az elvonás nem vonatkozik a zöld komponensre v Alaptámogatás összege Magyarországon 140 euró/hektár körül valószínűsíthető (AKI) w így a csökkentés legfeljebb az 1000 hektárnál nagyobb területet használó gazdaságokat érintheti, de a bérkompenzáció miatt inkább 1400 hektár körül lehet az alsó határ w ilyen méretű gazdaságoknál viszonylag gyakori a több élőmunkát igénylő állattartás, ezért a támogatások megnyirbálása elsősorban a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott üzemeknek fájhat w szélsőséges esetben akár 410 gazdaság támogatásai csökkenhetnek, összesen 28, 7 millió euróval (reálisan ennél jóval kisebb lesz a nagyobb gazdaságoktól elvont összeg)

Gabonapiaci intervenció és kockázatkezelés q Intervenciós felvásárlás • felajánlható termények: búza, árpa és kukorica • felvásárlási időszak: november 1. és május 31. között • referenciaár: 101, 31 euró/tonna • búzából felvásárolható mennyiség: legfeljebb 3 millió tonna uniós szinten • árpánál és kukoricánál tendert hirdetnek, ha a piaci viszonyok ezt indokolják q Kockázatkezelés (P 2) • biztosítás a növénytermesztés és állattartás káreseményeire • kölcsönös biztosítási alapok az állat- vagy növénybetegségek, illetve környezeti balesetek nyomán jelentkező veszteségek fedezésére • jövedelemstabilizáló támogatás, amely akkor fizethető, ha a jövedelmek csökkenése meghaladja az előző három esztendő vagy az előző öt esztendő valamely hároméves periódusa átlagának 30%-át G kompenzáció nem lehet nagyobb, mint a kieső jövedelem 70%-a

Vidékfejlesztés új szerkezete q P 2 forrásainak 50%-át történelmi, 50%-át objektív kritériumok alapján osztják szét a tagállamok között • egy-egy tagállam uniós vidékfejlesztési támogatása a Bizottság háttérszámításai szerint nem lesz kisebb, illetve nagyobb a jelenlegi összeg 90%-ánál, illetve 110%-ánál • EU társfinanszírozás mértéke 50 -100% között változik q Főbb intézkedések • tudástranszfer, tájékoztatás és tanácsadás • beruházások tárgyi eszközökbe • gazdaság- és vállalatfejlesztés • termelői csoportok létrehozásának támogatása minden EU-tagállamban • agrár-környezetvédelem, éghajlat és a biogazdálkodás támogatása • • F agrár-környezetgazdálkodásra és az éghajlatváltozás elleni „küzdelemre” a tagállamok uniós vidékfejlesztési forrásaik 25%-át különíthetik el jelentősen megerősített együttműködési intézkedés, beleértve a kísérleti projekteket, a rövidített élelmiszerláncot és a helyi promóciót új kockázatkezelési eszköztár LEADER megközelítés megerősítése az EU alapokban Európai Innovációs Partnerség és innovatív, helyi együttműködést jutalmazó díj Forrás: DG Agriculture and Rural Development, 2011

Szakmaközi szervezetek elismerése q A tagállamok elismerik az olyan szakmaközi szervezeteket, amelyek a gabonavertikum szereplőinek képviselőiből állnak, azok kezdeményezésére jöttek létre és az alább felsorolt tevékenységeket közül egyet vagy többet folytatnak • a szerződéses árakra, mennyiségekre és a szerződések időtartamára vonatkozó statisztikák közzététele, továbbá a regionális vagy a nemzeti piacokon várható trendek elemzése, amivel növeli a transzparenciát és bővíti a termelési és piaci ismereteket • a termékek forgalomba hozatalának koordinálásának javítása, különösen a kutatás és piacelemzés révén • uniós szabályoknak megfelelő szerződésminták kidolgozása • információszolgáltatás és kutatás, a termelés piaci igényeknek, fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak igazításához, különös tekintettel a minőségre és a környezetvédelemre • növényvédő szerek és más inputok használatának csökkentését célzó lehetőségek felkutatása, a talaj és a vizek védelme • termékminőséget a termelés és a forgalomba hozatal minden fázisában javító módszerek és eszközök kidolgozása • ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés felkarolása, valamint az eredetmegjelölés, minőségtanúsító védjegyek és földrajzi árujelzők alkalmazásának előmozdítása • integrált termelés vagy más környezetbarát termelési módszerek terjesztése stb.

Szakmaközi szervezetek szabályainak kiterjesztése q Reprezentativitás fogalma • a szervezet a gabonafélék, illetve gabonaalapú termékek termelésének, a kereskedelmének vagy feldolgozásának kétharmadát lefedi q A tagállam a reprezentatív szervezethez nem tartozó piaci szereplők számára korlátozott időre kötelezővé teheti a szervezeten belüli megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat • rendes tagok pénzügyi hozzájárulásának részét vagy egészét be kell fizetni q A más piaci szereplőkre kiterjesztett, szervezeten belüli megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások célja lehet többek között • termelésre és piacra vonatkozó jelentéstétel • uniós vagy nemzeti szabályoknál szigorúbb szabályok a termelésben (nincs ige!) • szerződésminták kidolgozása • forgalmazási szabályok (nincs ige!) • környezetvédelmi szabályok (nincs ige!) • minőségi minimumkövetelmények, csomagolás és kiszerelés minimumszabályai stb. q. A Lehetőség az aelismert szervezetek támogatására pillér)is elismerik v tagállamok termelőiszakmaközi kezdeményezésre létrehozott termelői(második szervezeteket piackutatás, kidolgozása, minőségi § • működési célszerződésminták lehet a kínálat koordinálása ésfogyasztóközpontú, koncentrálása, termelői árak termékfejlesztés stabilizálása, és marketing stratégiák kidolgozása költségek optimalizálása, környezetvédelem, hulladékkezelés, fenntartható gazdálkodás stb. § reprezentativitás: a gabonatermelők legalább 50%-a a termelői szervezet tagja

Köszönöm a figyelmet!