A Jungfle pros asszocicis szteszt A teszt lersa

A Jung-féle páros asszociációs szóteszt

A teszt leírása A tesztben az egyedi szabadasszociáció módszerét használjuk. A vizsgálatvezető által exponált ingerszóra a vizsgált személy az első eszébe jutó szóval válaszol. Az ingerszavak tetszőlegesen választhatók és változtathatók. Célszerű standard szólistát használni, amelyet bővíthetünk olyan szavakkal, amelyekről feltételezzük, hogy a vizsgált betegnél konfliktust érintenek.

A teszt leírása Bizonyos ingerszavaknál - az asszociatív folyamat megszakad, - zavarttá válik, - késik a reakció megjelenése, - a megszokottól nagymértékben eltérő asszociációk bukkannak fel.

A teszt leírása Reakcióidő hosszabb: - az exponált ingerszó emocionálisan terhelt fogalmi kört érintett, és az ingerszó kiváltotta emocionális feszültség beleavatkozott az asszociáció folyamatába, - túl egyszerű szó jutott a személy eszébe, és a megítéléstől félt.

A teszt leírása Az ingerszó és a reakciószó kapcsolatából következtethetünk arra, hogy az ingerszó konfliktust érintett, - a reakciószó esetleg a konfliktus természetéről is felvilágosítást ad. Pl. : "válni" — "nem akarok„. Az ingerszóra bekövetkező asszociációs zavar mélysége és milyensége feltárja asszociációs folyamat általános zavarát. A teszt második része, az ismétlés informál bennünket az emlékezeti funkció megtartottságáról.

A teszt felvétele - csendes szoba - a beteg laza tartásban ül, vagy fekszik. Környezet: Asztalunkon csak a vizsgálathoz szükséges tárgyak (stopperóra, felvételi űrlap az ingerszavak listájával) legyenek. Időzítés: A vizsgálatot célszerű a Rorschach, a TAT, a PFT, után végezni, hogy az ingerszavak listáját más adatok felhasználásával egészíthessük ki.

A teszt felvétele - Az asszociáció folyamatát ne zavarjuk meg. Csak a legszükségesebb esetben kérdezzünk, mert a beteg a kérdést meglepődésnek, rosszallásnak foghatja fel. - viselkedésünkben ne tükröződjön sem meglepődés, sem jóváhagyás. - Vizsgálat közben figyeljük a beteg viselkedését, jegyezzük meg a reakciószót, a reakcióidőt, az emocionális megnyilvánulásokat, a kifejező-mozgásokat.

Instrukció az első felvételhez „Szavakat fogok Önnek felolvasni, arra kérem, válaszoljon az első eszébe jutó szóval. Ne gondolkozzon a válaszon, az első eszébe jutó szót mondja, amilyen gyorsan csak tudja, mérem az időt. ” (Elég gyakori az ingerszó visszakérdezés, hozzátehetjük: ) „A szavakat jól figyelje meg, nem fogom megismételni azokat. ” Felolvassuk az ingerszavakat és mérjük az időt. Felvétel közben csak a legszükségesebb esetben kérdezzünk.

A teszt felvétele Ha a beteg félreértette, vagy elfelejtette az instrukciót és több szóval válaszol, egyszer közbeszólhatunk: "Egyetlen szót, kérem!" Ha a megnyúlt reakcióidővel válaszol, először próbáljuk saját tempónkat gyorsítani, ha ez nem hatásos, közbeszólunk: „Emlékszik ugye, mérem az időt”, vagy „Gyorsabban, kérem!” Ha a szobában lévő tárgyak megnevezésével válaszol, figyelmeztetjük, hogy ne ezt mondja, hanem ami eszébe jut.

A teszt felvétele Ha a beteg az ingerszóhoz nem kapcsolódó reakciószót mond, és a reakcióidő megnyúlik és magatartásából nyilvánvaló, hogy a megfelelőnek tartott válaszon gondolkodik, akkor emlékeztetjük: „Az első szót mondja, ami eszébe jut, ne gondolkozzék a válaszon!”

Utóteszt Az utótesztet közvetlenül az ismétlés befejezése után készítjük. - A megszokottól eltérő reakciószavaknál megkérdezzük az ingerszó és a reakciószó kapcsolatát. - Azoknál az ingerszavaknál, amelyeknél a reakcióidő 5 másodperc fölött van, vagy a beteg nem tudott reakciószót mondani megkérdezzük, mi jutott eszébe az ingerszó meghallása után.

Az asszociatív zavarok osztályozása I. Asszociációs zárlat 1. - Kudarc. A beteg: nem válaszol. Vagy egyáltalán nem válaszol, vagy hosszú idő után közli, hogy neki erről semmi nem jut eszébe. 2. - A vizsgáló helyiség tárgyainak megnevezése válasz-szóként. Ez a reakció a kudarchoz hasonlóan lehet asszociációs zavar, de lehet ellenállás a vizsgálattal szemben, lehet a valódi asszociáció kimondásának elhárítása.

Az asszociatív zavarok osztályozása II. Ingerszó közeli asszociáció A beteg képtelen kiszakadni az ingerszó fogalmi köréből. 1. Az ingerszó megismétlése válaszként. Pl. : fej –fej 2. Az ingerszó részleges megismétlése a válasz szóban. vad – vadállat házasodni – ház kérdezni –kérdés

Az asszociatív zavarok osztályozása 3. Az ingerszó több szavas definíciója. hegy – a földkéreg gyűrődése tenger – igen nagy víz elégedett – jelenlegi helyzete megfelelő 4. Az ingerszó egyetlen szóból álló definíciója. só – ízesítő hónap – az év része kék – szín

Az asszociatív zavarok osztályozása 5. Több szóból álló reakció pl. : mosni – mosógéppel is lehet. 6. Énbevonás – önmagára vonatkoztatja pl. : büszkeség – az van bennem 7. Szókiegészítés pl. : ház- házfal 8. Hangzás asszociáció pl. : tenger – henger 9. A reakciószó az ingerszó jelzője pl. : gólya – magas, könyv vastag. 10. Affect reakció pl. család – jó, félni – rossz, saját viszonyulását jelzi.

Az asszociatív zavarok osztályozása III. Perszeveráció – az előző inger vagy reakciószóval válaszol 1. A r. szó egy előbbi i. szó pl. barátságos – kedves, falu – barátságos 2. Azonos típusú szavakra ua. a válasz pl. : nő – ember, férfi – ember. 3. A r. szó az előző r. szóra válaszol pl. : drága – kalap, madár - olcsó

Az asszociatív zavarok osztályozása IV. Neologizma: az i. szóra maga alkotta értelmetlen szóval válaszol. V. Tulajdonnév reakció: személynév, helységnév stb. VI. Távoli reakciók: az egyéni élménymezőben van értelme (tudatos, vagy tudattalan) 1. Extrém távolság pl. : béka – fizetni 2. Közepesen távoli pl. : szekrény – pakolni VII. Képreakció: konkrét vagy képzeletbeli reprezentációja a r. szónak

Az asszociatív zavarok értelmezése A reakció idő: ellenállás, kontroll, disszimuláció, konfliktus, depresszió (egyenletes), pszichopata (enyhe). A saját átlaghoz viszonyítunk. Konfliktus: vágyak, emlékek, élmények érzelemtelített szövedéke, tudatos vagy tudattalan.

Az asszociatív zavarok értelmezése Kompexus indikátorok: Reakció idő nő, i. szó megismétlése, asszoc. zárlat, az i. szó félreértése, i. szó közeli- és távoli reakciók. Viselkedéses válasz: nevetés, izgalom, zavar, stb. További asszociáció szükséges. Ha túl sok a zavar, a gondolkodás tartalmi és formai zavarára gondolhatunk. Pl. : schizofrénia esetén a szavak legalább 30% kóros. Tipikus: énbevonás, szókiegészítés, távoli reakció, hangzási asszociáció

Az asszociatív zavarok értelmezése Hebefrénia: gyakori definíció, konvencionális és súlyosan kóros asszociációk váltakozása Cikloid zavar: affect reakciók, érzelmi megnyilvánulások, ingerszó közeli. Depresszió: reakció idő hosszabb, definíció, berendezés, részleges ismétlés. Neurotikus: reakció idő hosszabb, köz. Távoli reakció, definíció, affect reakció, reprodukciós zavarok.