A kzigazgatsi hatsgi eljrs s szolgltats ltalnos szablyairl

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket. ) Papp Kornél irodavezető

A közigazgatás fogalma o A politika által gyakran motivált, o mindig valamilyen közfeladatra, közcélra, közszolgáltatásra irányuló o végrehajtó, szervező, rendező tevékenység, o mely gyakran a közhatalom birtokában, o mindig a jog keretei között működik, o sajátos szervezettel és személyzettel rendelkezik.

A sajátos szervezetrendszer o Államigazgatás - centralizált n koncentrált o általános hatáskörű: Kormány o különös hatáskörű: minisztérium n dekoncentrált o általános hatáskörű: megyei kormányhivatal o különös hatáskörű: központi hivatalok (MÁK) o Önkormányzati igazgatás - decentralizált o Paraadminisztráció - decentralizált

A paraadminisztráció fogalma o „para-” [gör. ] = ahhoz hasonló, majdnem olyan, de nem teljesen o tevékenyen részt vesznek a közigazgatási teendők ellátásában o a decentralizáció termékei

Paraadminisztratív szervek o köztestületek n MTA, szakmai és gazdasági kamarák stb. o közalapítványok o magánszemélyek n repülőgép vagy hajó kapitánya o közszolgáltató szervek n közintézmény, közintézet, közüzem stb. nem állami – hatósági engedéllyel !!!

Közigazgatási cselekmények o jogi hatás nélküli cselekmény o közigazgatási aktus – van jogi hatás n = a közigazgatás valamely szervének közfeladata, közszolgáltatása keretében, annak teljesítésére irányuló akaratnyilatkozata a kívánt jogi hatás elérésére.

Az aktusok osztályozása o Közigazgatási jogi aktusok n egyoldalú o közhatalmi aktus (pl. kérelem) o közintézményi stb. aktus (pl. határozat felvételről) – leggyakoribb!!! o működési aktus (pl. utasítás konkrét ügyben) n Kétoldalú (pl. közoktatási megállapodás) o Nem közigazgatási jogi aktusok n munkajogi, pénzügyi jogi, polgári jogi

Az aktusok érvényességi kellékei I. o Alkalmassági feltétel n érthetőség (pl. a rendelkező rész tartalmazzon állítmányt) n egyértelműség: a döntéshozó fejezze ki pontosan, hogy mi a döntése n célra alkalmasság (pl. a szankció ne hiányozzon)

Az aktusok érvényességi kellékei II. o Jogi feltételek: n Pozitív feltételek o legyen joga aktuskibocsátásra az aktus kibocsátójának [= ha feladattal, hatáskörrel, illetékességgel bír] o az aktus legyen jogszerű [= magasabb jogszabályba ne ütközzön, jogi normán alapuljon, feleljen meg a kibocsátó belső normájának (pl. SZMSZ)] o az aktust a jogszabály szerinti eljárási rendben kell kibocsátani n Negatív feltétel: ne legyen semmis

1993/LXXIX. tv. [Kt. ] 83. § (1) o A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. o 2011/CXC. tv. [Knt. ] 37. § (1)

Kt. 83. § (2) és Knt. 37. § (2) o A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését.

Az eljárást megindító kérelem o Alapeljárási kérelem o Jogorvoslati kérelem n felülbírálati kérelem o egyéni érdeksérelemre hivatkozással o tanulói jogviszony létesítés/ megszüntetés, óvodai felvétel/kizárás ill. fegyelmi ügyekben másodfok a fenntartó, egyéb esetben min. 3 tagú bizottság n törvényességi kérelem o jogszabálysértésre hivatkozással o a másodfok mindig a fenntartó

A másodfok lehetőségei o a kérelem elutasítása o a döntés elmulasztójának döntésre utasítása (felhívása) o cassatio = megsemmisítés ill. új döntésre felhívás o reformatio = a fenntartó esetén a döntés megváltoztatása (kivétel mérlegelés alapján hozott döntés súlyosbítása)

Eljárási szabályok o a Kt. 83. § és Knt. 38. § o 11/1994. (VI. 8. ) MKM rendelet [különösen a 36. §] o közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004/CXL. tv. [Ket. ]

A Ket. szerepe az eljárásban o a Ket. általánosan másodlagos, azaz minden szabályát megelőzi az ügyfajtáról szóló anyagi jogszabály eljárási szabálya [Kt. , 11/1994. (VI. 8. ) MKM rendelet] o A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, elmulasztására, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra alkalmazni kell [Kt. 83. § (7) bek. és Knt. 38. § (3) bek. ] o A közlésre alkalmazni kell [83. § (9) bek. és Knt. 38. § (5) bek. ]

A határidő számítása o Általában napokban számítjuk (30 nap). o Nem számít bele a határidőbe: o kézbesítés napja o szóbeli közlés napja o hirdetménynél a kifüggesztés és levétel napja o Hónapokban, években megadott határidőnél az a lejárat napja, ami számánál fogva megfelel a kezdőnapnak. o Ha a lejárat napja munkaszüneti nap, akkor a lejárat napja a következő munkanap 24. órája. o Különbözik az anyagi jogi és eljárásjogi határidő számítása.

Jogorvoslati határidők o Az elsőfokú határozat ellen a Kt. 83. § (2) ill. Knt. 37. § (2) alapján 15 nap n jogszabálysértés vagy n egyéni érdeksérelem esetén o A másodfokú határozat ellen a Kt. 83. § (8) ill. 38. § (4) alapján 30 nap n jogszabálysértés esetén

A jogerő o Első fok n ha 15 napon belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet n ha a fellebbezésről lemondanak o Másodfok n a közléssel jogerős n azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja

A határozat o A határozat anyagi jogi értelemben egy végleges döntés, méghozzá érdemi döntés, amely az első fokú eljárást lezárja. o Tartalma lehet: n n valamely jog megállapítása valamely kötelem kimondása bizonyítvány, igazolvány kiállítása nyilvántartásba vétel

Alakszerű határozat részei I. o Fejrész n n n az intézmény megnevezése az ügy száma az ügyintéző neve az ügyfél neve, lakcíme az ügy tárgya a „Határozat” szó o Rendelkező rész n az intézmény döntése n a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatás

Alakszerű határozat részei II. o Indoklás a megállapított tényállás az elfogadott bizonyítékok az ügyintézési határidő leteltének napja azokat a jogszabály helyeket, amelyek alapján az intézmény a határozatot hozta n a hatáskört és illetékességet megállapító jogszabályokra történő utalás n n

Alakszerű határozat részei III. o Záró rész hely; idő; hatáskör gyakorlójának neve; kiadmányozó neve, beosztása (de csak ha nem ő a hatáskör gyakorlója is egyben); n pecsét; n kiadmányozó aláírása (megegyezik a szerv vezetőjével, ha nem: „nevében és meghatalmazásában” – LB 1/2003. KPJE] n n

Nem alakszerű határozat o jegyzőkönyvbe foglalt határozat hozható, ha a jogszabály nem zárja ki, a kérelmező jelen van és nem kéri a határozat kézbesítését o ügyiratra feljegyzett határozat hozható, ha az ügyfél szóban előterjeszti kérelmét, és azt az eljáró szerv azonnal teljesíti o jogszerű hallgatás esetén [az ügyfél vmely jog megszerzésére írásban eljárást indít, nincs ellenérdekű ügyfél, határidőn belül a hatóság semmilyen döntést nem hoz, a jogszabály kifejezetten lehetővé teszi. ] o bizonyítvány, igazolvány kiállítása

A jegyzőkönyv o A Ket. szerint 11 esetben kötelező felvenni, pl. : n n n tárgyalás lefoglalás ügyfél meghallgatása tanú meghallgatása kérelem szóbeli előterjesztése bizonyítási cselekmény

A jegyzőkönyv részei I. o Fejrész n az intézmény megnevezése, n az ügy tárgyának a száma, n az ügyintéző neve. o Személyi rész n meghallgatott neve; n lakcíme; n ejárásjogi helyzete n figyelmeztetés jogaira és kötelezettségeire (hogy a figyelmeztetést megértette, tudomásul vette)

A jegyzőkönyv részei II. o Érdemi rész n tárgybeli kérdések, arra adott válaszok, észrevételek, értelemszerű elemek rögzítése; n képviselő észrevétele

A jegyzőkönyv részei III. o Záró rész n hely, dátum; n meghallgatott személy és képviselőjének, továbbá tanúnak, ügyintézőnek, a jegyzőkönyv vezetőjének oldalankénti aláírása, méghozzá (Ket. ezt sem írja) az utolsó gépelt sor alá közvetlenül). n Aláírás előtt vagy át kell neki adni átolvasásra, vagy előtte fel kell olvasni a jegyzőkönyvet. n Amennyiben van észrevétele, záradék formájában rögzítik azt. n Ha megtagadják az aláírást, azt is záradékban kell rögzíteni az „Okkal/ok nélkül megtagadta az aláírást. ” Ha kér egy példányt másolatban, azt át kell adni neki.

A képviselet Törvényes: pl. családjogi törvény kimondja, hogy a gyermeket a szülő képviseli. o Meghatalmazotti: olyan megbízási jogviszony, amikor a gyermek/szülő helyett, az ő nevében a meghatalmazott egy meghatározott ügyben adott cselekményeket végez. n bárki lehet, általában azonban ügyvéd vagy közeli hozzátartozó n eredeti példányban kell majd benyújtani, vagy hitelesített formában csatolni az iratokhoz; közokirati vagy teljesen bizonyító magánokirati formát kell produkálni. o Ügygondnoki: gyámhatóság rendeli ki (pl. külföld) o

Köszönöm a figyelmet! Papp Kornél irodavezető MRE Zsinati Oktatási Iroda Tel: 06 -1/460 -0710 Fax: 06 -1/460 -0711 Mobil: 06 -30/638 -6645 Email: papp. kornel@reformatus. hu