A KAP jvje 2020 ig Jogalkotsi javaslatok Olof

A KAP jövője 2020 -ig Jogalkotási javaslatok Ⓒ Olof S. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság Európai Bizottság

1. A KAP reform menete 2. Kihívások és célkitűzések 3. A javaslatok 4. Következő lépések 2

A KAP reform menete 2010. április 12. – 2010. június 11. 2010. július 19– 20. 2010. november 18. 2010. november 23. – 2011. január 25. 2011. június 29. 2011. október 12. Nyilvános vita Nyilvános konferencia „A KAP jövője 2020 -ig” című bizottsági közlemény Konzultáció a hatásvizsgálatról A 2014– 2020 -as költségvetésre vonatkozó bizottsági javaslatok A Bizottság jogalkotási javaslatai A jogalkotási javaslatokat hatásvizsgálat kíséri, amely kiterjedt mennyiségi és minőségi elemzés alapján vizsgálja a KAP fejlődésére vonatkozó alternatív forgatókönyveket. Vita az Európai Parlamentben és a Tanácsban 2011 -2013 A jogalkotási javaslatok és végrehajtási rendeletek elfogadása 3

A KAP finanszírozása • A 2014– 2020 -as időszakra vonatkozó uniós költségvetésre tett bizottsági javaslatok a KAP-kiadásokat a 2013 -as nominálértéken tartják folyó árakon - I. pillér –Közvetlen kifizetések és piaci kiadások - II: pillér – Vidékfejlesztés II. pillér összesen - Élelmiszer-biztonság - Leginkább rászoruló személyek megsegítése - Céltartalék mezőgazdasági válság esetére - Európai Globalizációs Alap - Az élelmiszer-biztonságra, a biológiai alapú gazdaságra és a fenntartható mezőgazdaságra vonatkozó kutatás és innováció További támogatások összesen A 2014– 2020 -as időszakra javasolt költségvetés összesen 317, 2 milliárd EUR 101, 2 milliárd EUR 418, 4 milliárd EUR 2, 5 milliárd EUR 2, 8 milliárd EUR 3, 9 milliárd EUR 2, 8 milliárd EUR-ig 5, 1 milliárd EUR 17, 1 milliárd EUR-ig 435, 5 milliárd EUR-ig Forrás: „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közlemény, COM(2011) 500 végleges, II. rész. 4

KAP kiadások alakulása 1980 -2020 (folyó árakon) 70 EU-12 EU-15 EU-27 60 50 30 20 10 Export visszatérítés Egyéb piaci intézkedések Termeléshez kötött tám. Piaci intézkedések Közvetlen kifizetések Vidékfejlesztés 2020 2019 2018 2017 2016 2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2003 2004 2002 2000 2001 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992 1991 1990 1989 1988 1987 1986 1985 1984 1983 1982 1981 0 1980 milliárd € 40 Termeléshez nem kötött tám. Forrás: DG Agriculture and Rural Development 2011 = Költségvetés; 2012 = Költségvetés-tervezet; 2013 = EMGA felső határérték (közvetlen kifizetés és piaci intézkedés) + 2. Pillér előirányzat. A vidékfejlesztés 2013 -ban magába foglalja az önkéntes modulációt (Egy. Kir) és a 73/2009 Rend. 136. cikkben az EMVA javára átcsoportosítható összeget “unspent amounts”. Mivel ezek megszűnnek 2013 végén , az összegek visszakerülnek a közvetlen támogatások borítékba 2014 -ben. 5

1. A KAP reform menete 2. Kihívások és célkitűzések 3. A javaslatok 4. Következő lépések 6

Kihívások… „A KAP jövője 2020 -ig” című bizottsági közlemény Kihívások • Gazdasági kihívások – Élelmiszer-biztonság Gazdasági – Áringadozás • Környezeti – Gazdasági válság Környezeti kihívások – Üvegházhatást okozó gázok kibocsátása – Talaj kimerülése – Víz- és levegőminőség Területi • – Élőhelyek és biológiai sokszínűség Területi kihívások – Vidéki térségek életképessége – Az EU mezőgazdaságának sokszínűsége 7

Piaci árak alakulása Műtrágyák + 163 % Energiahordozók + 223 % Mgi termékek + 50 % Forrás: Világbank. 8

Éghajlatváltozás - Az EU mezőgazdaságára gyakorolt lehetséges hatások ▲ Áradások kockázata ▲ Melegebb és szárazabb nyarak ▲ Tengerszint-változás ▲ Növényekre veszélyes kártevők és betegségek kockázata ▲ A gabona- és takarmányhozam ▼ Állat-egészségügy és jólét ▼ A rendelkezésre álló vízmennyiség ▲ Aszály és kánikula ▲ Talajerózió ▼ Termésidőszak, terményhozam ▼ A növénytermesztéshez ideális területek ▼ Nyári esőzések ▲ Téli viharok és áradások ▲ A termésidőszak hossza, hozamok ▲ Megfelelő termőföld ▲ Kártevők és betegségek kockázata Forrás: Európai Bizottság - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentései, valamint a Közös Kutatóközpont és tagállami szakértői tanulmányok alapján ▲ Téli esőzések és áradások ▼ Nyári esőzések ▲ Aszály, vízhiány ▲ A talajerózió kockázata ▲ Terméshozamok, termeszthető növények 9

Az elsődleges szektor jelentősége a foglalkoztatásban 10

… és a KAP válasza. „A KAP jövője 2020 -ig” című bizottsági közlemény Kihívások Szakpolitikai célkitűzések Jogalkotási javaslatok Reform célkitűzései Európa 2020 Gazdasági Környezeti Fenntartható élelmiszertermelés A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és fellépés az éghajlatváltozás ellen Területi Kiegyensúlyozott területi fejlődés Fokozott versenyképesség Javított fenntarthatóság Nagyobb hatékonyság Egyszerűsítés 11

A reform célkitűzéseinek teljesítését elősegítő eszközök Fokozott versenyképesség Javított fenntarthatóság • Javított gazdasági eszközök a piaci fejlemények kezelésére • Új, „zöld” kifizetés az I. pillérben • A közvetlen kifizetések újratervezése • Fokozott kölcsönös megfeleltetés tekintettel az éghajlatváltozásra • Az uniós pénzeszközökre vonatkozó közös stratégiai keretrendszer • Két környezetvédelmi prioritás a vidékfejlesztésben • Közvetlen kifizetések újraelosztása tagállamokon belül és között • Kutatás, innováció és tudásátadás és továbbfejlesztett mezőgazdasági tanácsadási rendszer • A vidékfejlesztési keretösszegek elosztása • Tartalékalap válság esetére / Kockázatkezelési eszköztár • A termelők élelmiszerellátási láncban elfoglalt helyzetének javítása • Kutatás, innováció és tudásátadás és továbbfejlesztett mezőgazdasági tanácsadási rendszer I. pillér Nagyobb hatékonyság • Egyszerűsítés II. pillér Rugalmasság 12

1. A KAP reform menete 2. Kihívások és célkitűzések 3. A javaslatok 4. Következő lépések 13

A közvetlen kifizetések új rendszere (1) • 2014 -ben az európai termelők a következő rendszerek nyílnak meg: Kötelező támogatási rendszerek (valamennyi tagállamban): (+) Önkéntes támogatási rendszerek (a tagállam döntésének függvényében): – Alaptámogatási rendszer – Termeléstől függő támogatás – „Zöld” kifizetés* – Támogatás a természeti korlátokkal rendelkező területeken – A fiatal gazdálkodókra vonatkozó támogatási rendszer Minden kifizetés a kölcsönös megfeleltetés függvényében Minden termelő számára elérhető lesz a mezőgazdasági tanácsadó rendszer VAGY A kistermelőknek szóló támogatási rendszer (valamennyi tagállamban) * Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó kifizetés 14

A közvetlen kifizetések új rendszere (2) Kölcsönös megfeleltetés • Racionalizálás – éghajlatváltozás A támogatások progresszív csökkentése és maximalizálása Termeléstől függő támogatás A természeti korlátokra vonatkozó támogatás • Számos ágazatra • A közvetlen kifizetési keretösszeg 5 vagy 10%áig (tagállam döntése) • A természeti korlátokkal rendelkező területek számára • A közvetlen kifizetési keretösszeg 5%-áig Kistermelők támogatási rendszere Fiatal gazdálkodókra vonatkozó támogatási rendszer • A közvetlen kifizetési keretösszeg 2%-áig • < 40 év • A kérelmek és az ellenőrzések egyszerűsítése • 5 éven keresztül • Tevékenység megkezdéséhez kötött • Az átalányösszegű kifizetést bizonyos feltételek mellett a tagállam határozza meg „Zöld” kifizetés • Növénytermesztés diverzifikálása • Állandó legelő • Ökológiai célterület • A közvetlen kifizetési keretösszeg 30%-a • Belépés 2014 -ben • A közvetlen kifizetési keretösszeg 10%-áig Alaptámogatási rendszer • Nemzeti vagy regionális átalány • Új jogosultságok 2014 -ben támogatható hektáronként • Mezőgazdasági tevékenység • Tagállamok által választható definíciója régiók és kritériumok • Aktív termelő meghatározása VAGY 15

A KK újraelosztása – a jelenlegi kifizetési szintek és az EU-átlag 90%-a közötti különbség csökkentése 1/3 -dal 2020 -ig * Calculated on the basis of all direct aids on the basis of Council Regulation (EC) No 73/2009, after modulation and phasing-in, except POSEI/SAI and cotton and potentially eligible area 2009 * A 73/2009. EU rendeletben lefektetett összes KK, (moduláció és fokozatos bevezetés után, kivéve POSEI/kisebb égei-tengeri szigetek és gyapot) és a potenciálisan támogatható terület (2009) alapján számolva ** A KK rendelet-tervezet II. mellékletében lefektetett 2019 -es (2020 költségvetési év) támogatás és a potenciálisan támogatható terület (2009) alapján számolva Forrás: European Commission - DG Agriculture and Rural Development 16

Forum egy jobban működő élelmiszerláncért Nagyobb támogatásra kutatásra és innovációra A piaci események kezelésére szolgáló továbbfejlesztett eszközök Fenntartható fogyasztás: iskolagyümölcs- és iskolatejprogramok • Megemelt támogatás • Társfinanszírozás lehetősége új intézkedéseknél Együttműködés elősegítése – az élelmiszerláncban elfoglalt pozíció javítása • Termelői szervezetek és azok társulásai, szakmaközi szervezetek elismerésének elősegítése • Átláthatóbb versenyszabályok • Kapcsolat a vidékfejlesztési támogatásokkal (indítási és együttműködési intézkedések) Kapcsolat a fogyasztókkal Egységes válasz a gazdasági és környezeti kihívásokra Piaci orientáció folytatása • Bizonyos támogatások megszüntetése (sovány-tejpor, komló és selyemhernyó) • Termelés-korlátozások megszüntetése (cukor) Megerősített biztonsági háló • Rendkívüli intézkedések – nagyobb lefedettség és rugalmasság • Intervenciós felvásárlás / magántárolási támogatás– egyszerűsített, hatékonyabb válasz krízis esetén • Tartalékalap válság esetére Az egyéni gazdálkodók versenyképessége 17

A vidékfejlesztés új szerkezete (1) Európa 2020 stratégia Közös Stratégiai Keretrendszer (CSF) – lefedi az ERFA-t, EMVA-t, ESZA-t, Kohéziós Alapot és ETHA-t, tükrözi az EU 2020 célokat közös tematikai célkitűzésekkel, melyek megvalósítására mindegyik alapban kulcslépéseket határoz meg Partnerségi Szerződések – nemzeti szintű dokumentum mely leírja hogy kerülnek felhasználásra az alapok az EU 2020 -as célok megvalósítása érdekében Vidékfejlesztés: EMVA Egyéb CSF alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap, ETHA) Prioritások Átfogó témák: Innováció, Környezet és Klímaváltozás Tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, erdészetben és vidéken Versenyképesség és a gazdaságok életképességének növelése Az élelmiszer-lánc szerveződésének és az ágazati kockázatkezelés ösztönzése A mezőgazdasági és erdészeti ökoszisztémák helyreállítása, megőrzése és erősítése Erőforrás-hatékonyság előmozdítása és alacsony széndioxid kibocsátású és a környezeti kihívásokra rugalmasan reagáló mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti ágazat támogatása Társadalmi kirekesztés, szegénység elleni küzdelem és gazdasági fejlődés előmozdítása vidéken Vidékfejlesztési Program(ok) 18

A vidékfejlesztés új szerkezete (2) • Az EU Alapok közös keretrendszere – egyszerűsítés és a szabályok harmonizálása – Közös Stratégiai Keretrendszer és Partnerségi Szerződés – Mérföldköveken alapuló teljesítményértékelés és előzetes feltételek • Megerősített stratégiai megközelítés: tagállami felelősségkörbe tartozik – akcióprogramok felállítása az EU 2020 -as és a vidékfejlesztési prioritások alapján … – …az egyedi helyi/regionális/nemzeti szükségletek figyelembevételével • Nemzeti vagy regionális szintű programozás – Programok szintjén prioritásokhoz kötött, számszerűsített célok felállítása – A prioritások kezelésére és a célok elérésére ésszerűsített, megfelelő csomagokba összeállított intézkedési eszköztár felhasználása – Tematikus alprogramok felállításának lehetősége • Finanszírozás – Nemzeti borítékok elosztása objektív kritériumokon és a jelenlegi elosztáson alapul – Társfinanszírozás • Közös monitoring és értékelési rendszer • ‘A mezőgazdasági termelékenységgel és fenntarthatósággal’ foglalkozó Európai Innovációs Partnerség 19

A vidékfejlesztés új szerkezete (3) Főbb intézkedések • Tudástranszfer, tájékoztatási és tanácsadás • Beruházások tárgyi eszközökbe: – fiatal gazdák magasabb szintű támogatása, a kollektív befektetések és integrált projektek • Gazdaság és vállalatfejlesztés – bővített támogatás a kistermelőknek, a fiatal gazdálkodóknak és kisvállalkozások részére • Termelői csoportok létrehozásának támogatása minden EU-tagállamban • Agrár-környezetvédelem, éghajlat és a biogazdálkodás támogatása: nagyobb rugalmasság, a közös akciók kibővített támogatása • Jelentősen megerősített együttműködési intézkedés, beleértve a kísérleti projekteket, a rövidített élelmiszerláncot és a helyi promóciót • Új kockázatkezelési eszköztár • Leader megközelítés megerősítése az EU alapokban • Európai Innovációs Partnerség és innovatív, helyi együttműködést jutalmazó díj 20

Átfogó cél: egyszerűsítés Példák • Intézkedések – Mezőgazdasági kistermelők részére létrehozott egyszerű támogatási rendszer (kb. jogosultak 30%-a) – „Zöld” kifizetés a lehető legegyszerűbb, kizárólag olyan intézkedéseket tartalmaz melyeknek van környezetvédelmi hatása ÉS komolyabb pluszköltségek nélkül végrehajthatók / ellenőrizhetők; • Kifizetések – Egy Kifizető Ügynökség az összes KAP intézkedésre egy adott tagállamban/régióban – A jogosultak számára a kifizetések visszatérítésére több megközelítés egyszerűsített költségek alapján (II Pillér); • Ellenőrzés – A megfelelően működő ellenőrzési rendszerekkel és alacsony hibahatárral rendelkező tagállamok engedélyt kaphatnak az ellenőrzések számának csökkentésére – Kölcsönös megfeleltetés: követelmények csökkentése és racionalizálása (13 gazdálkodási követelmény (SMR) 18 helyett és 8 HMKÁ 15 helyett), a nyomon követés eltörlése az előírások kisebb jelentőségű megsértése esetén; a tanúsító rendszert alkalmazó gazdálkodók kisebb mértékű ellenőrzése. 21

1. A KAP reform menete 2. Kihívások és célkitűzések 3. A javaslatok 4. Következő lépések 22

Mi a következő lépés? A Bizottság ma javaslatcsomagot mutat be, melynek célja, hogy a KAP-ot még hatékonyabb politikává tegye a versenyképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdaság, valamint a dinamikus vidéki térségek érdekében Ezzel megkezdődött a többi intézménnyel folytatott eszmecsere, azzal a céllal, hogy a reform 2014. január 1 -jétől hatályba lépjen 23

A jövőbeni Közös Agrárpolitika tömören Fokozott versenyképesség Innováció, tudásátadás, kockázatkezelés, együttműködés az élelmiszer-ellátási láncban Javított fenntarthatóság „Zöld” kifizetés, fokozott kölcsönös megfeleltetés, forrás-hatékonyság, kutatás és innováció Nagyobb hatékonyság A közvetlen kifizetések újratervezése, újraelosztás, közös stratégiai keretrendszer, egyszerűsítés 24

További információk • A KAP 2013 -at követően http: //ec. europa. eu/agriculture/cap-post-2013/index_en. htm • „A KAP jövője 2020 -ig” című bizottsági közlemény http: //ec. europa. eu/agriculture/cap-post-2013/communication/ index_en. htm • Hatásvizsgálat http: //ec. europa. eu/agriculture/analysis/perspec/cap-2020/index_en. htm • Jogalkotási javaslatok http: //ec. europa. eu/agriculture/cap-post-2013/legal-proposals/index_en. htm • Sajtó www. ag-press. eu 25

Köszönjük figyelmüket! 26

A Közvetlen Kifizetések és a Vidékfejlesztési támogatások a GDP százalékában (2007 -09 átlag) Közvetlen kifizetés: kifizetés DG AGRI jelentése alapján Vidékfejlesztés: A 2007 -2013 Pénzügyi Perspektívák éves átlaga Forrás: European Commission - DG Agriculture and Rural Development and Eurostat 27

MELLÉKLET 28

A KAP költségvetése 2013 -ban és 2020 -ban millárd EUR (folyó áron) 2013 2020 Piaci intézkedések Közvetlen tám. -ok 1 -es pillér 3. 31 42. 17 45. 48 2. 70 43. 45 46. 15 2 -es pillér - vidékf. 14. 82 14. 46 KAP összesen 60. 30 60. 61 Notes: For 2013, the amount for rural development includes UK voluntary modulation and Article 136 “unspent amounts”. As these cease to exist end 2013, the corresponding amounts are put back to direct aids as from 2014. 29

Rural development in a new framework Performance review, milestones and ex-ante conditionalities • Common approach for all the CSF Funds • Performance reserve: 5% of the budget of each CSF Fund in each Member State will be set aside at the beginning of the programming period • Performance review: for each CSF Fund, a review of the performance of the respective programme(s) will be undertaken by the Commission in collaboration with the Member States in 2017 and 2019 • Allocation of the performance reserve: following the performance review of 2019, the performance reserve of a given CSF Fund in a given Member State will be attributed to those programme(s)/priorities having achieved relevant milestones established at the beginning of the programming period • Ex-ante conditionalities: represent essential conditions to be ensured by the Member States before the starting of the programmes, or early on during the implementation of the programmes (based on an action plan): – General ex-ante conditionalities: common to all the CSF Funds – Fund-specific ex-ante conditionalities – Macroeconomic conditionalities: linked to the coordination of Member States’ economic policies 30