A krnyki idegrendszer Agyidegek 12 pr I nervus

A környéki idegrendszer

Agyidegek • 12 pár • I. nervus olfactorius – szaglóideg: a szaglóhagymából indul ki, csökevényes agykarélynak is tekinthetők • II. nervus opticus – látóideg • III. n. oculomotorius – szemmozgató ideg (kilépés: középagy) • IV. n. trochlearis – sodorideg (középagy) • V. n. trigeminus – háromosztatú ideg (híd)

- n. ophthalmicus - n. maxillaris - n. mandibularis • VI. n. abducens – távolítóideg (híd-nyúltvelő határán) • VII. n. facialis – arcideg (híd) • VIII. n. vestibulocochlearis – egyensúlyi és hallóideg (híd) • IX. n. glossopharyngeus: nyelv-garat ideg (nyúltvelő)

• X. n. vagus – bolygóideg: a leghosszabb agyideg: lefut a mellüregbe, a hasüregbe a gyomor-bélrendszerhez (nyúltagy) - garat-szájpad-gége-nyelőcső harántcsíkolt izmainak mozgató beidegzése - érző beidegzés: garat-gége-légcső-tüdő-nyelőcsőgyomor, szívburok, nagyerek - paraszimpatikus beidegzés: nyelőcső és alsó légutak mirigyei + simaizmai; tüdő, szív, felső hasi szervek • XI. n. accessorius – járulékos ideg (nyúltagy) • XII. n. hypoglossus – nyelv alatti ideg (nyúltagy)

• Tisztán érző idegek: I. , II. , VIII. • Tisztán mozgatók: III. , IV. , VI. , XII. • Kevertek: V. , VII. , IX. , X.

Gerincvelői idegek • Két gyökérrel lép ki (érző és mozgató) a 31 pár gerincvelői ideg • egyesülnek kevert ideggé • az egyesülés előtt az érző gyökéren ún. csigolyaközti dúc (ganglion spinale) figyelhető meg: ebben van az érző neuron (pseudounipolaris!) sejttestje (tehát nem a gerincvelőben) • → egyesülés után szétválnak egy dorsalis és egy ventralis ágra (mindkettő kevert ideg)

• a dorsalis ágak (vékonyabbak) a nyak és a hát bőrét, izmait idegzik be • a ventralis ágak (vastagabbak) fonatokat (plexusokat) képeznek: - nyaki fonat (plexus cervicalis) - karfonat (p. brachialis) - bordaközti idegek – a thoracalis idegek nem alkotnak fonatot - ágyékfonat (p. lumbalis) - keresztcsonti fonat (p. sacralis)

Az autonóm (vegetatív) idegrendszer

• Az idegrendszer azon része, mely a szervezet belső egyensúlyának megőrzéséért (a homeosztázis fenntartásáért) felelős • azon neuronjaink, melyek sejtteste a kp-i idegrendszeren kívül található, az autonóm (vegetatív) idegrendszerhez tartoznak – de a KIR-ben is vannak autonóm neuronok! • autonóm: akarattól független működésű • használatos még a visceralis / zsigeri ir. elnevezés is <= beidegzési területe: szívizom, simaizmok, mirigyek • központi és környéki részei különíthetőek el • központok: - gerincvelő oldalsó szarva

- agyidegi magvak (középagy, híd, nyúltagy) - hypothalamus • Alaktanilag, működésileg 3 osztata különböztethető meg: - szimpatikus - paraszimpatikus - enteralis idegrendszer (ld. előző félév – táplákozás témakör) • előbbi kettőben a neuronok közvetlen öszszeköttetésben állnak a kp-i ir. -rel, míg az enteralis önállóan is képez reflexeket, idegsejtjeinek többsége közvetlenül nem kapcsolódik a kp-i ir. -hez

• A szimpatikus, paraszimpatikus tagozatban a pálya az agyvelőn / gerincvelőn belüli, ún. praeganglionaris neuronnal kezdődik (axonja vékony, velőshüvelyes) → kilépve a kp-i ir. ből szinaptizálnak a postganglionaris neuronnal (axonja velőshüvely nélküli) → ez halad a célszervhez

A szimpatikus idegrendszer • Praeganglionaris neuronjai a gerincvelőben helyezkednek el a háti és a felső (1 -2, es. 3. ) ágyéki szakaszon, (oldalsó szarv) • → rostjaik az elülső gyökéren át lépnek ki a szomatomotoros axonokkal együtt • → átcsatolódás egy gerincvelő melletti dúcban: szimpatikus határlánc • → hosszú postganglionaris rost halad az adott szervhez

Élettani hatások: • Vészhelyzetre, stresszre való válaszokat idéz elő (ld: mellékvesevelő – szimpatikus izgalom) • adrenalinszekréció a mellékvesevelőből ↑ • szívfrekvencia ↑ • vérnyomás ↑ • pupillatágulat • légutak tágulása ↑ • vércukorszint, szabadzsírsavszint ↑ • emésztőfunkciók, növekedés, karbantartó működések ↓

A paraszimpatikus idegrendszer • Praeganglionaris neuronjuk agyidegi (III. , VII. , IX. , X. ) magvakban és a gerincvelő sacralis szakaszában (2. , 3. , 4. -es szelvény) (az oldalsó szarvban) helyezkedik el => craniosacralis idegrendszernek is nevezzük • → hosszú praeganglionaris axon → a postganglionaris neuron a beidegzett szervhez (nyálmirigy, szív, belek…) közel helyezkedik el => a postgangl. axon rövid

Élettani hatásai: • a test folyamatait a helyreállító-építő irányba tolja el, javító-karbantartó sejtműködések, nyugalmi állapot működései ↑ • hatásai a szimpatikus idegrendszeréivel ellentétesek

Neurotranszmitterek: • A praeganglionaris – postganglionaris átcsatolódás átvivőanyaga mindkét tagozatban az acetilkolin • a postganglionaris neuron végfácskájában - a paraszimpatikus neuronokban a trm. acetilkolin (+ kotranszmitterek is szerepelhetnek – női és férfi erectilis szövetekben NO) - a szimpatikus neuronokban főleg (90%ukban) noradrenalin (+ kotranszmitterek, pl. ATP) (10%-ban acetilkolin)

Ábrák forrása • http: //www. acceleratedcure. org/msresources/neuroanatomy/images/ Neuroanatomy%20 Book_img_17. jpg • http: //people. eku. edu/ritchisong/spinalcord 5. gif • http: //www. medical-look. com/systems_images/Nerve_plexuses. gif • http: //www. medical-look. com/systems_images/Brachial_Plexus. jpg • http: //www. goodpsych. com/storage/Sympathetic_Nervous_System_ L. jpg • http: //greenfield. fortunecity. com/rattler/46/images/parasym. jpg • http: //www. awinninglifewithrsd. com/sitebuildercontent/sitebuilderpict ures/sympathetic_and_parasympathetic_nervous_systems. gif • http: //cwx. prenhall. com/bookbind/pubbooks/morris 5/medialib/images /F 02_16. gif