A kzleti ismeretek forrsa s mrtke Honnan s

A közéleti ismeretek forrása és mértéke Honnan és mennyit tudnak a megkérdezett hallgatók? - Hunyadi Bulcsú -

Kérdésfelvetés § Kik alakítják a megkérdezettek gondolkodását közéleti, politikai témákban, mely intézmény játssza a legnagyobb szerepet a politikai szocializációban? § Honnan szerzik tudásukat a megkérdezettek a demokráciáról, politikáról? Mi az ismereteik forrása? § Mennyire tájékozottak a megkérdezettek a demokratikus intézményrendszerrel kapcsolatban, milyen ismeretekkel rendelkeznek?

Kutatási kérdések és hipotézisek Kutatási kérdések • Mekkora szerepet játszik az iskola a politikai szocializációban? • Milyen ismeretekkel kapcsolódnak össze a demokráciával kapcsolatos vélemények, attitűdök? Hipotézisek • Az iskolában kevés szó esik demokráciáról, közéletről, szaktárgy keretében kevesen foglalkoznak ezzel. • A hallgatók nagyrészt rendelkeznek alapvető elméleti ismeretekkel, de a gyakorlatba való átültetés gondokat okozhat.

Kérdőív 1. 2. o o o o 3. Kivel beszélgetsz demokráciáról, politikáról? Hol hallottál demokráciáról, politikáról? (Több válasz is megjelölhető) Állampolgári ismeretek tantárgy keretében Iskolában egyéb órán vagy foglalkozáson Családban Barátokkal, haverokkal Médiából Egyéb körben Egyáltalán nem foglalkozom ezekkel a témákkal Melyik intézményt melyik csoportba sorolnád? Ig. szolg. Bíróság Rendőrség Parlament Végrehajtás Tv. hozás NT

Kivel beszélget politikáról? – Eredmények 1. A politikáról való gondolkodást leginkább a család és a baráti kör befolyásolja, az iskolának csak kis szerepe van.

Kivel beszélget politikáról? – Eredmények 2. A megkérdezett nők leginkább a családjukkal beszélgetnek politikáról, a férfiak pedig leginkább egyéb helyeken, illetve barátaikkal.

Kivel beszélget politikáról? – Eredmények 3. Minél kisebb egy település, annál fontosabb a barát, mint politikai beszélgetőtárs. 4. Minél kisebb a település, annál kisebb arányban beszélgetnek politikáról a családban.

Hol hall politikáról? – Eredmények 1. Leginkább a médiából, családtól és egyéb iskolai órákon szerzik ismereteiket a megkérdezettek, csak kis mértékben az állampolgári ismeretek tantárgy keretében.

Hol hall politikáról? – Eredmények 2. Leginkább apolitikus régiók: Észak. Magyarország és Közép -Dunántúl. 3. Az állampolgári ismeretek órát leginkább a Közép. Dunántúlon és a Dél. Alföldön érettségizettek jelölték meg.

Intézmények besorolása – Eredmények 1. A megkérdezettek több mint 2/3 -a meg tudta oldani a feladatot. 2. Jelentős eltérések az intézmények szerint: míg a parlament szinte mindenkinek sikerült, a rendőrség volt a legnehezebb.

Összegzés § A megkérdezettek politikáról való gondolkodását csupán kis mértékben határozza meg az iskola, mint közeg. § Legfőbb ismeretforrások: média, család, egyéb iskolai órák. Állampolgári ismeretek óra keretében csak a válaszolók ¼-e hallott a demokráciáról. § A leginkább apolitikus régiók Észak-Magyarország és Közép. Dunántúl. § Ismerethiányt vagy az elmélet gyakorlati alkalmazásának korlátait mutatja, hogy a rendőrséget a megkérdezettek 1/5 -e rossz hatalmi ághoz sorolta.

Köszönöm a figyelmet! Hunyadi Bulcsú bulcsuh@yahoo. de