A kzigazgats szervezete s mkdse A helyi nkormnyzatok

A közigazgatás szervezete és működése. A helyi önkormányzatok felépítése Politológia I. 2013/2014. őszi félév Készítette: Dr. Domonkos Endre (Ph. D)

I. A közigazgatás szervezete I. Modern államokban végrehajtó hatalom kettéválik kormányra és közigazgatásra. Végrehajtó hatalom: alapvető politikai döntések meghozatala + jogi szabályozás, alárendelt igazgatási szervek felügyelete. Közigazgatási intézmények: alapvető kormányzati döntések végrehajtása és jogszabályok alkalmazása. Eszközök optimális és hatékony felhasználása. Sajátos igazgatási struktúra (bürokrácia)

I. A közigazgatás szervezete II. Nincs egységes fogalomhasználat. Magyar közigazgatás: centralizált, etatista, azonosulás az államigazgatással. Államszocializmus időszaka: államhatalom egységes és oszthatatlan igazgatási rendszere, amely az egész társadalmat átfogta. Rendszerváltás: helyi és területi önkormányzatok felállítása, igazgatás decentralizációja. Szakigazgatás: igazgatási feladatok egy részének speciális szakmai változata.

I. A közigazgatás szervezete III. Államigazgatás csúcsain álló minisztériumok rendje: 1990. évi XXX. törvény. Sokoldalúan tagolt belső igazgatási apparátus a minisztériumokon belül. Minisztériumok mellett számos kormányhivatal és központi államigazgatási szervezet működik. Közigazgatás: szerteágazó intézményeket foglal magában.

I. A közigazgatás szervezete IV. Igazgatási ágazatok megoszlása a közügyek fajtái alapján, sajátos munkamegosztás keretében. G. Brunner: funkcionális ágazatok típusai: 1. A rendészeti igazgatás 2. Közszolgáltatások 3. Szervezeti igazgatás 4. Politikai és tervező igazgatás

I. A közigazgatás szervezete V. Közigazgatás rendszere: nemcsak funkcionálisan, de vertikálisan is tagolódik. Dekoncentráció és decentralizáció fogalma Közigazgatás rendszere: tágabb politikai környezet és a kormányzat formája. Közigazgatás három különböző felfogása: 1. Közigazgatás menedzseri személete; 2. közigazgatás politikai szemlélete; 3. közigazgatás jogi szemlélete.

I. A közigazgatás szervezete VI. Közigazgatás: összetett képződmény. Közigazgatás vizsgálata a politikai szociológia mellett az igazgatási bürokrácia szempontjából. Bürokrácia: hatékony igazgatási szervezet, melynek főbb ismérvei: 1. jól körülírt hatásköri megosztás; 2. a hivatalok és hatóságok hierarchikus felépítése; 3. az ügyvitel rögzített eljárási szabályai; 4. az igazgatás személyi állományának magas szakmai színvonala; 5. az igazgatás egységessége.

I. A közigazgatás szervezete VII. Közigazgatáson belüli szakmai specializáció (F. C. Moser). Értelmiségen belül két kategória: 1. általános értelmiségi foglalkozások; 2. közszolgálati foglalkozások; Mosher: szakértelem és politika, az értelmiségi pályák és a politikusi elit közötti konfliktusok. Professzionális elit, szakértelmiség szerepe az államigazgatásban.

I. A közigazgatás szervezete VIII. Közigazgatás és kormányzati hatalom viszonyában két típus: 1. zsákmányelv, 2. közigazgatás teljes politikai semlegességének elve. Állami hivatalnoksereg függetlensége gyakran látszat. De a közigazgatás politikai semlegessége a modern államokban általános norma. De politikai hatalom befolyásolhatja a közigazgatás munkáját (igazgatási hierarchia csúcsainak elfoglalása)

II. Helyi hatalom, helyi önkormányzatok I. Alexis Tocqueville az amerikai demokráciáról írott műve: királyi abszolutizmus Franciaországban elsorvasztotta és a központi hatalom gyámsága alá vonta a helyi önkormányzatokat. Helyi hatalom szerkezete: nagypolitika szerkezetét, annak demokratikus vagy hegemonisztikus jellegét tükrözi. Községi-városi önkormányzat: demokratikus politikai berendezkedés alapja, népszuverenitás elvének legtisztább megnyilvánulása.

II. Helyi hatalom, helyi önkormányzatok II. Centralizált államhatalom Franciaországban: községi önkormányzatok jogainak korlátozása. Helyi hatalom szerkezete és politikai jogosítványai nagymértékben függnek a nagypolitika intézményes rendjétől. Államhatalom és jogrend kifejlődésével a közigazgatási és rendészeti funkciók ellátása központi ellenőrzés alá került.

II. Helyi hatalom, helyi önkormányzatok III. Települési önkormányzatok: közigazgatás alsó szintje, helyi politika alapvető egységei. Rendi önkormányzat mellett területi szinten tartományi, független városi és vármegyei önkormányzatok. Három fő típus vagy modell: 1. angolszász modell (nagyfokú autonómia); 2. francia modell (erős állami centralizáció); 3. porosz típusú modell (virilizmus elve).

III. A magyar önkormányzati rendszer I. Mai magyar önkormányzati rendszer kialakulása rendszerváltás után. Rendszerváltást megelőző időszak: szovjet típusú tanácsrendszer bevezetése. Tanácsi rendszer: centralisztikus közigazgatási struktúrába való beilleszkedés, állami hatóságok felülről alakították ki. Tanácsok: saját tulajdonuk nem volt, központi költségvetéstől való függés tervgazdaság keretében.

III. A magyar önkormányzati rendszer II. 1990 -es önkormányzati törvény: decentralizált helyi hatalmi struktúra bevezetése. Önkormányzatok önállóak + jogi szempontból egyenrangúak. Négy önkormányzati szint: községi, városi, megyei és fővárosi önkormányzat. 1994 -ben bevezették a nemzeti kisebbségi önkormányzatok szintjét.

III. A magyar önkormányzati rendszer III. Önkormányzat alanya: helyi képviselő-testület (élén: polgármester: mindkettő szabad és titkos, demokratikus választások az önkormányzati választásokról szóló törvény alapján). Szervezeti rend kialakítása az önkormányzatok részéről. Saját tulajdonnal rendelkeznek. Helyi adók kivetése, erőforrásokkal való szabad és rugalmas gazdálkodás.

III. A magyar önkormányzati rendszer IV. Polgármesteri hivatal: végrehajtó apparátus Polgármester: személyére külön szavaznak, nem a képviselő-testülettől függ, önkormányzat élén áll. Jegyző: apparátus vezetője, szakigazgatás vezetése, igazgatási feladatok ellátása, meghozott döntések törvényességének felügyelete. Települési önkormányzat: helyi demokrácia színtere. De a jogi decentralizáció nem járt együtt automatikusan a gazdasági önállósággal.

III. A magyar önkormányzati rendszer V. Helyi önkormányzatok kötelező feladatai: Önkormányzatok tevékenységéhez szükséges pénz: saját források (helyi adók), SZJA arányos része. Önkormányzati választások tapasztalatai: tízezernél kisebb lakosú településeken független polgármesterek és képviselők szerepe a pártok helyett. Pártok megjelenése a települési önkormányzatokban: túlpártosodás problémája.

III. A magyar önkormányzati rendszer VI. Pluralizmus dilemmái: anyagi gazdagság és a politikai befolyás mértéke közötti korreláció. Helyi elit elhatalmasodásának megakadályozására: periodikusan ismétlődő választások + közvetlen demokrácia intézményei (helyi népszavazások). Települési önkormányzatok érdekeinek országos szintű képviselete nem kellően érvényesül a magyar rendszerben. Régiók szerepe az uniós fejlesztési források elosztása miatt.

III. A magyar önkormányzati rendszer VII. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól. Magyar önkormányzati hagyományok mellett Európa Önkormányzati Charta figyelembe vétele. Változás az önkormányzati hivatalok struktúrájában. A törvény a következő fontos új elemeket tartalmazza.

Köszönöm a figyelmet!