A kzfoglalkoztats hatsa a helyi gazdasgra helyi trsadalomra

A közfoglalkoztatás hatása a helyi gazdaságra, helyi társadalomra Koltai Luca et al. – HÉTFA konzorcium (Agrárkut. MTA KRTK RKI) Referátum Kálmán Judit MTA KRTK KTI Szirák, 2018 11. 09

• BM által megrendelt kutatás – a cél a közfoglalkoztatás továbbfejlesztése • a közfoglalkoztatásnak, mint munkaerőpiaci, szociális és településfejlesztési eszköznek a helyi gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásait vizsgálja • Átfogó, hiánypótló tanulmány – elméleti keretek is • Sok témafelvetés, nem mindegyik hasonló kidolgozottsággal • Kombinált Módszertan: kvalitatív - települési és járási terepmunka (Szabolcs, Nógrád, Baranya, Zala, – 15 település, sokféleség –kiválasztás kvanti alapon munkaerőpiac D/S, szociális, közfogl. kiterjedtsége!) , survey, helyi workshopok • 300. o. , ebből itt egy fejezet

TÉMÁK • KF Foglalkoztatáspolitikai, szociális és településüzemeltetési céljai, elméleti keretek a lehetséges hatásokról • a KF foglalkoztatási szerepe: tranzit, reintegrációs jelleg, – Egyéni szint: a résztvevők munkaerőpiaci kompetenciáinak fejlődésére gyakorolt hatások, kilépés- és beragadás-ösztönzők és ellenösztönzők; – Közösségi szint: a helyi társadalomra, intézményes szereplőkre gyakorolt hatások, ösztönzők és ellenösztönzők és a helyi érdekviszonyok alakulása; • a KF torzító és kiszorító hatások; helyi gazdasági lehetőségekre, a piaci vállalkozásokra gyakorolt hatása – – – Jövedelmi hatás (+ egyéni és települési szinten is) Életminőség javulása, helyi gazdaságfejlesztés Munkaerőpiac átláthatósága ? Kiszorító/piactorzító hatás – nem annyira? Tovagyűrűző hatások? Fenntarhatóság? • a szociális gazdaság lehetőségei és a helyi felzárkóztatási programok, lehetséges kiutak – Leghátrányosabb helyzetű települések? – A szociális gazdaságok , mezőgazd. Programok lehetőségei – Fejlesztési együttműködések – volt is, kéne jobban ösztönözni ! • Lakossági vélekedés a közfoglalkoztatásról és résztvevőkről

Ami nekem hiányzott • Pozitívumok összegyűjtése o. k. , igen vannak, problémák feltárása is DE: • végre van lehetőség egy ennyire átfogó elemzésre, ráadásul policy megrendelésre miért nem mennek messzebb az elemzés eredményeinek radikálisabb megfogalmazásában és a policy javaslatokban? • KÖLTSÉGES - Ennyi pénzért ennyi hatás? Nagyon komoly ktgv. ment el közfogl. ra, ennek bemutatása hiányzik – és úgy általában is a közpénzügyi szempontok mintha mellékesek lennének felhívni a figyelmet, h ennyiből sokkal hatékonyabb szoc. ellátórendszert, vagy foglalkoztatáspolitika más aktív elemeit, és személyre szabását is meg lehetett volna/lehetne jól megcsinálni -- amikről evidenciák vannak, hogy többet ér hosszú távon, a munkapiac rugalmasságát növelné (a segély elvágása nem növeli a munka-kínálatot) • Hosszú távú ↔ rövid távú hatások részletesebb szétszálazása jövedelemtranszfernek és hátrányos helyzetek ellen jó átmenetileg, de a közgazd. tani nemzetk. irodalomban az evidenciák negatívak KF hosszútávú munkaerőpiaci hatásairól!! ( Card 2010, Kluve 2010, Brown. Koettle 2012, Rodriguez-Planas–Jacob, 2010, stb), a KF akkor jó, ha minél jobban imitálja a valódi foglalk. helyzetet, az aktív programok közül a minél egyénre szabottabbak a jók! • Nemzetközi összehasonlítás/kitekintés – épp ezek miatt vitatott eszköz !

• Közfoglalk. – ha fejlettebb országok egyátalán alkalmazzák, akkor az vagy makro, anticiklikus eszközként (stimuláció, D↑) – átmenetileg, gyors sokk-kezelésként (EUban 2008 után: LT, HU, SI, CZ, PT) vagy hatékonysági szempontból (jóléti ellátásról leválás) , strukturális munkanélk. és regionális problémák megoldására, • de nagyon kiegészítve egyéb aktív eszközökkel (képzés, tapasztalat, profiling foglalkoztathatóság) pl. skandinávok , • ügyelve, hogy a szegénységet ne növelje! ( inkább adókedvezmények, fokozatos segélycsökk. ha munkába áll, könyebb, gyorsabb elbírálás, ha mégis vissza a segélyre stb) – pl. ‘Jefes’ Argentína is átalakult sokk-kezelésből kb. 20%ot lefedő szociális hálóra • ↔ Mo. erre ment el a fogl. pol. szinte teljes ktgv. kerete, kiszorított minden mást, mégis a szegénységi csapdából nem vezet ki, az olló csak növekszik , a résztvevők foglalkoztathatóságát ez növelte? (nem, a gazd. növek), kimenetek az elsődlegesre? és a területi egyenlőtlenségeket se igazán sikerült ezzel oldani akkor hogyan tovább?

Költségvetési adatok Aktív munkapiaci eszközökre fordított kiadások, milliárd Ft Közfoglalkoztatás Növekedés az előző évi %-ában Közfoglalkoztatás egy főre jutó havi költsége, ezer Ft tervezve 270 b tervezve 340 c tervezve 325 a 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 101 66 132 171 225 254 a 268 b 285 c 225 - 65 200 129 132 113 106 79 - 101 102 111 99 102 100

Kontextus még jobb hangsúlyozása • Nem légüres térben működik a közfoglalk. program! • szoc. Kiadások ↓, oktatási rendszer termeli újra ezeket, lakhatás ≠, területi ≠ • 2018 épp növekedés: piaci munkaerőkereslet ↑ megváltozott a közfog. célcsoport! Egyre elesettebb, képzetlen, egyéb skillek és kompetenciák hiánya, eü. , alkohol stb. problémák + • Közfogl. = Befogadó munkahely? (na de kiknek? nem stabil, nem kiszámítható, epizódok vannak csak, kiskirály polgármesterek, krónikus szegényeknek nem megoldás az átmeneti fogl. ! Passzív ellátások ↓. • Nem inkább a szoc. Ellátórendszert kéne alakítani? KF szinte kiszorította! • És az aktív munkaügyi eszköztárat: a személyre szabott segítést, felnőttképzés hatékonyságát, piaci igényekhez szabását? -- > POLICY JAVASLATBA!

• sok funkció keveredik, csak kényszerpálya, hogy a közfogl. ban valósul meg – de ezekre lehetnének sokkal hatékonyabb policy megoldások – pl. településüzemeltetés – pedig voltak már rá kapacitások, akár ÖNK akár kiszerződve cégekkel – önkormányzati kisebb fejlesztések, beszerzések (máshonnan nincs forrás – és megint a pályázat diktál, nem a valós helyi szükségletek + túltervezés : források apadásával kihasználatlan kapacitások, fenntarthatlan ÖK rendszer , funkciók és finanszírozás átalakítása, az igazi ok→ különböző településméretek és kategóriák még jobb figyelembevétele! – kisgyermekes anyák részmunkaidős, v atipikus foglalkoztatására is vannak, kellenének más formák inkább a piac-ösztönzése, mint állami megoldás – Pl. sokan eladósodottság miatt maradnak benn, mert a rendes munkajövedelemből levonható lenne adósságrendezés, könnyítés, adókedvezmény stb.

A közfoglalkoztatás településméret (Molnár- Bazsalya 2018) o minél nagyobb egy település, annál kisebb a közfoglalkoztatottak aránya o Település járáson belüli helyzete– kedvezményezett járásokon belül a hátrányosabb helyzetű (kedvezményezett) településeken alacsonyabb a közfoglalkoztatási arány o minél több egy településen az elsődleges munkapiacon foglalkoztatott, annál kevésbé elfogadott a látható munka nélküli közfoglalkoztatás o minél kisebb egy település, annál elfogadottabb a szociális funkció o minél kisebb egy település, annál kevésbé üzemeltethető közfoglalkoztatás nélkül ( önkormányzati forráselvonások más területeken) o hátrányos helyzetű településeken kisebb kezdeményező erő, szervezőképesség o kisebb településen nagyobb az informális kapcsolatok súlya (polgármester újraválasztásának kérdése) o település adottságai - földhelyzet, projekteket „generáló” körülmények o bevonható „célcsoport” – a közfoglalkoztatás is lefölöz - ki látja el a még ebből is kimaradókat? o önkormányzat mozgástere szúk- nem mernek kockáztatni