A kszsgek fejlettsgben azonosthat sszefggsek a 18 vesek

A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Dancsó Tünde dancso. tunde@gmail. com Kodolányi János Főiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola

A kutatás bemutatása Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoport 2007. évi longitudinális mérés papír-ceruza alapú tesztek 14, 18 éves diákok részére 8. évf. : 94 intézmény, 163 osztály, 3 191 fő 12. évf. : 43 intézmény, 73 osztály, 1 747 fő

A kutatás célja Az információs társadalomban való aktív részvételhez szükséges informatikai készségek mérése, korosztályok összehasonlítása A tanulók technikai, kommunikációs és alkalmazói készségszintjeinek megállapítása A készségek kapcsolatrendszere, hierarchiája Részminták elemzése (pl. a legjobb 10%) A teljesítmények részletes elemzése lehetőséget ad arra, hogy feltárjuk – az iskolában zajló fejlesztések hatékonyságát, – a hétköznapi életben alkalmazott eljárások tudatosságát Az eredmények és a háttéradatok közötti összefüggések vizsgálatával megállapítható, hogy mennyire határozza meg a teljesítményt a szociokulturális háttér

Előadás témája A teszt empirikus statisztikai mutatói A mért készség-területekre vonatkozó gyakorisági diagramok A készségek kapcsolatrendszere A klaszteranalízis által kirajzolt dendrogram A fejlesztendő, átlagosan fejlett illetve kiemelkedően teljesítők különböző teljesítményei alapján képezett kereszttáblák A kereszttáblák alapján levonható következtetések Cél: a készségek közötti összefüggések feltárása

A technikai készség A technikai készség: – a gép biztonságos kezelése, – az operációs rendszer használata közben alkalmazott algoritmusokban való magabiztosság jelenti A feladatok: – az állományokkal leggyakrabban végzett műveletekben (például az állományok mentése vagy az állománykezelő műveletek közben alkalmazott algoritmusok végzésében) való magabiztosságot, – valamint a hardvereszközökre jellemző adatok felismerésének a képességét térképezte fel

Az alkalmazói készségek Az alkalmazói készség: – az irodai szoftvercsomagokban található szoftverek, a szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációkészítő és adatbázis-kezelő programok magabiztos használata jelenti A feladatok: – az alkalmazói programokban gyakran végzett algoritmusok használata mennyire tudatos, – ismerik-e a tanulók a programok használatához szükséges fogalmakat

A kommunikációs készségek A kommunikációs készségek: a kommunikációs folyamatok algoritmusaiban való magabiztossággal jellemezhetjük A feladatok: a tanulók mennyire alkalmazzák tudatosan a levelező- és böngészőprogramokat, online adatbázisokat, képesek-e az interneten megjelenő tartalmak hitelességének a megítélésére

Statisztikai mutatók Átlag (%) Szórás (%) Teljes teszt 43, 8 16, 8 Technikai részteszt 65, 6 26, 6 Kommunikációs részteszt 45, 6 17, 4 Alkalmazói részteszt 35, 9 20, 0

Teszt 0 -19 20 -39 40 -59 60 -79 80 -100 % % % Teljes teszt 7, 4 35, 2 38, 7 17, 6 1, 2

Teszt 0 -19 20 -39 40 -59 60 -79 80 -100 % % % Teljes teszt 7, 4 35, 2 38, 7 17, 6 1, 2 Technikai részteszt 7, 2 12, 1 17, 5 25, 4 37, 9 Kommunikációs részteszt 7, 2 30, 8 39, 6 20, 8 1, 6 20, 5 42, 1 24, 0 11, 7 Alkalmazói részteszt

A teljesítmények eloszlása

A technikai készségek fejlettsége

Az alkalmazói készségek fejlettsége

A kommunikációs készségek fejlettsége

A készségek eloszlásdiagramjai

A készségek kapcsolata normális eloszlás esetén Készség 1. Alacsony (%) Közepes (%) Készség 2. Alacsony (%) 16 Magas (%) 16 Összes (%) 16 68 Közepes (%) Összes Magas (%) 68 68 16 16 16 100

A készségek kapcsolata normális eloszlás esetén Készség 1. Alacsony (%) Közepes (%) Magas (%) Összes (%) Készség 2. Alacsony (%) 16 0 0 16 Közepes (%) 0 68 Magas (%) 0 0 16 16 Összes (%) 16 68 16 100

A technikai és az alkalmazói készségek kapcsolata Alkalmazói Alacsony (%) Közepes (%) Magas (%) Összes (%) Technikai Alacsony (%) 6, 2 12, 9 0, 2 19, 3 Közepes (%) 9, 0 44, 0 9, 3 62, 2 Magas (%) 0, 9 8, 4 9, 2 18, 5 Összes (%) 16, 1 65, 3 18, 6 100, 0

A technikai és a kommunikációs készségek kapcsolata Alkalmazói Alacsony (%) Közepes (%) Magas (%) Összes (%) Technikai Alacsony (%) 5, 6 13, 0 0, 5 19, 3 Közepes (%) 9, 5 44, 0 8, 4 62, 2 Magas (%) 0, 8 9, 9 7, 8 18, 5 Összes (%) 15, 9 67, 5 16, 7 100, 0

A technikai és a kommunikációs készségek kapcsolata Kommunikációs Alacsony (%) Közepes (%) Magas (%) Összes (%) Alkalmazói Alacsony (%) 6, 5 9, 1 0, 5 16, 1 Közepes (%) 8, 9 49, 0 7, 8 65, 3 Magas (%) 0, 5 9, 8 8, 3 18, 6 Összes (%) 15, 9 67, 5 16, 7 100, 0

Következtetések Mindhárom készség esetében: több mint háromötöd arányban szerepelnek azok, akik – az átlag körüli kétszeres szórástartományban teljesítenek és kevesebb mint egyötöd arányban szerepelnek azok, akik az átlaghoz képest – legalább egy szórásnyival jobban vagy – egy szórásnyival gyengébben teljesítenek, – tehát a tehetségesek vagy a lemaradók közé tartoznak

Alacsony szint Nagyobb valószínűséggel teljesítenek közepes szinten a másik készségterületen Nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a tanulók az egyik területen alacsony és a másik területen kimagasló eredményt érnének el A szélsőséges teljesítményeket nyújtó tanulók olyan differenciált oktatást igényelnének, amely a fejlett készségek alkalmazása révén lehetővé teszi számukra a fejletlen készségekben való felzárkózást

Közepes szint Többségük a másik területen is közepes szinten teljesít. Ok: – A készségek együttes fejlesztése – A tanítás közben komplex feladatok alkalmazása Az átlagos szintet elérők közel egyforma valószínűséggel teljesíthetnek alacsonyabb vagy magasabb szinten Olyan fejlesztőprogramot kell nyújtani, amely biztosíthatja – a fejletlen készség fejlődését – a másik készség fejlettsége révén támogathatja az átlagos szintű készség fejlődését

Magas szint A többség közepes vagy nagyon jó eredményt ér el Nagyon kevesen érnek el gyenge eredményeket egy másik készséget feltáró feladat megoldásában A szélsőséges teljesítményt okozhatja: – a túlságosan egyoldalú érdeklődés, – a túlságosan egyoldalú fejlesztés vagy – a másik készség fejlődését gátló egyéb tényező Az a jelenség, hogy valaki az egyik készség esetében magas, a másik készség esetében alacsony teljesítményt ér el, nem zárható ki, de nagyon ritka jelenség A különböző készségek esetén jelentős mértékben eltérő teljesítményt nyújtó tanulók jellemzése, a felzárkóztatásuk érdekében szükséges fejlesztések kidolgozása további kutatásokat igényelne

Összegzés Mindhárom kereszttábla minden cellájába tartozik valahány tanuló A tanulók a készségek fejlettsége alapján differenciált csoportokat alkotnak A készségek különböző ütemben fejlődnek Az egyes készségek különböző szintű fejlettsége miatt az oktatás csak akkor lehet hatékony, ha – tekintettel vagyunk az egyes csoportok átlagtól eltérő sajátosságaira is, – a tanítás során kezelni tudjuk a lemaradók hiányosságait, – motiválni tudjuk az élenjárókat is

Köszönöm a figyelmet! http: //informatika. kodolanyi. hu/~dancso. tunde@gmail. com