A KBALTTL AZ ELS SZMTGPIG sember juhsz rovs

A KŐBALTÁTÓL AZ ELSŐ SZÁMÍTÓGÉPIG. . . ősember juhász rovás kéz abakusz feladat vége

Amikor a majmok lejöttek a fáról, két választás elé kerültek: vagy visszamennek, vagy emberré válnak. AZ ÜGYESEBBJE VISSZAMENT… Persze ezt csak rosszindulatú, vagy vicces kedvű kutatók mondhatják, de senki nem gondolja komolyan. A problémák mégis valahol itt kezdődtek. . . elejére

Kíváncsi volt már akkor is az ember. Szerette volna tudni, miből mennyi van a birtokában. Hát igen, a matematika nélkül az őseink sem tudtak élni. A juhászokat a nyáj gyarapodása szerint fizették, így meg kellett számolni, mikor mennyi állat van. Ráadásul mindezt úgy, hogy ne tudják becsapni egymást! ? Te hogyan csinálnád? (Ne feledd, a számokat nem ismerik!) elejére súgó

A kavicsok segítségével való állatszámlálást a múlt század végéig az Alföldön is alkalmazták. Régi számolási és másolat készítési technikát szólásunk is őrzi. Tudod-e mit jelent a „Sok van a rovásán” szólás? elejére válasz

A kavicsokon, rovátkákon kívül legfeljebb a két kezüket használhatták az emberek. Kinek 5, kinek 6 ujj volt a kezén. A hat ujjal születettek bizony ritkaságnak számítottak, ezért különleges elbánásban részesültek. Sámánnak , varázslónak hitték őket, tanulhattak, okosodtak. Feltételezik, hogy emiatt alakult ki korábban az egyébként a szó szoros értelmében vett kézenfekvő tízes számrendszer helyett a tizenkettes és a hatos. . . elejére

Telt-múlt az idő, és már nemcsak kavicsokkal, rovásfával számoltak az emberek, hanem eszköz segítségével is. Ennek az eszköznek a neve abakusz volt. Már az általunk is használt tízes számrendszerint jelölte a számok helyét egy lapon. Az annyi, mint …. vagyis , pontosan…… Ha te sem tudod, kattints ide! 500 50 5 100 10 1 elejére

Gondolkozz el: A mezopotámiaiak nem ismerték a nullát, negatív számokat, nem használtak helyiértékeket. Vajon hogyan lehetne megoldani a mostani matematika feladatodat ezek ismerete nélkül? Mi lenne, ha csak nullát és egyest használhatnál a számok ábrázolásához? ELEJÉRE VÉGE

A báránykák rejtélye… A gazda és a pásztor közösen számlálták a birkákat tavasszal, mielőtt kimentek a távoli legelőkre. Ez úgy történt, hogy amikor kiment egy bari, egy agyagedénybe egy kavicsot tettek. Amikor kiment a következőbárány, az edénybe belekerült a következő kavics, és így tovább. Ezután lezárták az edényt, és elásták. Ősszel, amikor hazajött a nyáj, a számlálást megismételték. Előásták az agyagedényt, együtt feltörték, és ahogy jöttek befelé az állatok, egy-egy kavicsot kivettek belőle. Így tudták meg, volt -e szaporulat. Minél nagyobb volt a szaporulat, annál több fizetést kapott a pásztor.

Sok van a rovásán!… Amikor valakinek nem volt pénze kifizetni az árut, hitelt kapott. A tartozását felrótták egy pálcára, majd kettéhasították a pálcát. A jelek a kettéhasítás után is olvashatóak voltak, de ha egymás mellé illesztették a két felet, azonnal meg lehetett állapítani, történt-e rajta változtatás. Egyik fele az árusnál, másik fele a vevőnél maradt. A következő alkalommal hozzárótták a következő hitelt is. Ha valakinek a rovásfája már nagyon sok tartozást mutatott, nem kapott több hitelt, amíg ki nem fizette az előzőket, mert sok volt a rovásán, vagyis sokkal tartozott.

Az abakusz használata A rómaiak mind a négy alapműveletet el tudták végezni az abakusz segítségével. A szorzás tudományát egészen a XVI. századig az egyetemeken tanították, annyira bonyolult művelet volt. Azért egy számot te is le tudsz olvasni az abakuszról. Az értékkel rendelkező kavicsokat középre tolták, és annyit ért, mint amennyit az oszlopa fölött (alatt)levő szám mutat. 500 50 5 A rajzon levő abakusz tehát 3*100+1*5+2*1= 357 -et ábrázol. 100 10 1