A KPZSEK SZEREPE FONTOSSGA AZ ELSDLEGES MUNKAERPIACRA JUTSBAN

A KÉPZÉSEK SZEREPE, FONTOSSÁGA AZ ELSŐDLEGES MUNKAERŐPIACRA JUTÁSBAN Cseresnyés Péter Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. május 10.

MUNKAERŐPIACI HELYZET MAGYARORSZÁGON 2010 -2017. I. n. év közötti időszak: foglalkoztatottak száma 689 000 fővel nőtt. Ø Versenyszféra munkahelyteremtése: 475 000 fő Ø Közfoglalkoztatás keretében munkát végzők: 148 000 fő Ø Külföldi telephelyeken dolgozók: A foglalkoztatottak száma 2017. I negyedévben: Közfoglalkoztatásban dolgozók: 66 000 fő 4 368 000 fő 201 000 fő Külföldi telephelyen 1 évnél rövidebb ideig dolgozók: 112 000 fő 2

FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG 4400. 0 4300. 0 12. 0 4351. 7 11. 2 11. 0 4367. 9 11. 0 4200. 0 10. 2 10. 0 4210. 5 9. 0 4100. 8 4000. 0 7. 7 3900. 0 7. 0 6. 8 3892. 8 6. 0 3827. 2 3800. 0 3700. 0 8. 0 3732. 4 5. 0 5. 1 3759. 0 4. 5 3600. 0 4. 0 3. 0 2011 2012 2013 FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA, EZER FŐ 2014 2015 2016 2017 Q 1 MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA, % 3

Ø Erősödik a verseny a munkaerőért a vállalkozások között Ø Nő azon vállalkozásoknak az aránya is, amelyek munkaerő gondokkal küzdenek Ø Egyszerre van jelen munkaerő-felesleg és munkaerőhiány Ø Legnagyobb hiány a szakképzett fizikai dolgozók iránt van Ø Hiány van a szakképzetlen fizikai dolgozók iránt is Ø Munkaerő-kínálat minőségi összetétele romlik Ø Fő kihívás a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele közfoglalkoztatás átalakítása munkavállalók mobilitásának javítása munkaerőpiaci egyensúly javítása 4

A GAZDASÁG ÉS A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS A szakképzést és a gazdaságot közös érdekek vezérlik, kölcsönös egymásra utaltságuk feltételezi a felelősségen, a feladatokon történő osztozást is. Prioritást élvez a versenyszektor munkaerőigényének kielégítése: nem mennyiségi, hanem minőségi kérdésről van szó. 5

A MAGYAR MUNKAERŐPIAC JELENLEGI KIHÍVÁSAI Iri nyi -te rv Ipar 4. 0 Növekvő kereslet (szak)képzett munkaerő iránt állandó szakemberhiány Kormányzati intézkedések i atás t k lis O igitális á t i Dig gia, D gram té ro Stra aerő P nk Mu 6

A DIGITALIZÁCIÓ GAZDASÁGITÁRSADALMI JELENTŐSÉGE Hatással van az élet minden területére Segíti és meggyorsítja a mindennapi életet, kapcsolatokat, munkát Elősegíti és ösztönzi a tanulást és a szórakozást Hozzájárul az élet minőségének növeléséhez Önállóságra és innovációra ösztönöz Átalakítja a gazdaság és a mindennapi élet folyamatait 7

AZ IPAR 4. 0 MINT BEFEKTETÉS ÉS VÁLTOZÁS • A hazánk számára is meghatározó német gazdaságban a 4. 0 iparba történő befektetést 40 milliárd euróra teszik évente • A várakozások szerint az ipari vállalatok 85% fogja digitalizálni az értéklánc kulcsfolyamatait 2020 -ra • A termékek és szolgáltatások digitalizációjától és összekötésétől éves szinten 2 -3 százaléknyi jövedelemnövekedést prognosztizálnak • A gazdaság és az ipar új, eddig ismeretlen formái alakulnak ki 8

IRINYI TERV • Magyar újraiparosítási stratégia - célkitűzések a gazdaság fellendítésére • Fejlesztendő területek: Ø Járműipar Ø Specializált gép- és járműgyártás Ø „Egészséggazdaság” – Turizmus Ø „Zöldgazdaság”-fejlesztés Ø IKT szektor – SSC (Shared Service Center) Ø Védelmi ipar (fegyverkezés) • Versenyképes ágazatok, erős szakképzés és felsőoktatás, belső piac erősítése, a helyi megtermelt érték nemzetgazdaságban tartása 9

AZ EGYES IPARÁGAK JÖVŐBENI SZEREPEI, A KÉPZÉSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA A tudás intenzív, és a digitalizálással fejleszthető iparágak esetében a fejlett, kifinomult tudást igénylő ágazatokban az ilyen munkahelyek (és NEM a manuális készséget és NEM rutint igénylő munkahelyek) száma növekedhet, az Irinyi-terv esetében, példákat említve: Ø Járműgyártás: napelemes autók szervize, programozás, robotika Ø Specializált gépgyártás: robotikai rendszerfejlesztés Ø Egészségipar: gyógyszeripar: e-health megoldások Ø Élelmiszertermelés: okos-eszközök, minőségirányítás Ø Zöldgazdaság: okos városok rendszerillesztése, adaptív energiatakarékos rendszerek kialakítása Ø Infokommunikáció: minden ágazatában jelentős kereslet várható, 500 000 fő becsült állásigénnyel, egész Európára nézve Ø Védelmi ipar: virtuális rendszerek védelme, virtuális hadviselés 10

AZ ELVÁRT KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK q A kulcskompetenciákon túl szembe kell nézni egy sajnálatos jelenséggel, az alapkompetenciák hiányával is q A munkaerőpiaci kereslet-kínálat nagyon nagy eltéréseket mutat, a munkáltatók 40% nehezen találja meg a keresett munkaerőt q A munkaerő száma csökken, és egyre több az idős munkavállaló q Mindeközben az Ipar 4. 0 kihívásai miatt a kulcskompetenciák átalakulnak: Ø Gyors felfogó készség, megértés, szociális intelligencia Ø Átlátó képesség és rendszerezés, a tudásteher kezelése Ø Virtuális együttműködési készség, hálózatban való munka 11

MEGOLDÁSI JAVASLAT AZ AUTOMATIZÁCIÓ ÉS A ROBOTIZÁCIÓ VÁRHATÓ HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE A korábban bemutatott, várható feszültségek kezelése érdekében javasolt az egyes ágazati, iparági szereplőkkel együttműködő, versenyképes tudást nyújtó képzési-oktatási, továbbképzési rendszerek fejlesztése. • Erősíteni kell a munkáltatók szerepét a képzésben és a szakképzésben • Élményalapú, gyakorlati oktatás kialakítása, amely megerősíti a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat. • A munkaalapú társadalom igényeinek megfelelően, a folyamatosan tanuló társadalom fontosságának hangsúlyozása, az egész életen át tartó tanulás rendszerének megerősítése. 12

A MUNKAVÁLLALÓK ÁT- ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI LEHETŐSÉGEINEK A KITERJESZTÉSE • Alapvető cél a szakképzett, széles körű, naprakész ismeretekkel rendelkező munkaerő iránti kereslet miatt jelentkező munkaerőhiány képzési eszközökkel történő enyhítése, ezzel egyidejűleg a foglalkoztatás növelése. • A cél eléréséhez szükség van vállalati igényekhez rugalmasabban igazodó rövidebb idejű képzésekre. „B körös” képzés szabályainak módosítása folyamatban: Az 59/2013. (XII. 13. ) NGM rendelet tervezett módosítása enyhít a képzések tartalmi szabályozására vonatkozó szigorú előírásokon az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzések és az egyéb szakmai képzések elhatárolásának további megtartásával. 13

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 14