A Kutattanr fokozat fejlesztsvel kapcsolatos eredmnyek dilemmk A

A Kutatótanár fokozat fejlesztésével kapcsolatos eredmények, dilemmák A pedagógusminősítési rendszer kiegészítése, kipróbálása és korrigálása a TÁMOP-3. 1. 5/12 -2012 -0001 azonosító számú projekt keretében Dr. Szivák Judit szakmai vezető Szerzők: Kálmán Orsolya, Kornai Júlia, Pethőné Nagy Csilla, Rapos Nóra, Salát Magdolna, Serfőző Mónika, Szivák Judit, Túri Ibolya TÁMOP-3. 1. 5/12 -2012 -0001 Oktatási Hivatal Projektigazgatóság Cím: H– 1055 Budapest, Szalay u. 10– 14. Postacím: H-1055 Budapest, Honvéd u. 20/a www. oktatas. hu

A pedagógus-életpályamodell célja • A létrejövő minősített szakembergárda járuljon hozzá a köznevelési rendszerben dolgozók közötti tudásmegosztáshoz, megújuláshoz, innovációhoz, az adaptivitás erősítéséhez, ezen keresztül az ágazat eredményességéhez, hatékonyságához és méltányosságához. • A minősítettek példájukkal a pedagógus-életpálya olyan perspektíváját mutassák meg, amely megmozgatja a fiatalabbakat, irányt mutat szakmai fejlődésükhöz és egyben támogatást is kínál építkezésükhöz.

Inputok • Nemzetközi tanulmányok • Hazai szabályozás • NOIR • Szekértői diskurzusok • Célok és alapelvek • Mesterpedagógus profil • Kérdőíves vizsgálat A kutatótanárról való gondolkodás most indult (igaz, a szabályozásban már él), s így a megkésett szakmai diskurzusban fontos a különböző nézőpontok azonosítása, megértése a párbeszéd minden szereplője számára!

Nemzetközi tapasztalatok • Vannak pedagógusok, akik kutatómunkát végeznek, olyanok is, akik doktori fokozatot szereznek, de nem merült fel a mi Kutatótanár fokozatunkhoz hasonló előmeneteli lehetőség • Gyakorlati jellegű Ed. D-programok létezése, melyek a gyakorlat számára képeznek vezetőket, reformereket (USA, Németország) • Arra is van példa, hogy a minősítési eljárás során a kritériumok közt szerepet kapnak a tudományos munka, kutatás elvégzésére, a kutatási eredmények felhasználására vonatkozó szempontok, dokumentumok (Románia, Svédország) • Jellemző törekvés a pedagógiai munka hatékonyságának a tanulói eredményekhez, a „pedagógiai hozzáadott értékhez” történő kötése

Hazai szabályozás • (5)9 Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több • a) heti tizennyolc óránál, • b) óvodapedagógus esetén huszonöt óránál, • c) vezetőpedagógus esetében tíz óránál, vezető óvodapedagógus esetében huszonkettő óránál, • továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében ( évi 25 alkalommal). • (6) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt, a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében heti két órában • a) ellátja a pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítését, • b) részt vesz a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok, belső képzések szervezésében és megtartásában, valamint • Az (5) bekezdésében foglaltakat a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógusra is alkalmazni kell, amennyiben az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, vagy a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el. • Kutatótanár fokozatba az összes köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak legfeljebb egy százaléka sorolható be. ”

NOIR • A stratégia így fogalmaz: „…kiindulópontja az, hogy intézményesen növeljük a köznevelési rendszer azon praxis központú szereplőinek számát, akik hivatásszerűen foglalkoznak az oktatás jobbítását célzó tudás teremtésével, megosztásával és alkalmazásával, akik számára saját kiemelkedő teljesítményükön túl fontos a saját intézményük egészének magas színvonalú működése, és nyitottak arra is, hogy horizontális együttműködés keretében más, problémákkal küzdő intézmények fejlődését is segítsék. ” • A NOIR-stratégia megközelítése szerint minden pedagógus „kutató pedagógus”, csupán az a kérdés, hogy ez irányú tevékenységét mennyire tudatosan és milyen szakmai minőségben végzi.

• Alapvető igény az, hogy a tudományos kutatás formális intézményrendszerébe történő belépés és az ott érvényes tudományos standardoknak történő megfelelés ne jelentse a mindennapi pedagógiai gyakorlattól való elszakadást, azaz a doktori fokozatot szerző pedagógus őrizze meg pedagógusidentitását, maradjon tagja a pedagógusszakmának és ne kívánjon főhivatású tudományos kutatóvá válni. Elemi érdek, hogy a Kutatótanár fokozat megszerzése elsődlegesen ne a tudományos kutatás világába történő végleges átlépést, a főhivatású kutatóvá válást szolgálja. • Olyan követelményeket kell meghatározni, amelyek garantálják az iskolai/osztálytermi pedagógiai munkához való szoros kötődés fennmaradását, illetve erősödését. • A kutatási-fejlesztési tevékenységek esetében is hangsúlyos az innovációs folyamatok szervezeti beágyazottsága, a gyakorlatközösségek vagy a tanulószervezetek. A kutatás és fejlesztés jellegzetes formája az, amelyet kutatóközösségek végeznek, és ez hangsúlyozottan vonatkozik a pedagógusok által végzett kutatásra és fejlesztésre. • Csak olyan követelményrendszer lehet működőképes, amely képes figyelembe venni a nagyfokú diverzitást.

Életpálya-karrierutak Mesterpedagógus Gyakornok Pedagógus II. „Kiváló pedagógus” Kutatótanár

A bérezés alakulása az életpályán 300 Minősítések 250 % 200 150 100 50 0 Gyakornok 1 2 3 4 5 6 7 Pedagógus I. 8 9 10 11 Pedagógus II. 12 13 Pályán töltött évek 14 17 Mesterpedagógus 19 20 21 Kutatótanár 22 23 24 25 26 27

A fejlesztés folyamata 2014 december Fokozat meghatározása 2015 január • kérdőív Kompetenciák és értékelésük • fókuszcsoport Útmutató • fókuszcsoport 2015 február

Az értékelési és minősítési rendszer céljai 1. A köznevelési rendszer eredményességének javítása, amely a gyermekek, tanulók fejlődésében, teljesítményüknek javulásában és a rendszer egészének adaptivitásában és méltányosságában nyilvánul meg. 1. 1 A rendszer innovációs potenciáljának növelése („innovátor ügynökök”) 1. 2 Kutatásalapú szemlélet erősítése 1. 3 Tudásmegosztás erősítése 1. 4. Diskurzus kezdeményezése a szakmaiságról 2. A pedagógusszakma mint professzió/mesterség presztízsének javítása. 2. 1 A pedagógusok minőségi munkájának, eddigi eredményeinek elismerése és a minőségi pedagógusmunka láthatóvá tétele 2. 2. Lehetséges karrierutak mutatása, a pedagóguspálya vonzóvá tétele 2. 3 A pedagógusszerepről, kompetenciákról alkotott kép újradefiniálása 3. A folyamatos szakmai fejlődés komplex rendszerének fejlesztése, megalapozása, amelynek része az intézmény és a pedagógus egymást erősítő fejlődésének elősegítése. 3. 1 A fejlődési célok definiálása, ösztönzése; a fejlődés igényének kialakítása 3. 2 A szakmai fejlődés intézményhez kapcsolása 3. 3 A tanulószervezetté válás támogatása 3. 4 Kritikai reflektív szemlélet erősítése 3. 5 A pedagógusképzés és -továbbképzés kapcsolatának erősítése 3. 6 A szakmai fejlődést segítő támogatórendszer kialakulásának ösztönzése/kikényszerítése

Értékelési rendszer alapelvei • Az értékelést rendszerszemlélet, koherencia, rendszerűség jellemzi • Méltányos • Objektivitásra törekvő, érvényes • Átlátható • Átmeneti és hosszú távot is kezel • Felülvizsgálandó és újragondolható • A sokféleség elismerésére törekvő és alkalmas • Támogató elemeket magában foglaló • Visszahat az életpályarendszer többi elemére • Épít a pedagógus bevonódására • A szakmai szereplők és a teljes szakmai közösség számára elfogadható • A pedagógust szervezeti kontextusában értelmezi • A folyamatos szakmai fejlődést támogatja • Tudásmegosztásra épít • Innovációra épít • A kutatásalapúságot támogatja • Helyet ad az alternatíváknak, képes azok kezelésére

Mesterpedagógus a rendszerben • Szervezeti beágyazottság – saját intézménye fejlesztése • A köznevelési rendszer számára rendelkezik hozzáadott értékkel

Kutatótanár a rendszerben Kritériumok • kutatási-fejlesztési feladatokban való rendszeres és aktív részvétel; • rendszeres és aktív együttműködés az oktatási és kutatási-fejlesztési feladatokban a NOIR olyan szereplőivel, mint a felsőoktatási intézmények és egyéb kutatóhelyek; • jól definiálható személyes hozzájárulás konkrét létező kutatási-fejlesztési termékekhez, olyan világosan leírható oktatási innovációkhoz, amelyek nyomán a tanulási-tanítási gyakorlat eredményessége javult; • a kutatási-fejlesztési tevékenység eredményeinek másokkal történő megosztása változatos formákban, így publikációkon, konferenciaszerepléseken keresztül; • az iskola szervezeti tudásmenedzsment és tanulási folyamatokban való folyamatos és aktív részvétel; • nemzetközi tapasztalatok, idegen nyelven történő szakmai kommunikációban való aktív részvétel, nemzetközi innovációs vagy kutatásfejlesztési projektekben szerzett tapasztalatok; • kutatási, fejlesztési, innovációs feladatokkal foglalkozó csoportokban, hálózatokban, kommunikációs kapcsolatrendszerekben való aktív részvétel; • nyitottság a saját szakterülettől eltérő szakterületek (pl. eltérő diszciplináris területek) felé, részvétel olyan kapcsolatokban, programokban, amelyek eltérő szakterületekhez kapcsolódnak; • egyéni és kollektív tanulási folyamatokban, a nem formális és informális szakmai tanulást támogató tevékenységekben való aktív részvétel, nyitottság a kollégáktól, a tanulóktól és a partnerektől (pl. szülők) való tanulásra.

Tevékenységek • Önállóan vagy csoportban működő kutatóként a szakterületével, fejlesztési területével összefüggő kutatási problémák megfogalmazása, feltárása, megvitatása, szakmai viták, esetmegbeszélések kezdeményezése és folytatása, tanácsadás. • Projektek, kutatások, pályázatok tervezése, diagnosztizálás, vizsgálatok elvégzése, az eredmények elemzése, értékelése. • Saját és hallgatói/kollégái/egy team kutatási tevékenységének támogatása, saját és mások kutatási tevékenységének vizsgálata, elemzése, értékelése, kutatási mentortevékenység, témavezetés és konzultáció. • Kutatási programok, projektek tervezése, szervezése, vezetése, irányítása és segítése, kutatási együttműködések kezdeményezése és támogatása, kutatási társprogramok és műhelymunkák ösztönzése. • Adott pedagógiai problémára kidolgozott eljárások, eszközök, összehasonlítása, tesztelése, adaptálása, mérőeszközök és kutatási eljárások kidolgozása, fejlesztése, továbbfejlesztése. • Új tartalmak, módszerek, pedagógiai programok kipróbálására és kidolgozására szempontok meghatározása, minőségfejlesztés, szakmai tanácsadás. • Kutatások és felmérések eredményeinek összegzése és kiértékelése, szóbeli szakmai beszámolók, tájékoztatók (nevelőtestület, intézményi munkaközösség, szűkebb/tágabb szakmai közösség részére), konferenciák, előadások tartása, bemutatóórák/foglalkozások, szakmai beszélgetések és konzultációk, workshopok vezetése, szakmai gyakorlatok szervezése és vezetése. • Disszeminációs tevékenység, publikálás, a pályázatok, felmérések, vizsgálatok, fejlesztési kutatások eredményeinek megjelentetése különböző szakmai felületeken (szakmai lapok, folyóiratok, tanulmánykötetek stb. ), új eljárások, mérőeszközök, módszerek kísérleti bemutatása, tudományos igényű megismertetése és megjelenítése. • Közös kutatások, szakmai együttműködések, közös szakmai felületek/fórumok szervezése és vezetése, kapcsolattartás, közös adatbázis létrehozása és működtetése, a szakmai kommunikáció és az információáramlás ösztönzése.

Minősítési folyamat A minősítési folyamat terve a jelenleg folyó pilot program tapasztalatai alapján változhat, és csak ezt követően válik véglegessé. Egyéni célok Kutatótanáraspiráns Alkotói terv Alkotási/kutatási folyamat Szervezeti, rendszerigények Kutatási portfolió Kreditpontok, produktumok Kutató pályázat (5 évre) Eddigi, jövőbeni 5 évente megújítja programját Évente intézményi szinten visszacsatolás Kutatótanár Minősítés Pályázatban vállaltak megvalósítása Külső, belső

Kérdőív • Publikációs tevékenység (diszciplináris, tantárgy-pedagógiai, neveléstudományi) • Konferenciaszereplés • Kutatási tevékenység (jellege, gyakorisága) • Bejegyzett találmány • A kutatótanár teljesítményét igazoló dokumentumok • Szakmai szervezet, műhely, hálózat • Pályázati szerep • Tájékozottság a szakterületen • Díj, elismerés • Tudományos fokozat

A kiválasztás dokumentumai • Önéletrajz • Az önéletrajzban feltüntetett végzettségeket hitelesen igazoló dokumentumok • A szakmai életút bemutatása 2 -3 oldal terjedelemben • Publikációs lista • 3 egyénileg kiválasztott dokumentum, amely igazolja a kutatótanári kritériumok meglétét (lásd a kiválasztási szempontokat) • Értelmező elemzés maximum 2 oldal terjedelemben, amelyben indokolja a kiválasztott dokumentumok relevanciáját • A kérdőívben szereplő állításokat igazoló dokumentumok (amennyiben jelölte a kérdőívben)

Kiválasztási szempontok • A kutatási, vizsgálati eredményei hasznosíthatósága, visszafordíthatósága pedagógiai, intézményi, tantárgy-pedagógiai, módszertani fejlesztésekbe, illetve hozzájárulás azok megalapozásához • Kutatási eredmények disszeminálása: a kutatási-fejlesztési tevékenység eredményeinek másokkal történő megosztása változatos formákban, pl. publikációkon, konferenciaszerepléseken keresztül • Kutatási, kutatási-fejlesztési folyamatban való részvétel, együttműködése intézményén belül és kívül • Az iskola szervezeti tudásmenedzsment és tanulási folyamatokban való folyamatos és aktív részvétel • Nemzetközi tapasztalatok, idegen nyelven történő szakmai kommunikációban való altív részvétel, nemzetközi innovációs vagy kutatás-fejlesztési projektekben szerzett tapasztalatok • Kutatási, fejlesztési, innovációs feladatokkal foglalkozó csoportokban, hálózatokban, kommunikációs kapcsolatrendszerekben való aktív részvétel

Dilemmák • A kutatótanár a pedagóguséletpálya-modell része, így nem lehet ettől elszakítva gondolkodni róla – vagyis mérlegelni kell, milyen hatása, üzenete van az egyes paradigmáknak, elképzeléseknek a pedagógustársadalom egészére. • Beleértjük a mesterpedagógus szerepértelmezésünkbe (mesterkutató) az innoválás – tudásmegosztás – tényekre alapozott vizsgálat – mások támogatása alapelvárásokat együtt. Nem egyértelmű ebből egyet kiemelni (kutatás) és minőségileg a többi fölé emelni. Másrészt ha az életpályamodell legfelső szintjén lévők fő kompetenciái: az innováció, a tudásmegosztás, a kutatás, mások támogatása, akkor ennek a kutatótanárra is igaznak kell lennie: tehát ha a köznevelés fejlesztése a cél, akkor a kutatótanárnak is alapvetően ezekkel kell rendelkezni. • A különbség lehet: egyik erősebb innovációban, támogatásban (ld. a mesterpedagógusnál), a másik erősebb kutatásban, a tudásmegosztás bizonyos formáiban (ld. a kutatótanárnál). Vagy lehet, hogy hatókörben térnek el, tehát hogy a kutatótanár már országos, nemzetközi szinten működik, míg a mester inkább helyi szinten. • Mennyire tág, illetve komplex a kategória: diszciplináris, szűken szakmai, szaktárgyi, esetleg tantárgy-módszertani, pedagógiai, intézményfejlesztési területek? • Ezek a pedagógusok hogyan tudják visszaforgatni a tudásukat a köznevelésbe? • Hogyan mérhető a kutatás pedagógiai hozzáadott értéke a köznevelési rendszer számára? Mi bizonyítja, dönti el, hogy a kutatásban a praxis számára újra és újra hasznosuló tudás rejlik? • Mennyiben „több”, mint bármely mesterpedagógus esetében?

• Kutatótanár – Kutatópedagógus kifejezés! Lehet pl. óvodapedagógus, tanító is? • A fokozat bármilyen intézményből „indulva” elérhető legyen (ne érezzék azt a tanárok, hogy csak azokat a szerencséseket jutalmazzák, akik sok szempontból eleve könnyebb körülmények között, motiváltabb gyermekekkel dolgoznak…) • A mesterpedagógus és kutatótanár a rendszer azonos szintű elágazása, de a fizetési különbség mégis minőségi fölérendelést üzen. Hatásai? • Tanári doktori iskolák, Ed. D létjogosultsága a hazai doktori képzésben? • Ha a Kutatótanár fokozat megszerzésének feltétele a Ph. D, akkor lehetséges, hogy emiatt többen fognak Ph. D-t szerezni? Javítja-e a köznevelési rendszert, ha a tanárok közül többen szereznek Ph. D-t?

Köszönöm a figyelmet!