A kzfoglalkoztats munkavdelmi szablyai Viktor Veronika Tolna Megyei
A közfoglalkoztatás munkavédelmi szabályai Viktor Veronika Tolna Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv 2013. március
Jogszabályi hierarchia Magyarország Alaptörvénye 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről Végrehajtási rendeletek Szabványok Munkáltató belső szabályozásai
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 9. § (1) A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben megállapított kivételekkel - kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.
(2) A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A. , 28. , 32. , 40. , 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb. ).
87. § 9. Szervezett munkavégzés: a közfoglalkoztatási… jogviszonyban …. végzett munka. . .
Első teendők foglalkoztatás előtt
I.
Kockázatértékelés Mvt. 54. § (2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.
A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
(3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.
II.
Orvosi alkalmasság 33/1998. (VI. 24. ) NM rendelet 1. § l) foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy az álláskereső vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különböző foglalkozásokban, vagy annak megállapítása, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka, továbbá a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat tevékenységet
15. § (1) A munkáltatónak írásban kell meghatároznia a) a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, beleértve az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát is, figyelemmel a 3. számú mellékletben foglaltakra is, b) azokat a munkaköröket, amelyekben az e rendelet 8. számú melléklete szerinti megterhelések miatt a 10. § szerinti személyek nem foglalkoztathatók. (2) A szabályozás kidolgozásához foglalkozásegészségügyi orvos véleményét ki kell kérni.
(5) A jogszabályban meghatározott esetekben b) önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ vagy a munkaügyi kirendeltség, egyéb közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatottat foglalkoztathatóság szakvéleményezésére küldi.
(5 a) A foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely a szakvéleményét a) az álláskereső szakmai alkalmasságáról a 15. számú melléklet szerinti nyomtatványon, b) a foglalkoztathatóságról a 16. számú melléklet szerinti nyomtatványon készíti el. n
16. § Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, álláskereső, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve az a munkát végző személy, aki az előzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat.
A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény 16/B. § (1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ, más közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató kezdeményezi a közfoglalkoztatás megkezdése előtt. (2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt a) a közfoglalkoztatásban résztvevő személy által választott, foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező szakorvos, ideértve a foglalkozásegészségügyi szakvizsgával rendelkező háziorvost is, vagy b) önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely, más közfoglalkoztatás esetében a foglalkoztatás helye szerint illetékes szakellátó hely orvosa állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon. (3) A fegyveres szerveknél alkalmazott közfoglalkoztatottak esetében a foglalkoztathatósági szakvéleményezést a fegyveres szervek egészségügyi hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező alapellátó egységei végzik. (4) A szakvélemény a közfoglalkoztatás megkezdésének kötelező feltétele. (5) A szakvélemény kiadására a 16/A. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.
16/A. § n n (3) A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadásának díját a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló jogszabály alapján a vizsgálatot kezdeményező viseli. (4) A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes.
16. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24. ) NM rendelethez Látás Hallás Egyensúly Tapintás Szaglás Ízlés Beszéd Kézi anyagmozgatás Kényszertesthelyzet, ülés, állás, járkálás Fizikai munka Zaj Rezgés Por, füst, gőz, gáz Hideg, meleg Sugárzás Allergia Vegyi anyag Szabad/zárt, szűk tér Stb…
III.
Munkavédelmi oktatás Mvt. 55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, … elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.
IV.
Egyéni védőeszköz juttatás Mvt. 42. § A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében b) a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
4. § (4) A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára. (5) A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja …
8. § (1) A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le.
V.
Veszélyes (rákkeltő!) anyaggal végzett munka 25/2000. (IX. 30. ) EüM–SZCSM együttes rendelet 5. § (6) Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kockázat becslése megtörtént, és a kockázat kezelésére (elkerülésére vagy eltűrhető szintűre csökkentésére) a megfelelő intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették.
Ellenőrzési tapasztalatok (2012. október)
Bonyhád Bölcske Csibrák Kapospula Kölesd Madocsa Regöly Tolna Varsád
Információhiány Tőkehiány
Ø Ø Ø munkavédelmi dokumentáció nincs vagy hiányos a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa nem nyújt segítséget a felhasznált veszélyes anyagokról biztonsági adatlapokkal nem rendelkeznek, nem vezetnek nyilvántartást, a kapcsolódó bejelentési kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, és nincsenek tisztában a biztonságos munkavégzés feltételeivel (Robbanómotoros eszközöket használnak, jelen van a motorbenzin. Nem tudják, hogy rákkeltő anyagot használnak fel, így nem végeznek ez irányú kockázatértékelést, méréseket, orvosi vizsgálatokat. )
1. Eset Viharkárok elhárítása keretében letört ágak gallyazását, darabolását, rakodását végezte. A munkavégzéshez szükséges és a részére a helyszínen biztosított, mechanikai hatások ellen védő kesztyűjét, annak nem megfelelő mérete miatt, viselni nem tudta.
2. Eset A 61 -es főút mellett fűnyírási tevékenységet végző munkavállaló nem viselte a munkáltató által rendelkezésére bocsájtott jól láthatóságot biztosító egyéni védőeszközt.
3. Eset A munkaterületeken használt hordozható villamos berendezések közvetett érintés elleni védelmét ellenőrző felülvizsgálatot nem végezték el. (évente)
www. ommf. gov. hu
www. kormanyhivatal. hu
Köszönöm a figyelmet!
- Slides: 37