A krnyezet s kezelse kultra nemzeti kultra szervezeti

A környezet és kezelése (kultúra, nemzeti kultúra, szervezeti kultúra) Dr. Ternovszky Ferenc: Nemzetközi menedzsment európai szemmel BGF - Külkereskedelmi Főiskolai Kar Vállalkozások és Emberi Erőforrás Menedzsment Intézeti Tanszék

A kultúra „Egy társadalom kultúrája abból áll, amit egy személynek tudnia vagy hinnie kell ahhoz, hogy a kultúra tagjai számára elfogadható módon cselekedjen, méghozzá bármely szerepben, amelyet a kultúra tagjai bármelyikük számára elfogadhatónak tekintenek. ” (Goodenough)

A kultúra tanult, kollektív, csoportspecifikus, relatív.

A kulturális relativizmus etnocentrizmus

Az ember szellemi beprogramozásának szintjei

A kultúra rétegei

A kultúra szintjei Nemzeti kultúra Regionális kultúra Etnikai kultúra Vallási kultúra Nyelvi kultúra Nemi kultúra Generációs kultúra Társadalmi réteg kultúrája Szervezeti kultúra

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján a hatalom centralizáció–decentralizáció foka bizonytalanságtűrés foka individualizmus–kollektivizmus a nemek kezelése

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján kis hatalmi távolságú nagy hatalmi távolságú társadalmak • a diákok és a tanárok is jogokkal rendelkező felek; • a tanárok személytelen igazságok, ill. tudás szakértő közvetítői; • a beosztottak elvárják, hogy véleményüket kikérjék; • az ideális főnök talpraesett demokrata. • a diákok tisztelettel viszonyulnak a tanárokhoz; • a tanárok guruk, akik személyes bölcsességük közvetítői; • a beosztottak elvárják, hogy a főnök utasításai alapján cselekedjenek; • az ideális főnök jóindulatú autokrata.

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján erős bizonytalanság- gyenge bizonytalankerülő társadalmak ságkerülő • az ismert kockázatok társadalmak elfogadása, de a bizonytalan kimenetelű kockázatoktól való félelem; • a diákok a szervezett tanulási helyzeteket, részletezett feladatokat részesítik előnyben, a kérdésre adott helyes válasz érdekli őket; • . . . • az ismeretlen kockázat és a nem egyértelmű helyzet nem jelent problémát; • a diákok jobban értékelik a nyitott tanulási helyzeteket, a tágabban megfogalmazott kérdéseket, a nyílt vitákat; • . . .

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján erős bizonytalanság- gyenge bizonytalankerülő társadalmak ságkerülő • a tanárnak tudnia kell a társadalmak helyes válaszokat; • a tanár mondhatja: „nem • szabályokra szükség van, tudom” és tekintélyén nem még ha nem is működnek; esik csorba; • a megszokottól eltérő • nem kell több szabály, mint gondolkodás és ami feltétlenül szükséges; viselkedés nem • a megszokottól eltérő elfogadott; gondolkodás és viselkedés • az újításokkal szembeni iránti tolerancia. ellenállás.

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján individualista társadalmak kollektivista társadalmak • a becsületes emberre az jellemző, hogy nyíltan kimondja a véleményét, • bűn vagy törvénysértés elkövetése szégyennel, „az arc elvesztésével” jár mind a csoport, mind a hozzá tartozó egyén számára, • az oktatás célja, hogy megtanuljuk, hogyan kell valamit csinálni, • . . . • az oktatás célja, hogy megtanuljuk, hogyan kell tanulni, • . . .

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján individualista társadalmak kollektivista társadalmak • a munkaadó és az alkalmazott viszonya mazott viszonyát erkölcsi kölcsönös előnyökön alapokra helyezik, mint egy alapuló szerződés, családi kapcsolatot, • az alkalmazással, illetve előléptetéssel kapcsolatos döntéseknek döntések a belső képzettségtől, alkalmazotti csoportok képességektől és figyelembevételével szabályoktól kell történnek, függeniük, • . . .

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján individualista társadalmak kollektivista társadalmak • az irányítás egyének irányítását jelenti, • a feladat fontosabb, mint az emberi kapcsolatok. • az irányítás csoportok irányítását jelenti, • az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint a feladat.

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján maszkulin társadalmak feminin társadalmak • a pénz és az anyagi javak fontosak, • a családban az apák az anyagi dolgokkal, az anyák az érzelmekkel törődnek, • a lányok sírhatnak, a fiúk nem, a fiúk, ha támadás éri őket, üssenek vissza, a lányok nem verekszenek, • . . . • az emberek és az emberi kapcsolatok fontosak, • a családban az apák és az anyák egyformán foglalkoznak az anyagi javakkal és az érzelmekkel, • a lányok is, a fiúk is sírhatnak és egyikük sem verekedhet, • . . .

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján maszkulin társadalmak feminin társadalmak • a társadalom rokonszenve az erősek felé irányul, • az oktatásban a legjobb diák a norma, • a tanárokban az imponáló szakmai tudást értékelik, • a menedzserektől elvárják, hogy döntőképesek, magabiztosak legyenek, • . . . • a társadalom rokonszenve a gyengék felé irányul, • az oktatásban az átlagos diák a norma, • a tanárokban a kedvesség a legtöbbre értékelt tulajdonság, • a menedzserek megérzéseikre is hagyatkoznak és egyetértésre törekszenek, • . . .

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján maszkulin társadalmak feminin társadalmak • a munkahelyen az igazságosságra, a egyenlőség, a szolidaritás, a teljesítményre és a munkahelyi élet minősége a kollégák közötti versenyre hangsúlyos értékek, helyezik a hangsúlyt, • a konfliktusok megoldása kompromisszumok és küzdelem árán történik. tárgyalások útján történik.

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján

Szervezeti kultúra „Egy szervezet értékrendszere, amely segít tagjainak, hogy megértsék, mit képvisel a szervezet, hogyan működik, és mit tart fontosnak. ” (Griffin) „Egy társadalom kultúrája abból áll, amit egy személynek tudnia vagy hinnie kell ahhoz, hogy a kultúra tagjai számára elfogadható módon cselekedjen, méghozzá bármely szerepben, amelyet a kultúra tagjai bármelyikük számára elfogadhatónak tekintenek. ”

Szervezeti kultúra

Szervezeti kultúra Handy kutatásai alapján a hatalomgyakorlás módja, (jutalmazás– büntetés), az irányítás gyakorlata (részvétel), a tervezés időhorizontja, a munkamegosztás, a munkaszervezés, a formalitás, a bürokrácia foka, a beosztotti kezdeményezés támogatottsága, a munkafegyelem, a munkaidő betartása, a szabályzatok fontossága, betartása, az eredmények fontossága, az egyéni viselkedés (pl. öltözködés, különcködés) kezelése.

Szervezeti kultúra Handy: Négy isten a menedzsmentben Klub kultúra: Zeusz Tevékenység központú kultúra: Apolló Eredményközpontú kultúra: Athéné Személyiség Dionüszosz központú kultúra:

Vezetés eltérő kultúrák találkozása esetén Új szempontok a vezetésben: külföldi munkaerő megjelenése, kultúrák ütközése, új típusú emberi erőforrás menedzsment. Hatások: munkaerőpiacok eltérő jellege, vezetési stílus és gyakorlat, nemzetközi mobilitás, a szervezeti jelleg szerpe, az ellenőrzés bevett módszerei, a kommunikációs lehetőségek.

Vezetés eltérő kultúrák találkozása esetén Külföldi vezetők előnyei: műszaki és vezetői tapasztalatok, kapcsolat az anya és leányvállalat előnyös a vállalat arculatának, támogatás az "anyától". között, Hazai vezetők előnyei: kevesebb fizetés, kevesebb költség, saját kultúrkör, a helyi arculat van előtérben, az előléptetés elvei a környezethez hasonlóak, nincs szükség munkavállalói engedélyre.

Vezetés eltérő kultúrák találkozása esetén Megoldási lehetőségek: külföldi vezetéssel indítva, helyben és külföldön betanítva a magyar vezetőt, 1– 2 év után átadják neki a marsallbotot, külföldi diplomával, vezetőképzéssel rendelkező magyar vezetők felvétele (BBA-MBA diploma), hosszabb távú külföldi képzés támogatása, aminek több formája van: „management trainee” képzés, a külföldi iskolai képzés közvetlen vállalati támogatása (tanulmányi szerződés), kormányok, alapítványok által nyújtott

Vezetés eltérő kultúrák találkozása esetén Irányítási orientációs lehetőségek: anyaországbeli, fogadó országbeli, globális.

Vezetés eltérő kultúrák találkozása esetén Kultúrák ütközése esetén a feloldás: kultúrafosztás (egyik kultúra ráerőszakolása a másikra), elkülönülés (két kultúra), beolvasztás (fokozatosan az egyik kultúra meghonosodása), egybeolvadás (új kultúra).

Stratégiai menedzsment A külső környezeti tényezők és a saját erőforrások felmérése, összevetése, ezek figyelembe vételével a hosszú távú célok kitűzése és az azokhoz vezető utak meghatározása. terv = cél + eszköz stratégia = kultúra + küldetés + szervezet + terv

Stratégiai menedzsment hagyományos személet stratégiai szemlélet • vállalatra összpontosít, • a múlt értékelésére épít, • a környezetre összpontosít, • a piac és verseny értékelésére épít, • a versenyképességekbeli előnyök kiaknázását tűzi ki célul, • jövőbe tekint és kifelé fordul. • a trendek folytatását tűzi ki célul, • a múltba tekint és befelé fordul.

A stratégiai menedzsment modellje stratégia kialakítása, stratégia bevezetése, stratégia értékelése