A krnyezet szerepe az szlelsben James J Gibson

A környezet szerepe az észlelésben James J. Gibson vs. kognitív elméletek

. . : : Mi az észlelés? : : . . Az érzékszerveink által a környezetből közvetített ingerek feldolgozása (amely alapja a tudatos élménynek és a viselkedés irányításának).

. . : : Fogalmak: : . . Környezet: A minket körülvevő fizikai világ. Érzékszervek: Ingereket idegi impulzusokká alakító eszközök. (pl. fény->szemek, mechanikai hatások->bőr stb. ) Inger: Egy külső energia, ami hat az érzékszervre. Feldolgozás: Az ingerek átalakítása az elme számára felhasználható információvá. (reprezentációk kialakítása)

. . : : Az észlelés folyamata: : . . Környezet Érzékszerv Agy Izom Környezet

. . : : Vizuális Észlelés: : . . A látás a leginkább kutatott területe az észlelésnek.

. . : : Egy példa: mélység/távolság észlelés: : . . : : A probléma: 2 D-s retina 3 D-s észlelés: : . .

Hermann Helmholtz (1821 -1894): jelzőmozzanatok A távolságot tudattalan következtetéssel határozzuk meg a jelzőmozzanatok alapján. Monokuláris távolsági jelzőmozzanatok • relatív nagyság • takarás • relatív magassági helyzet • lineáris perspektíva

. . : : Egyéb jelzőmozzanatok: : . . • mozgásparallaxis • textúragradiens (Gibson) Binokuláris távolsági jelzőmozzanatok • binokuláris parallaxis: eltérő szögből • binokuláris diszparitás: eltérő képek

David Marr (1945 -1980): különböző szintű reprezentációk A térbeli tárgyakról több lépcsőben kell reprezentációt kialakítani. 2 D reprezentáció --- a kétdimenziós kép tulajdonságai, intenzitás-válozások és 2 D -geometria. 2. 5 D reprezentáció --- a látható felületek nézőközpontú reprezentációja: a felületek orientációja, távolsága, és ezek egyenetlenségei; a felületek reflektanciája; egy felületes leírás az uralkodó megvilágításról. 3 D reprezentáció --- a látott forma 3 D, tárgyközpontú reprezentációja a felületének tulajdonságaival együtt.

. . : : A klasszikus kísérleti helyzet a látáskutatásban: : . . A kísérleti személy feje rögzített Az ingerek „elemiek” Az ingerbemutatás ideje rövid

James J. Gibson (1904 -1979) The perception of the visual world (1950) The senses considered as perceptual systems (1966) The ecological approach to visual perception (1979)

. . : : Mi az észlelés? : : . . Az észlelés elméletének azt kell megmagyarázni, hogy egy élőlény hogyan képes kapcsolatba lépni természetes környezetével. Az észlelés aktív folyamat, ami során környezetben jelenlévő információt az észlelő közvetlenül veszi fel, észlelési rendszerei segítségével. Az észlelés közvetlenül csatolt a cselekvéshez.

. . : : Környezet: : . . Környezet: • Az élőlény és a környezet kölcsönösen meghatározott… • A környezet elemei egymásbaágyazottak (nesting)… • A fizikai és az ökológiai környezet különböző… • Az ökológia időskálája: esemény…

. . : : Cselekvés és észlelés: : . . Termosztát

. . : : A cselekvés és észlelés csatolása: : . . Centrifugális fordulatszám szabályozó. (James Watt)

. . : : Információ: : . . A környezet minden eleme egyedi, meghatározott módon strukturálja a fényt (hangot, szagot, stb. ). Pl. : földre esik egy tányér, zümmög a légkondícionáló. A látásban -> optikai rendezettség (ambient optic array) Ökológiai optika

. . : : Egy példa: : . . David Lee t (tau) Becsapódás ideje (time to contact) A becsapódás ideje fordítottan arányos a retinán a kép tágulásával. pl. : szulák halászata, röplabdák

. . : : Észlelési rendszerek: : . . Az észlelés szervei funkcionálisan és nem strukturálisan meghatározottak. Az észlelés globális testi teljesítmény, a különböző anatómiai struktúrák összehangolt működése. Az észlelő rendszerek aktívan explorálják a környezetet, gyakran maguk hozzák létre az információt pl. mozgással, egy tárgy végigpásztázásával.

. . : : Information pick-up: : . . Az információ felvétele a környezetből közvetlenül történik. Következmény: Nincs szükség reprezentációkra az észlelés magyarázatához.

. . : : Mit mond Gibson a mélység/távolság észlelésről: : . . „Hiszem, hogy, … mélységészlelés, mint olyan nem létezik. ” (Gibson 1979: 150) „levegő”-elmélet vs. „talaj”-elmélet A 2 D és a 3 D látás csak a vizuális világ rendezettségének különbsége.

. . : : Affordanciák: : . . A környezet egy részlete, mit tesz lehetővé, az adott élőlény számára. Pl. : egy székre le tud ülni egy ember, és egy kocsmai verekedésben is használhatja, de egy hangyának a szék óriási akadály.

. . : : Egy ökológiai kísérlet: : . . Átsétálható-e egy nyílás? Passzív megfigyelés és aktív exploráció ugyanolyan eredményt hoz. Az átsétálhatóság döntés, a ksz. magasságtól függ, módosítva a magasságot, változik. Warren W H , Whang S. Visual guidance of walking through apertures: body-scaled information for affordances. J Exp Psychol Hum Percept Perform. 1987 Aug; 13(3): 371 -83.