A KAP bevezetsnek hatsa az szakNyugati regi fejlesztsi

A KAP bevezetésének hatása az Észak-Nyugati regió fejlesztési stratégiájára Vincze Mária Phd. egyetemi tanár Györfy Lehel Phd. hallgató, tanársegéd „Babeş-Bolyai” Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar

Cél § Az uniós pénzalapok Észak-Nyugat régió gazdaságára való hatásának számszerű becslése

A bemutató felépítése § Adatforrások § Módszertan § § § A nemzeti Input-Output táblázat regionalizáció A pénzalapok elosztása régiók és ágazatok szerint Input-Output multiplikátorok használata a hatások számszerűsítésében § Fontosabb eredmények § Bruttó kibocsátás § Háztartások jövedelme § Munkaerő foglalkoztatás átlagos változás

Adatforrások § Románia Input-Output táblázata (2000 -es évre) (Nemzeti számlák) 34 ágazat 17 ágazat § Munkaerő foglalkoztatásra vonatkozó adatok § Romániai Statisztikai Évkönyv § Területi Statisztika § REAPBALK kutatási projekt előző publikációi és közös módszertana § (REAPBALK-Rural Employment and Agricultural perspectives in Balcan Applicant Countriesnemzetközi kutatási projekt, EU 5 -ös keretprogram, résztvevők: 7 ország kutatócsoportjai)

Módszertan. Az IO táblázat regionalizációja. (1) § Az Input-Output táblázat regionalizációja § § § Nemzeti IOT Regionális IOT GRIT módszer (Jensen, 1979) Nemzeti-regionális különbségek a gazdaság szerkezetébe § Munkaerő foglalkoztatás (E) § GDP § Thessa (GR), Unian (IT) csapatok szerepe

Módszertan. Az IO táblázat regionalizációja. (2) § A regionalizáció főbb lépései. . . § Ágazatok összevonása, országos szint (hasonló technológia) § Az országos közvetlen szükségletek mátrixa (AN mátrix) § A regionális közvetlen szükségletek mátrixa (AR mátrix) § Kulcsmutató (Flegg Location Coefficient, Flegg, 1995): ; § Ágazatok összevonása, regionális szint (S mátrix) § Teljes regionális IO táblázat kiszámítása § Külkereskedelem (import, export) problémája (Mattas, 2004) § XR mátrix problémája: Kulcsmutató (Simple Location Coefficient Hoover, 1975): ;

Módszertan. A pénzalapok elosztása régiók szerint. § Fejlesztési régiók részesedése (SRF) az alapokból: § Adott koefficiensek szerinti relativ fejlettségi index (I) és ezek súlya (C) § Nemzeti Fejlesztési Terv, 2004 -2006 § Egy főre jutó GDP (CGDPc=0, 5), munkanélküliségi ráta (CUR=0, 25), közútak sűrűsége (CDR=0, 0625), vasúthálózat sűrűsége (CDRW=0, 0625), gázhálózattal rendelkező települések száma (CNG=0, 025), vízhálózattal rendelkező települések száma (CW=0, 025), szennyvízhálózattal rendelkező települések száma (CW=0, 05) § Eredmény: Eszak-Nyugat régió: 11, 9%

Módszertan. Input-Output multiplikátorok. § Az Európai Uniótól potenciálisan kapható összegeket a végső felhasználás növekedésnek tekintjük § Összes szükségletek mátrixa (β - Leontief inverz mátrix) § Rasmussen és Hirschmann Input-Output multiplikátorok (ágazatok közötti kapcsolatok alapján) § Output (Bruttó kibocsátás) § Háztartások jövedelme § Foglalkoztatás

Módszertan. A pénzalapok elosztása régiók és ágazatok szerint. Alapok / Év Mil. Euro SAPARD ISPA Vidékfejlesztési Alap Kohéziós Alap Strukturális Alapok Direkt kifizetések 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Total Éves átlag RO 167 175 171 X X X 513 171 ÉNY 20 21 20 X X X 61 20 RO 312 312 X X X ÉNY 37 37 37 X X X 111 37 RO X X X 506 881 1037 2424 808 ÉNY X X X 60 105 123 288 96 RO X X X 466 657 868 1991 664 ÉNY X X X 55 78 103 237 79 RO X X X 933 1314 1735 3982 1327 ÉNY X X X 111 156 206 474 158 RO X X X 184 320 377 881 294 ÉNY X X X 22 38 45 105 35 936 312

Módszertan. A pénzalapok elosztása ágazatok szerint. § 1. forgatókönyv: Előcsatlakozási alapok hatása § SAPARD, ISPA § § § § Prioritások szerint Intézkedések szerint A nyertes pályázatok eddigi (2004) ágazatok szerinti megoszlása 2. , 3. forgatókönyv: 2007 -es csatlakozás utáni hatás Vidékfejlesztési alap (SAPARD szerkezete alapján) Kohéziós alap és Strukturális alapok (Morillas, 2000) Direkt kifizetések § 2. forgatókönyv: kizárólag a háztartások fogyasztására fordítva § 3. forgatókönyv: kizárólag mezőgazdasági beruházásokra használva

Főbb eredmények. Bruttó kibocsátás (output) átlagos relatív változása.

Főbb eredmények. Háztartások jövedelmének átlagos relatív változása.

Főbb eredmények. Foglalkoztatottak számának átlagos relatív változása.

Ágazatok rangsora a relatív változások nagyságrendje szerint Ágazat / Forgatókönyv szám Bruttó kibocsátás Háztartások jövedelme 1 1 2 2 3 3 Foglalkoztatás 1 2 3 Mezőgazdaság 14 15 9 14 15 11 Bányászat 16 11 11 16 12 12 Élelmiszeripar 12 13 14 11 9 13 11 7 10 Könnyűipar 15 17 17 Fa-, bútor- és papíripar 8 9 12 8 11 13 Vegyiipar és műanyag gyártás 7 7 7 6 7 7 7 8 7 Építőanyag ipar 4 8 8 4 9 8 Fémfeldolgozás 11 10 10 9 Gépek, elektronikai cikkek és gépjárművek 3 4 4 3 5 5 Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás 6 6 6 5 5 6 6 Építőipar 1 1 1 1 13 16 15 Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 9 5 5 9 5 6 9 4 4 Szállítás, raktározás és távközlés 2 3 3 2 2 2 3 16 14 16 5 2 2 7 3 3 6 3 2 10 12 13 14 Kereskedelem Banki tevékenységek és ingatlanpiaci szolgáltatások Közigazgatás Közösségi, társadalmi és személyi szolg. -k

Következtetések § Az előcsatlakozási alapok szinte elenyésző, . . . §. . . a csatlakozás után igénybe vehető alapok számottevő hatása a régió gazdaságára § A bruttó kibocsátás, a háztartások jövedelmének és a foglalkoztatás relatív változása várhatóan az § Építőipar § Szállítás, raktározás és távközlés § Gépek, elektronikai cikkek és gépjárművek ágazatokban lesz a legjelentősebb. § A foglalkoztatás szerkezetében nem következik be gyors változás, a romániai mezőgazdasági foglalkoztatottak részarányának (2004 -ben 37%) csökkenése kimutatható, de látványos változás csak hosszú távon várható

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!