A kzigazgatsi hatsgi eljrs Az elads tartalmi felptse

A közigazgatási hatósági eljárás

Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási jog 2. A közigazgatási eljárás alapelvei 3. A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság fogalma 4. A Ket. és a különös eljárási normák 5. Joghatóság, hatáskör, illetékesség 6. A közigazgatási eljárás szakaszai 7. A jogorvoslati, döntés-felülvizsgálati eljárás 8. A végrehajtási eljárás 9. Elektronikus ügyintézés

1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási jog 1. 1. A hatósági jogalkalmazó tevékenység 1. 2. A hatósági cselekmények típusai 1. 3. A hatósági jogalkalmazás esetei 1. 4. A közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog

1. 1. Hatósági jogalkalmazó tevékenység Közigazgatási tevékenység: Hatáskörbe, illetékességbe tartozó ügyben Jogszabályok alapján Jogvita eldöntése szervezői jogalkalmazói Közfeladatok közhatalommal történő megvalósítása Szankció kiszabása Jog, kötelezettség megállapítása

1. 2. A hatósági cselekmények típusai Engedélyezés Jog megállapítása Kötelezettség megállapítása Igazolás, igazolvány, bizonyítvány kiadása Nyilvántartások vezetése Hatósági intézkedések Hatósági ellenőrzések

1. 3. A hatósági jogalkalmazás esetei Jogalkalmazás jogsértés esetén • Jogszabály közvetlenül biztosít jogot, ró kötelezettséget • Hatóság közvetlen közreműködésére nincs szükség CSAK JOGSÉRTÉSNÉL! Közvetlen hatósági jogalkalmazás • Jog gyakorlását csak a hatóság egyedi döntése teszi lehetővé • Ugyanez határozza meg a követendő magatartást

1. 4. A közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog Hatósági eljárás: Ügyintézés folyamata A hatóság és az ügyfél cselekményeinek összessége Eljárási jog: Az eljárási cselekményekre vonatkozó jogi szabályozások összessége 2004. évi CXL. tv. : KET.

2. A közigazgatási eljárás alapelvei

2. 1. Az alapelvek két nagy csoportja A hatósággal szemben követelményeket tartalmazó elvek • Törvényesség Ügyféli jogokat és kötelezettségeket meghatározó elvek • Tisztességes ügyintézés • Hatáskörrel való visszaélés • Anyanyelv használat tilalma • Szakszerűség, gyorsaság • Kártérítéshez való jog • Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme • Diszkrimináció tilalma • Jogorvoslati jog • Iratbetekintés • Hivatalból való eljárás, stb. • Jóhiszemű eljárás

3. A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság fogalma 3. 1. A Ket. tárgyi hatálya 3. 2. A Ket. személyi hatálya 3. 3. A Ket. területi és időbeli hatálya

3. A Ket. hatálya = egy jogszabály Milyen személyekre, szervezetre Milyen életviszonyokra Milyen területen Milyen időben állapít meg jogokat, kötelezettségeket; tartalmaz szabályokat. Személyi Tárgyi Területi Időbeli

3. 1. A Ket. tárgyi hatálya közigazgatási hatósági ügyekre terjed ki Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság: • Ügyfelet érintő jogot, kötelezettséget állapít meg; • Adatot, tényt, jogosultságot igazol; • Hatósági nyilvántartást vezet; • Hatósági ellenőrzést végez; • Tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vételt végez, vagy töröl.

3. 2. A Ket. személyi hatálya ALANYOK: Hatóság Ügyfél • Szükségképpeni alanyok • Nélkülük nincs eljárás Egyéb közreműködők • • Tanú Szakértő Tolmács Szemletárgy birtokosa • Ügyfél képviselője

3. 2. 1. Az ügyfél Természetes személy Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet • Akinek jogát, jogos érdekét az adott ügy érinti, • Akit hatósági ellenőrzés alá vontak, • Akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz Egyes eljárásokban: - a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, - egyes társadalmi, érdekképviseleti szervek, - az a hatóság, akinek feladatkörét az ügy érinti - Tv. rendelkezése alapján csak abban az esetben, ha az I. fokú eljárásban részt vesz

3. 2. 2. Eljárási képesség = a természetes személy ügyfél a közigazgatási eljárásban saját maga járhat el. Feltétele: • a 18. életévét betöltötte és • nem áll cselekvőképességet érintő gondokság alatt. Kivételesen korlátozottan cselekvőképes személy is rendelkezhet eljárási képességgel!

3. 2. 3. Közigazgatási hatóság • Államigazgatási szervek (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, területi államigazgatási szervek) • Helyi önkormányzati szervek (képviselőtestület, megyei közgyűlés, bizottság, stb. ) • Polgármester, közgyűlés elnöke, stb. • Jegyző, főjegyző, polgármesteri hiv. ügyintézője, stb. • Törvény v. kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szervezet, személy, köztestület

3. 3. A Ket. területi és időbeli hatálya Területi hatály Időbeli hatály • Néhány kivételtől eltekintve a Magyar Köztársaság területe Törvény elfogadása: 2004. december 20. • Összefüggés: joghatósággal Hatálybalépés: 2005. november 1.

4. A Ket. és a különös eljárási normák

4. 1. A közigazgatási eljárási szabályok 2 fő típusuk: Általános Minden közigazgatási hatósági ügyben a Ketet kell alkalmazni Különös Kiegészítő jelleg Kivétel: • Kivett eljárások (5+1) • Részlegesen kivett eljárások Egy-egy eljárásfajtára irányadó

5. Joghatóság, hatáskör, illetékesség 5. 1. Joghatóság 5. 2. Hatáskör 5. 3. Illetékesség 5. 4. A hatóság eljárási kötelezettsége 5. 5. Közös szabályok

5. Munkamegosztási szabályok Joghatóság Mely ország hatósága jár el? Hatáskör Milyen típusú hatóság jár el? Illetékesség Azonos hatáskörű hatóságok közül melyik jár el?

5. 1. Joghatóság Az ügyek magyar és külföldi hatóságok közötti megosztásával kapcsolatos fogalom Általános joghatósági szabály: MK területén a magyar ügyfél, vagy Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyében a magyar hatóság jár el. Joghatóságot megalapozó/befolyásoló tényezők: • Állampolgárság • Területi elhelyezkedés (ingatlan, tevékenységi helyszín) • Nemzetközi szerződések

5. 2. Hatáskör Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú, milyen szintű közigazgatási szerv járhat el A gyors ügyintézés érdekében el kell osztani az ügyeket a hatóságok között: Pl. : • Házasságkötés • Örökbefogadás • Tulajdonjogbejegyzés • Gépjárműadófizetés

5. 3. Illetékesség A több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amelyik a konkrét ügyben eljárhat Illetékességi okok: • Ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye • Ingatlan fekvése • Tevékenység gyakorlásának helye • Jogellenes magatartás elkövetésének helye • Ismeretlen lakcím esetén – utolsó ismert hazai lakcím

5. 4. A hatóság eljárási kötelezettsége A közigazgatási szerv: • a hatáskörébe tartozó ügyben köteles eljárni • az illetékességi területén Ügyintézési határidő: 22 munkanap Ennek eredménytelen eltelte = mulasztás Kivizsgálás és eljárás lefolytatására utasítás: felügyeleti szerv Újabb mulasztás esetén: új szerv kijelölése fegyelmi eljárás kezdeményezése

5. 5. A joghatóság, hatáskör, illetékesség közös szabályai • Az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell a meglétüket • Hiányuk esetén: áttétel Hatásköri, illetékességi összeütközés • Pozitív • Negatív 1. Hatóságok közötti egyeztetés 2. Ha sikertelen: a) Hatásköri összeütközésnél: Fővárosi Ítélőtábla jelöli ki az eljáró szervet. b) Illetékességi összeütközésnél: Államig. hiv. vezetője jelöli ki az eljáró szervet.

6. Az alapeljárás (első fokú eljárás) 6. 1. Az első fokú eljárás főbb szakaszai 6. 2. Az eljárás megindítása 6. 3. Az elsőfokú eljárás lefolytatása 6. 4. Az eljárás lefolytatásának szabályai 6. 5. A hatóság döntései

6. A közigazgatási eljárás három fő szakasza Alapeljárás (első fokú eljárás) Az alapeljárás mindig szükségszerű, meghatározó elem: Jogorvoslati eljárás - az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; Végrehajtás - az ügyfelek elsősorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba;

6. 1. Az első fokú eljárás főbb szakaszai 1. Eljárás megindítása 2. Kérelem vizsgálata 3. Tényállás megállapítása Tisztázás, bizonyítás Értesítés Hiánypótlásra felszólítás Elutasítás Hatóság döntése Eljárás felfüggesztése Eljárás megszüntetése

6. 2. Az eljárás megindítása Eljárás megindítása Hivatalból Kérelemre Jogszabály alapján Közérdek alapján Valakinek a jogos magánérdeke alapján • Leggyakoribb eset • Saját érdekében indítja az ügyfél az eljárást • Arra irányuló kívánság, hogy a hatóság: - hozzon döntést, - adjon mentesítést, - adjon engedélyt, - enyhítse a kötelezettséget. - adjon hozzájárulást,

6. 2. 1. A kérelem Előterjesztés módja: Előírható: nyomtatvány, űrlap szóban írásban elektronikus úton Benyújtás helye: • Hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál • Ügyfél lakcíme • Foglalkoztatójának székhelye/telephelye főszabály szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál Ennek hiányában: lakcíme v. munkahelye szerint illetékes jegyzőnél

6. 2. 2. Értesítés az eljárás megindításáról - kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül; - az értesítés mellőzhető az alábbi okokból: Egyszerű megítélésű ügy Eljárás eredményességének veszélyeztetése Az értesítés tartalma Ügy tárgya, iktatási száma Eljárás megindításának napja, ügyintézési Iratbetekintés, Határidő, és abba mi nyilatkozattétel nem számítandó bele lehetősége Hivatalból indult eljárásnál erre utalás Ügyintéző neve, hivatali elérhetősége Kérelemre indult eljárásnál a kérelmező ügyfél neve

6. 3. Az elsőfokú eljárás lefolytatása 6. 3. 1. A kérelem vizsgálata A hatóság feladata Lefolytatható-e az eljárás? 1. A tényállás megállapítása Az ügy közigazgatási ügy? Ha igen, milyen típusú? 2. Joghatóság, hatáskör vizsgálata 3. Illetékesség vizsgálata Hiánytalan meglétük esetén: az eljárás lefolytatása

6. 3. 1. 1. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 5 munkanapon belül végzéssel történik, az alábbi okokból: - a magyar hatóságnak nincs joghatósága az eljárásra; - a hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye; - kérelem lehetetlen célja; - a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta; - kérelem idő előtti vagy elkésett; - az ügy nem hatósági ügy - a kérelem nem a jogosulttól származik A végzés fellebbezéssel megtámadható

6. 3. 2. A tényállás tisztázása és a bizonyítási eljárás Tényállás tisztázásának célja: Megalapozott döntés meghozatala Meggyőződni a kérelemben előadott tények valódiságáról Ha a tényállás nem tisztázható egyszerűen Bizonyítási eljárás Ügyféllel kötelezően Bizonyítékok: ismertetni kell! • Ügyfél nyilatkozata • Szakértői vélemény • Irat • Szemle • Tanúvallomás • Tárgyi bizonyíték

6. 4. Az eljárás lefolytatásának szabályai Érdemi határozatok meghozatala 6. 4. 1. A határidők Főszabály: 22 munkanapos határidő Kivételes ügyintézési határidők Pl. ügy bonyolultsági foka, soronkívüliség Határidő kezdete: kérelem beérkezése; hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 22 munkanappal (kiskorúnál 10 munkanappal)

6. 4. 2. Igazolási kérelem Határidő/határnap elmulasztása esetén lehet élni vele • 2 esetkör: Önhibán kívül történt a mulasztás (pl. betegség) Hatóság tévedése (pl. rossz cím) • A kérelem tartalma: Mulasztás oka Önhibán kívüliség valószínűsítése • Előterjesztési határidő: Szubjektív: 5 munkanap Objektív: 6 hó

6. 4. 3. Jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés = az egyes eljárási cselekmények dokumentálására szolgálnak Mikor készítünk jegyzőkönyvet? - ügyfél - tanú - szakértő meghallgatásáról; - helyszíni ellenőrzésről; - szemle lefolytatásáról; - tárgyalásról; - szóban előterjesztett kérelemről. Jegyzőkönyv lehet: Mikor készítünk feljegyzést? Minden eljárási cselekményről, amelyről nem készül jegyzőkönyv/hangfelvétel A feljegyzés tartalmazza: - felvétel helyét, időpontját; - ügy tárgyát és számát; - az eljárási cselekményt; - eljáró ügyintéző nevét, Hang-, kép- és Papíralapú aláírását; filmfelvétel - jogokra és kötelezettségekre Egyenértékű dokumentumok való figyelmeztetés megtörténtét

6. 4. 4. A képviselet Képviseletre általában akkor kerül sor, ha: az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni A képviselet fajtái: - törvényes - meghatalmazotti - ügygondnok által ellátott képviselet A képviselő az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzésére jogosult

6. 4. 4. 1. A képviselet fajtái Törvényes képviselő: • eljárhat természetes személy jogi személyiség nélküli szervezet ügyében Meghatalmazotti képviselő: kivéve, ha törvény az ügyfél személyes eljárását nem írja elő Ügygondnok képviselő ha az ügyfél: A - ismeretlen helyen tartózkodik, nem tud az gyámhatóság ügyben eljárni és nincs törvényes rendeli ki képviselője vagy meghatalmazottja, személye ismeretlen

6. 4. 5. A kizárás Célja: a hatóság részrehajlásmentes, független eljárásának biztosítása Abszolút kizárási okok - Ügyintézőnek, hatóságnak saját ügyében való eljárása; - másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon az eljárásban közreműködött; - jegyző kizárása Relatív kizárási okok Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése

6. 4. 6. Idézés, értesítés Idézés (végzésben) Értesítés - kötelező megjelenés a hatóság előtt; - kikényszeríthető; - írásban, távbeszélőn, elektronikus úton; -a kérelmező ügyfelet nem lehet idézni (kivételek) Idézés tartalma: - nem kötelező a megjelenés; részvételi lehetőség Tárgyaláson Szemlén - határidő, helyszín; Tanú, szakértő - ügy tárgya; meghallgatásán - idézés minősége (pl. ügyfél, tanú); - figyelmeztetés a mulasztás következményeire: meg nem jelenés engedély nélküli eltávozás - ismételt meg nem jelenés: elővezetés Eljárási bírság

6. 4. 7. Az eljárás megszüntetése Az eljárás megindítása után olyan esemény, tény, állapot következik be, amely az eljárás lefolytatását lehetetlenné, vagy értelmetlenné teszi KÖTELEZŐ: a) A kérelmet visszavonta az ügyfél (több kérelmező esetén mindegyik) és hivatalból nem folytatja az eljárást a hatóság b) Az ügy jsz. változás miatt már nem hatósági ügy c) az ügyfél meghal; jogi személy ügyfél megszűnik; d) az ügyfél az illetéket nem fizeti meg; e) Képviselő visszautasítása f) MÉRLEGELÉS ALAPJÁN: Ha a hiánypótlásra felhívás eredménytelen

6. 4. 8. Az eljárás felfüggesztése Az eljárás átmenetileg nem folytatható Pl. kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása Először ebben a kérdésben kell döntésnek születnie Eredménye: az eljárás felfüggesztése Jogkövetkezmény: az ügyintézési határidő nyugszik

6. 5. A hatóság döntései A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hoz 1. Határozat (egyszerűsített határozat) – ügyben érdemben dönt 2. Végzés – eljárási kérdésekben dönt 3. Egyezség jóváhagyása 4. Hatósági szerződés 5. Határozat jellegű okirat (pl. hatósági bizonyítványok) 6. Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat

6. 5. 1 A határozat Fejléc A hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatai: - a hatóság megnevezése, ügyintéző neve; - az ügy száma, tárgyának megnevezése; - az ügyfél megnevezése, lakcíme vagy székhelye. Rendelkező rész A döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában - jogorvoslati lehetőség - teljesítés határideje - illeték - jog biztosítása - kötelezettség megállapítása

6. 5. 1. A határozat Indokolás - döntés megalapozása - ténybeli és jogi megalapozás Zárórész A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása - a döntéshozatal helye, ideje; - a hatáskör birtokosának és a kiadmányozónak a neve, hivatali beosztása, kiadmányozó aláírása - a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített elektronikus aláírás).

6. 5. 2. Az egyszerűsített határozat Kérelemre indult ügyben, ha: - a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást.

6. 5. 3. A végzés és az egyezség Végzés: Részkérdésben kell dönteni (pl. bírság kiszabása) Eljárást lezáró nem érdemi döntés (pl. eljárás megszüntetése, ha az ügyfél a kérelmét visszavonta) Egyezség: • Az ellenérdekű felek megállapodhatnak az ügy kimenetelét illetően • A megállapodás érvényességéhez a hatóság jóváhagyása és határozatba foglalása szükséges • A jóváhagyás ellen nincsen helye fellebbezésnek

6. 5. 4. A hatósági szerződés Határozathozatal helyett, ha az ügynek előnyös rendezése - közérdek ÉS érdekében - az ügyfél szempontjából is szükséges Ügyfél általi megszegése esetén: jogerős és végrehajtható határozatnak minősül Tipikus területei: építésügy, településfejlesztés, településrendezés, környezetvédelem

6. 5. 5. A határozat jellegű okirat és a jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat Határozat jellegű okirat Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat • Tény, adat, jogosultság, állapot igazolására kiállított okirat; • Ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul ÉS • Nyilvántartásba bejegyzés (pl. módosítás, javítás) • Nincs ellenérdekű fél ÉS • Nem tartalmaz hatósági döntést • A hatóság határidőn belül nem hoz határozatot

6. 5. 6. A döntés közlése A közlés módjai: postai úton; személyesen írásban, vagy szóban; elektronikusan, illetve távközlési úton; hirdetmény útján; kézbesítési meghatalmazott, vagy kézbesítési ügygondnok útján; hatósági kézbesítő útján. Kézbesítési vélelem!

7. A jogorvoslati eljárás 7. 1. A jogorvoslatok 7. 2. A jogorvoslatok típusai 7. 3. Kérelemre induló jogorvoslatok 7. 4. Hivatalból indított döntésfelülvizsgálati eljárások

7. 1. A jogorvoslatok Jogorvoslathoz való jog = alapjog Elnevezése: jogorvoslati kérelem Megilleti: 2 típusa: alaphelyzetben az ügyfelet egyéb közreműködőket ügyfél kérelme lapján induló jogorvoslatok a hivatalbóli döntésfelülvizsgálati eljárások

7. 2. A jogorvoslatok, döntésfelülvizsgálati eljárások A) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások B) Hivatalbóli döntésfelülvizsgálati eljárások: fellebbezési eljárás Saját hatáskörben módosítás, visszavonás bírósági felülvizsgálat felügyeleti eljárás újrafelvételi eljárás Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárás ügyészi óvás alapján indított eljárás

7. 3. Kérelemre induló jogorvoslatok 7. 3. 1. Fellebbezés • Főszabály: minden elsőfokú határozat ellen benyújtható; • Főszabály: végzés ellen önállóan nem lehet élni vele • Nincs meghatározott formához kötve • Bármilyen indok felhozható • Benyújtási határidő: határozat közlésétől számított 10 munkanap • Benyújtás helye: a sérelmesnek vélt határozatot hozó elsőfokú hatóság • Főszabály: a végrehajtásra halasztó hatályú helybenhagy • Eredménye: megváltoztat megsemmisít + új eljárásra utasít

7. 3. 2. Bírósági felülvizsgálat Jellemzői: Jogorvoslás átkerül az igazságszolgáltatás rendszerébe Eljáró szerv: bíróság Mikor kerülhet rá sor? Ha az ügyfél a fellebbezés eredményeként megszületett döntést sérelmezi Benyújtási Ha a fellebbezés kizárt határidő: közig. 2 alapvető feltétel: határozat közlésétől Fellebbezési jog kimerítése számított 30 nap Csak jogszabálysértésre lehet hivatkozni Végrehajtásra Milyen ítélet hozható? nincs halasztó Hatályon kívül helyező; hatálya Emellett új közig. eljárás lefolytatására kötelező; Megváltoztató; Az ügyfél keresetét elutasító.

7. 3. 3. Újrafelvételi eljárás Jellemzői: Határozat jogerőre emelkedését követően kerülhet rá sor Az ügyfél tudomására jut valamilyen lényeges tény, adat, bizonyíték Ha ez ismert lett volna, az ügyfélre nézve kedvezőbb döntés született volna Ez az adat, tény már a tényállás tisztázásakor rendelkezésre állt, csak az ügyfél nem tudott róla Elbírálja: elsőfokú közigazgatási hatóság Alapvető feltétel: Benyújtási határidő: Csak jogerős határozat ellen nyújtható be Milyen döntés hozható? Jogerős határozatot módosító; Jogerős határozatot visszavonó; Az új tényállásnak megfelelő új határozatot hozó; Az ügyfél kérelmét elutasító. Szubjektív: 10 munkanap Objektív: 6 hó Kizárt: Ha bírósági felülvizsgálatot már igénybe vettek

7. 4. A döntés-felülvizsgálati eljárások Közös jellemzőik: • Csak jogszabálysértés esetén kerülhet rájuk sor; • Megindításáról az ügyfelet 5 munkanapon belül értesíteni kell; • Általában jogerős döntés ellen irányul; • A Ket. időbeli korlátokat állít fel a megindíthatóságára; • Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. Döntés módosítása vagy visszavonása Felügyeleti eljárás Felülvizsgálat az AB határozata alapján Ügyészi intézke dés

7. 4. 1. A döntés módosítása, visszavonása • Első és másodfokon eljáró közigazgatási hatóság élhet vele; • Általuk hozott döntés saját hatáskörben történő orvoslását jelenti; • Ha a döntés jogszabályt sért; • Egy alkalommal alkalmazható; • Határidő: a határozat közlésétől számított 1 éven belül; • Csak akkor, ha nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot.

7. 4. 2. Felügyeleti eljárás • A felügyeleti szerv bármikor megvizsgálhatja a felügyeleti körébe tartozó hatóságok eljárását; • Ez a vizsgálat vonatkozhat első- és másodfokú hatóságokra is; • Ha a döntés jogszabályt sért, felügyeleti eljárást folytat le; • A jogsértő döntést: megváltoztathatja, megsemmisítheti, új eljárásra utasíthat; • Határidő: a jogerőre emelkedést követő 5 éven belül; • Csak akkor, ha nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot.

7. 4. 3. Felülvizsgálat az AB határozata alapján • Alapja: alkotmányjogi panasz; • AB valamely hatósági határozat alapjául szolgáló jogszabályt (vagy ennek értelmezését) alkotmányellenesnek minősít; • Az eljárás lefolytatására köteles: az eljárt közig. szerv felügyeleti szerve; • A jogsértő döntést a felügyeleti szerv: - megváltoztathatja, - megsemmisítheti, - új eljárásra utasíthat.

7. 4. 4. Az ügyészi intézkedés • Alapja: általános törvényességi felügyeleti jogkör; • A különféle közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenységére irányul; • Óvás benyújtása: ha az ügyész a jogerős hatósági döntésnél jogszabálysértést fedez fel; • Óvás benyújtása: közvetlen a közig. szervhez vagy a felügyeleti szervéhez; • Ha a közig. szervhez nyújtja be: a hatóság módosítja vagy visszavonja a határozatot; • Ha a felügyeleti szervhez nyújtja be: a határozatot megváltoztatja vagy megsemmisíti. • Más ügyészi intézkedések: felszólalás, figyelmeztetés, jelzés

8. A végrehajtási eljárás 8. 1. A végrehajtási eljárás fogalma 8. 2. A végrehajtás feltételei 8. 3. A végrehajtás módjai

8. 1. A végrehajtási eljárás fogalma A hatóság végrehajtható döntése Jogot Az esetek többségében önkéntes teljesítés történik, DE: Kötelezettséget állapít meg HA A hatóság kényszerít Az önkéntes jogkövetés elmarad Elérni kívánt célt az ügyfél helyett megvalósítja

8. 2. A végrehajtás feltételei A hatósági határozat végrehajthatóságának feltételei: • kötelezettséget állapít meg az ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére; • jogerőre emelkedett vagy fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelték el; • a kötelezettség teljesítésére megállapított határidő elmúlt és a kötelezettséget nem teljesítették; • a végrehajtáshoz való jog nem évült el.

8. 3. A végrehajtás módjai Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása Meghatározott cselekmény végrehajtása Meghatározott ingóság kiadása

8. 3. 1. Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása • Leggyakoribb végrehajtási mód • Pl. bírság megfizetése • Irányulhat: Kötelezettnek valamely pénzintézetnél lévő szabad rendelkezésű pénzösszegére Magánszemély kötelezettnél: munkabérre Csakis végső esetben: ingatlanra Ilyen összegek hiányában: ingóságokra

8. 3. 2. Meghatározott cselekmény végrehajtása 3 féle módozata ismert: Helyettesítő • Cselekmény ügyfél helyetti elvégzése; Motivációs • Eszköze: eljárási bírság; Kényszerítő • Ha a kötelezettség csak az • Munkavégzéssel • Akkor elérhető eredmény alkalmazzák, ha ügyfél személyes esetében; sem a közreműkökötelezett, sem • Pl. épület lebontása; désével a szolgáltatás • Költségeket a valósítható nem kötelezettnek kell helyettesíthető. meg. fedeznie.

8. 3. 3. Meghatározott ingóság kiadása • A vagyontárgyat természetben kell kiadni • Ügyintéző lefoglalja és átadja a jogosultnak • Megtagadás esetén: rendőrség közreműködése • Ha a vagyontárgy már nincs meg: pénzegyenérték megfizetése

9. Elektronikus tájékoztatás 9. 1. Kapcsolattartás elektronikus úton 9. 2. Elektronikus tájékoztatás

9. 1. Kapcsolattartás elektronikus úton • Főszabály: bármely ügy intézhető elektronikusan • Kivételt megállapíthat: törvény kormányrendelet önkormányzati rendelet Ügyfél választási lehetősége Ügyfélkapu létesítése • Hatóságtól kódot kap • Ezzel kizárólag ő rendelkezik

9. 2. Elektronikus tájékoztatás • Hatóság feladata: • Törvényben meghatározott közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala • Ügyintézők neve, hivatali elérhetőségük, ügyfélszolgálat elérhetősége • Ügyintézési határidők • Ügyféli jogok, kötelezettségek • Illetékek összege, lerovásának, befizetésének módja • Ügyfélkapu létesítésének módja, üzemzavarról, kapcsolattartás technikai szabályairól való tájékoztatás, stb.