A hvk egysge 1 Mirt van bennnk az
A hívők egysége 1. Miért van bennünk az egység iránti vágy? 2. Hogyan valósul meg?
1. Miért van bennünk az egység iránti vágy?
Egységkeresésünk okai • Szentháromság egysége - Három az egyben (Pintér Béla) • Az ember a bűneset előtt – Isten képmása – egységben Istennel • Az ember a bűneset után – Eltorzult képmás – egység emléke – torz egység
Az egység fajtái a Biblia szerint hamis egység igaz egység
Hamis egység • Bábeli hamis-egység: I Móz 11. – nyelvek összezavarása • Aranyborjú: II Móz 32. - Aranyborjú összetörése • Királyoknál: Salamon, (Molok imádása) Jeroboám bűne (2 aranyborjú): I Kir. 11 -14. • Illés -Kármelhegyi istenítélete: I Kir. 16: 29 -34; 17 -18. Baál oltárának lerombolása, Baál póféták legyilkolása • Bírák kora: Bírák könyve 2, 6, 8. fejezet. Baál oltárának lerombolása • Próféták ítéletei a bálványimádás miatt, • I. Korintusi 10: utalás az ószövetségi hamis egységre, bálványimádásra, összefoglalás, stb
Mi történt ezekkel a hamis egységekkel?
Mi történt ezekkel a hamis egységekkel? • • Összezavarta Összetörte Lerombolta ITÉLET Legyilkolta Eltörölte Példák a történelemből a torz egységre Római Birodalom, Pápaság egyeduralma, Gyarmatbirodalom. Harmadik Birodalom
Vallások egységtörekvései Keresztények között: Ökumenikus egység ökumené= lakott föld, az egész földre kiterjedő vallási mozgalom, • protestánsok által kezdeményezett ökumenikus mozgalom EVT 1948 • Római Katolikus Egyház - ökumené • Szinkretikus egység: Keresztyén –zsidó –muzulmán párbeszéd az egységkeresés jegyében. (II. János Pál pápa 1986. az olaszországi Asszisziben összehívta a világ összes vallási vezetőit hogy együtt imádkozzanak ki-ki a maga Istenéhez vagy éppen bálványához. )
Mi a hasonlóság a vallási és a politikai egység között? Emberek hozták létre
Milyen egységről van szó? • Egység vagy Igazság – a próféciák beteljesedése – videó részlet. Közzététel: 2014. júl. 24. • Érvek • beszélgetés
Mit mond Isten Igéje a hívők egységéről? 1. Mit tanít a Biblia az egyházról? 2. Mit tanít a Biblia az egyház egységéről? 3. Mit nevez a Biblia igaz egyháznak és mit nevez hamis egyháznak?
1. Mit tanít a Biblia az egyházról? Efezus 1: 3 -23 3. Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben a Krisztusban, 4. Aszerint, amint magának kiválasztott minket Ő benne a világ teremtetése előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek Ő előtte szeretet által, 5. Eleve elhatározván, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által az Ő akaratjának jó kedve szerint,
1. b. Mit tanít a Biblia az egyházról? Efezus 1: 3 -23 6. Kegyelme dicsőségének magasztalására, amelylyel megajándékozott minket ama Szerelmesben, 7. Akiben van a mi váltságunk az Ő vére által, a bűnöknek bocsánata az Ő kegyelmének gazdagsága szerint. Melyet nagy bőséggel közlött velünk minden bölcsességgel és értelemmel, 9. Megismertetvén velünk az Ő akaratjának titkát az Ő jó kedve szerint, melyet eleve elrendelt magában,
1. c. Mit tanít a Biblia az egyházról? Efezus 1: 3 -23 10. Az idők teljességének rendjére nézve, hogy ismét egybeszerkeszt magának mindeneket a Krisztusban, mind amelyek a mennyekben vannak, mind amelyek e földön vannak; 11. Ő benne, akiben vettük is az örökséget, eleve elrendeltetvén annak eleve-elvégezése szerint, aki mindent az ő akaratjának tanácsából cselekszik,
1. c. Mit tanít a Biblia az egyházról? Efezus 1: 3 -23 12. Hogy legyünk mi magasztalására az Ő dicsőségének, akik előre reménykedtünk a Krisztusban: 13. Akiben ti is, minekutána hallottátok az igazságnak beszédét, idvességetek evangyéliomát, amelyben hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével, 14. Aki záloga a mi örökségünknek Isten tulajdon népének megváltatására, az Ő dicsőségének magasztalására.
1. d. Mit tanít a Biblia az egyházról? Efezus 1: 3 -23 • . . . 22 • És mindeneket vetett az Ő lábai alá, és Őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé, • 23 • Mely az Ő teste, teljessége Ő néki, aki mindeneket betölt mindenekkel. •
1. Mit tanít a Biblia az egyházról? • Az egyház (göröben ecclesia) azoknak az embereknek a közössége, akiket Isten kiválasztott az üdvösségre és dicsősége magasztalására. (Efezus 1: 3 -16) • . . . Jézus Krisztusban. Őbenne történt a kiválasztás, ő váltotta meg ezt a népet, igéjével táplálja, tisztogatja és Önmagából részesíti.
1. b. Az egyház Krisztus teste • Az egyház Jézus teste, Jézus teste teljessége, melynek ő a feje. Az egyház és Jézus Krisztus olyan szoros és elválaszthatatlan kapcsolatban van egymással, mint az ember feje és a teste. (Ef. 1: 22 -23) • Krisztus nélkül, Krisztuson kívül a Biblia tanítása szerint nincs egyház! • A Biblia, amikor a kiválasztottakról szól, soha nem beszél felekezetekről, illetve a mai értelemben vett egyházakról.
1. c. Az egyház egy nép • A kiválasztottak, a megváltottak, bárhol lakjanak és éljenek is, tulajdonképpen egy nép. Ezt a népet Jézus Krisztus a világ kezdetétől kezdte gyűjteni: Izraelből a kiválasztottakat éppúgy, mint a pogányok közül megtért választottakat. • Egy nép van! Az egyház egy nép! • Isten Igéje nem felekezetekben és vallásokban, hanem népben gondolkozik. Istennek pedig nem sok, hanem egy népe van, melynek egyetlen feje Jézus Krisztus.
2. Mit tanít a Biblia az egyház, azaz a kiválasztottak egységéről? • János 17: 11. . . egyek legyenek, mint MI. • János 17: 21. . . mindnyájan egyek legyenek, amint te énbennem Atyám és én tebenned. . . mint MI. . . Mibennünk. • Lelki-szellemi egység.
2. b. Mit tanít a Biblia az egyház, azaz a kiválasztottak egységéről? • Ezt az egységet, ezt a szellemi lelki egységet Jézus nem az egyházak, vallások és felekezetek számára kérte, hanem az ő választottai számára. • Jézus főpapi imájában nem földi, szervezeti egységet kér, hanem azt, hogy az ő megváltott népe egymás között az egy népen belül legyenek lelki, szeretet egységben, mégpedig Mibennünk, azaz a Szentháromság egyisten hitében, a Jézus Krisztus szeretetében.
Apostolok Cselekedetei 4: 31 -32 31 És minekutána könyörögtek, megmozdula a hely, ahol egybegyűltek; és betelének mindnyájan Szent Lélekkel, és az Isten beszédét bátorsággal szólják vala. 32 A hívők sokaságának pedig szíve-lelke egy vala; és senki semmi marháját nem mondá magáénak, hanem nékik mindenök köz vala. Miről szól ez az igeszakasz? Mire utal?
2. c. Az egység már létrejött • Az Atya meghallgatta az imádságot és Pünkösdkor létrejött az egység. Csel. 4: 32 • Ezt az egységet a Szentlélek munkálta ki, nem pedig emberek. • Mivel ez az egység nem emberi mű volt, a Sátán nem is vehette el ezt az egységet soha Isten népétől. • Szellemi-lelki-szívbeli-gondolkodásbeli-hitbeli egységet jelentett.
2. d. A személyek egysége • A gyülekezetben (egyházban) a személyek egysége más kérdés. Sok minden fenyegetheti a személyek egységét, de a nép egységét nem fenyegeti semmi. • A hamis tanítás dolgában nincs egység. I kor 11: 18 -19. Mert, ahol hamis tanítás van, ott szükség, hogy szakadás legyen köztetek. . . de ez nem érinti a gyülekezet (nép, egyház) egységét. Lehet, hogy a helyi gyülekezet egységét érinti, de a nép egységét nem.
2. e. Szervezeti egység kérdése • Mivel a választott nép egysége lelkiszellemi egység, ezért sem az evangéliumok, sem az apostoli levelek nem foglalkoznak a szervezeti egység kérdésével (vagyis azzal, hogy az összes keresztény egyetlen igaz egyházba vagy világszervezetbe kellene, hogy tömörüljön).
3. Mit nevez a Biblia igaz egyháznak és mit nevez hamis egyháznak? • A keresztények mindig szétszórva éltek a világ minden részén, minden nép között. • Soha nem lesznek 100%-ig un. tiszta gyülekezetek, hanem két nép keveredik össze bennük: a világosság fiai és a sötétség fiai, a testi ember és a lelki ember. Máté 13: 44 -45 erről a hasonlatról beszél. • Így lesz ez a világ végéig. Addig együt van, egy hálóban a megtért és a meg nem tért ember (hívő, nem hívő). Hogy ezt a hálót minek nevezik, az mindegy (reformátusnak, római katolikusnak, baptistának, evangélikusnak, ortodoxnak, autonom gyülekezetnek, st). Máté 13: 24 -30 ban is erről beszél. A konkoly ott van a tiszta búza között.
3. b. Igaz egyház • a választottak, a Krisztusban hívők, megtértek, megváltottak, lelki emberek, a világosság fiai bárhol a világban: a keresztyén gyülekezetekben, felekezetekben, egyházakban, nagy egyházon kívüli közösségekben, st. • 2 -3 -an Jézus nevében • láthatatlan egyház
3. c. Hamis egyház Keresztények között: • testi emberek • nem megtért emberek • vallásos emberek • a sötétség fiai (Róma 16, I Tim 6: 3 -6; I János 2: 19; I János 4: 1. • Szeretteim, ne higyjetek minden léleknek, hanem próbáljátok meg a lelkeket, ha Istentől vannak-é; mert sok hamis próféta jött ki a világba. ‚ I. Jn. 4: 1
3. d. Igaz – hamis egyház viszonya • Az igaz egyház, amely egybe fonódva él a hamis egyházzal, szervezetileg nem választható el a világ végezetéig. Nincs tehát ma sem szervezetileg tisztán igaz, de szervezetileg tisztán hamis egyház sem. I Kir. 19: 10 -18 Figyelmeztetés (7000 ember) • Nincsen 100%-ig hamis egyház, nincsen 100% -ig igaz egyház.
3. f. Igaz – hamis egyház viszonya • Az igazi egyház a láthatatlan egyház, amely benne él a látható egyházban. De a látható egyház az egész szervezetével soha nem azonos a láthatatlan egyházzal, csak hordozója annak. • A láthatatlan egyház viszont egy, azt nem kell egyesíteni soha, hiszen ennek egységét a Szentlélek biztosítja. I. Kor 12 -13.
Pál Apostolnak Korinthusbeliekhez írt első levele » 12. fejezet 12. Mert amiképpen a test egy és sok tagja van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, azonképpen a Krisztus is. 13. Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg.
Az ökumenikus egység keletkezése • Az 1800 -as évek derekán szerveződött – mások mellett – két nagy mozgalom is: a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE – YMCA) és az Evangéliumi Szövetség (Evangelical Alliance). Utóbbi 1846 ban Londonban tartotta első gyűlését. Az Aliansz indította el az ökumenikus imahetet, amely azután világszerte elterjedt. Minden év januárjában két imahetet is szerveznek: az Evangéliumi Aliansz százhatvan éve, az Egyházak Világtanácsa (EVT) néhány évtizede.
4. Az ökumenizmus protestáns felfogása • Eredetileg a protestáns egyházak felekezetközi együttműködését jelentette a missziói munkában • (1910. Edinburgh, Világmissziói Konferencia ) a világ egészének evangélizálása volt a cél • mely 1948 -ban, Amszterdamban az ökumenikus mozgalomban öltött testet (EVT). • Párhuzamos ökumenikus alkalmak, imahetek a protestáns egyházak között ill. más felekezetekkel is
4. 1. Az ökumenizmus protestáns felfogása • Az Egyházak Világtanácsa ma 350 felekezetet, egyházat (kb. 500 millió egyháztagot) képvisel. • Az EVT-nek több olyan egyház is tagja lett, amelyeknek vezetői a teológiai liberalizmust képviselték: nyíltan vitatták a Szentírás isteni ihletettségét, történeti-történelmi megbízhatóságát.
4. 2. Az ökumenizmus protestáns felfogásának változása • Az ökumenikus mozgalom jellemzője ma már a kompromisszum. • Egyre több szabadkeresztyén, rajongó pünkösdi, karizmatikus csoport stb. is felvételt nyert, akik a protestáns hitvallásoktól már több, lényegesen eltérő tanítást képviseltek • Liberális teológia befogadása: pl. felszabadítás, feminizmus, forradalom teológiája, vagy az öko-teológia
4. 3. Az ökumenizmus protestáns felfogásának változása EVT Bibliától való távolodása és missziói elveinek változása: • Krisztus minden, nem-keresztyén vallásban jelen van; • Krisztust és a Szentlelket más vallások is segítenek jobban érteni; • Napjainkra a misszió fogalmát felváltotta a dialógus, a párbeszéd fogalma.
4. 4. Az ökumenizmus protestáns felfogásának változása A dialógus fogalma az ökumenizmus szótárában: • a másikat nem kell minden áron Krisztusnak megnyerni, hanem csupán megérteni • Sokak szerint ezzel az ökumenikus mozgalomban nemcsak Krisztus vált mellékszereplővé, de a mozgalom egyúttal feladta a misszió parancsnak, a „mindeneket Krisztusnak megnyerni" (panta ta ethné) elvét is.
4. 5. Az ökumenizmus protestáns felfogásának változása • 2013. okt. 30. és nov. 8. között az ökumenikus mozgalmat irányító EVT nagygyűlést tartott a dél-koreai Busanban. • A konferencia új stratégiája: az igazságok tarka szőnyegéből mindenki kiválaszthatja magának azt, ami neki a legjobban tetszik. • A korábbi baloldali protestáns ideológiából posztmodern pluralizmus lett.
4. 6. Az ökumenizmus protestáns felfogásának változása Az EVT misszió-fogalmának tartalmi jegyei: • a világvallások közötti dialógus; • világvallásokkal és kultúrákkal történő összefogás; • a béke, a szeretet és az igazság társadalmának felépítése; • a teremtett világ megóvása és az élet ünneplése; • a kapitalizmus elleni harc.
4. 7. Az ökumenizmus protestáns felfogásának változása • Az EVT határozatait a fiatal egyházak (ázsiai, latin-amerikai, afrikai) nem szavazták meg; • tiltakozását fejezte ki az Orosz Orthodox egyház képviselője is. • Az EVT sajátos misszió-értelmezése és teológiai szinkretizmusa, az EVT szellemisége ellen tömegtüntetés volt. • 40 ezer aláírással tiltakoztak.
Az EVT-vel párhuzamos mozgalmak, szervezetek Világevangélizációs mozgalom - kongresszusok • Lausanne, 1974. I. Világevangélizációs Kongresszust: „A teljes evangéliumot az egész világra az egész egyház által. ” • II. lausanne-i kongresszus 1989 -ben a Fülöpszigeteki Manilában • III. lausanne-i kongresszus , 2010. október 16 -20. Fokváros
III. lausanne-i kongresszus , 2010. október 16 --20. Fokváros • A lausanne-i mozgalom az Evangéliumi Világszövetséggel (Aliansz) karöltve hívta össze a III. lausanne-i világkongresszust, amelyen 197 országból több mint 4200 evangélizációs és missziói vezető találkozott október 16 --25. között a dél-afrikai Fokvárosban. (Megfigyelőként jelen voltak az Egyházak Világtanácsa, a Vatikán és az ortodox egyházak képviselői is. ) • A mintegy kilencszáz rendező és segítő mellett napijeggyel is százak látogatták a programokat, az interneten keresztül pedig ezrek követték a konferencia eseményeit szerte a világban. Fokvárosban tizenöt helyen imádkoztak folyamatosan a találkozóért.
Az EVT párhuzamos szervezete Evangéliumi Világ Alliansz (EVA) • Az EVT-val párhuzamosan működik az evangélikál tipusú keresztyén egyházak és különféle missziói szervezetek tagjaiból megalakult missziói egységszervezet, aminek jelenleg mintegy 600 millió tagja van. • A szervezet szerint az EVT eltért eredeti célkitűzésétől, elárulta a keresztyén misszió ügyét, az evangélizációt és az evangéliumot. • Az EVA (Evangéliumi Világ Alliansz) 2014 -re világgyűlést hívott össze a dél-koreai fővárosba, Szöulba.
Az ökumenikus mozgalom helyzete • Egyrészt az együttműködés szándék erősödése • Másrészt a Bibliához hű keresztyén vezetők egyre több egyháztól, sőt az ökumenikus mozgalomtól is vitatják a keresztyén jelzőt. • A katolikus egyház egyre inkább átveszi a kezdeményező szerepet az ökumenikus mozgalomban, ami újabb kérdőjeleket vet fel.
Az Egyház katolikus felfogása
1. Az ökumené katolikus felfogása http: //www. kpszti. hu/h/12_az_udvtortenet_alapjai_az _esz_fenyeben. pdf A katolikus egyház álláspontja az ökumenéről – II. Vatikáni zsinat (1962 -65) szellemében: Idézetek a dokumentumból • a kinyilatkoztatásnak Istentől igazolt őrzője és közvetítője a katolikus vallás • XXIII. János 1960 -ban zsidó küldöttséget fogadott, kitárt karral és e szavakkal sietett feléjük: " Én vagyok József, a testvéretek!"
1. b. Az ökumené katolikus felfogása • A kereszténység botránya: a megoszlottság. • A katolikus egyház a történelem folyamán többször tett kísérletet az egység helyreállítására a keleti és a nyugati egyházszakadás megszüntetésére. • Az egység vágya ellenére sem jöttek létre eredmények, és ennek oka az egység katolikus felfogása, mely szerint a többi keresztény felekezetet vissza kell vezetni a katolikus egyházba, hiszen onnan szakadtak ki. Ez a rekatolizációnak is nevezhető elgondolás elfogadhatatlannak és megalázónak látszott a többi keresztény egyház számára.
1. c. Az ökumené katolikus felfogása • Az ortodoxokat szakadároknak, a nyugati különvált testvéreinket pedig eretnekeknek neveztük. • a katolikus egyház egységtörekvése mutat bizonyos fejlődést, de valójában a rekatolizáció szellemében fogant.
1. d. Az ökumené katolikus felfogása Alapelvek, amelyek nem változtak és nem is változtathatók: • Az egyháznak egységesnek kell lennie a következő szempontok miatt: megváltás, Krisztus imádsága, az Oltáriszentség (jelzi és meg is valósítja az egységet), Krisztus parancsa * Krisztus nem a látható egyház egységéért imádkozott!!! [MM]
1. f. Az ökumené katolikus felfogása Alapelvek, amelyek nem változtak és nem is változtathatók: • Az egység feltételei: Az egy hit megvallása, a közös istentisztelet, a testvéri egyetértés • Az egység biztosítékai: Szentlélek, az apostolok kiválasztása, a pápa és a püspökök küldetése az evangélium hirdetésében, a szentségek kiszolgáltatásában és a szeretetben való kormányzásban.
1. g. Az ökumené katolikus felfogása • ma is fennálló megoszlottságot meg kell szüntetnünk • Kezdeményezés: Nem elég, hogy készséggel várjuk vissza elszakadt testvéreinket. *[Hova vissza, Rómába? MM] • Eddig az volt az álláspont, hogy térjenek meg, tartsanak bűnbánatot, és szívesen visszafogadjuk őket. Most: az első lépést nekünk kell megtennünk. Nem nevezzük őket eretnekeknek és szakadároknak.
1. h. Az ökumené katolikus felfogása • a római katolikus egyház Krisztus egyháza • ez az egyház történelmi folytonossággal ered Jézus Krisztustól. (96. oldal) • Krisztus egyháza látható egyház • Krisztus egyháza egyetlen (97. old. ) * Egyértelmű, hogy az EGYHÁZ értelmezésében eltér az Igétől, mert az egyetlen egyház a láthatatlan egyházra vonatkozik. [MM]
1. j. Az ökumené katolikus felfogása Melyik egyház mondható Krisztus egyetlen egyházának? • Krisztus igaz egyháza a katolikus egyházban áll fenn • A zsinat azokat az egyházakat nevezi általában Krisztus egyházának, ahol megvan az apostolic jogutódlás (ortodox, ókatolikus), a többit egyház-jellegű közösségnek (protestáns egyházak).
1. k. Az ökumené katolikus felfogása Ki tartozik Krisztus egyetlen egyházába? . . . akik elfogadják a tanítást (dogmák), a keresztséget, eukarisztiát és a többi szentséget, valamint közösségben vannak a pápával és a püspökökkel, nekik engedelmeskednek. *[Melyik Ige mondja ezt? MM]
1. l. Az ökumené katolikus felfogása • A keresztség csupán ontológiai tagságot hoz létre. Ezzel az ontológia tagsággal szembeállítható a dinamikus tagság: azoké, akik hitben, reményben és szeretetben élnek és a vinculumok egyre intenzívebb megvalósítására törekszenek. Akiknél a vinculumok valamelyike vagy nem teljes vagy hiányzik, de erről nem tehetnek, azok ontológiai tagságuk címén üdvözülhetnek. *[ Ilyen Igével még nem találkoztam. MM]
1. m. Az ökumené katolikus felfogása • De nem ellenkezik a zsinat szellemével, hogy a nem-katolikus egyházakat is egyháznak tartsuk. • Azt azonban kizárja a zsinat, hogy a nemkatolikus keresztény közösségeket Krisztus egyházának nevezzük. • A keresztények megoszlása botrány és ellenkezik Isten akaratával. • Ezért a zsinat bátorítja és támogatja az ökumenizmus ügyét.
1. Pápai diplomácia • A pápák a zsinatok által kimondott „tévedhetetlen dogmák" prioritását váltogatva a teológiai hangsúlyokat a protestánsok által is elismert igazságokra helyezik úgy, hogy közben a bibliaellenes dogmáikat sem adják fel. • Ennek eklatáns példája a 2013 -ban megválasztott Ferenc pápa, akinek puritán életvitelét, emberi közvetlenségét, szociális érzékenységét alig lehet vitatni. Első jezsuita pápa!
1. 1. Pápai diplomácia Jelzés értékű hangsúlyeltolódások a pápai retorikában • katolikus egyház bibliai-etikai, konzervativizmusa a házasságnak, abortusznak, egyneműek kapcsolatának (stb. ) területén • első tanító körlevele, az Evangelii Gaudium (Az evangélium öröme). 2013. melyben az egyház küldetésének lényegét a misszióban, illetve az evangélizációban határozta meg
1. 2. Pápai diplomácia Új pápai taktika: Ökumenikus párbeszéd, az ölelés a konfesszionális, felekezeti konkurencia, lélekhalászat helyett • Latin-Amerikában, a mai pápa, Ferenc szülőföldjén, de főként Brazíliában egyre inkább háttérbe szorul a katolikus egyház a példátlan lendületű új-protestáns, szabadegyházi mozgalom, a karizmatikusok, evangélikálok lendületes térhódítása következtében.
Sao Paoló, Tempel Salomos (Salamon temploma)
1. 3. Pápai diplomácia • A Tempel Salomos tízezer férőhellyel • A veszélyes növekedés tényei láttán Róma sajátos döntést hozott, hogy valamennyire kifogja a szelet az új egyházi mozgalom vitorlájából. Párbeszédet kezdeményezett a katolikus egyházfő. Kényszerlépés volt ez? Vagy taktikus előrelátás? Kontinentális kísérlet? Vagy a közelgő 500 éves reformációi évforduló ellensúlyozására tett sajátos próbálkozás?
1. 4. Pápai diplomácia • 2014 elején Ferenc pápa a Vatikánban fogadta a pünkösdi egyház püspökét, Tony Palmer-t. Megállapodtak, hogy 2017 -ig, a reformáció jubileumáig kidolgozzák a közös missziói dokumentumot. És itt van a kulcs elrejtve. Valójában ezzel próbál Róma eleven ellensúlyt kialakítani a világraszóló protestáns évfordulóval szemben.
Reformáció 500. évfordulója 2017.
1. A közös missziói dokumentum előkészületei • Az Evangéliumi Világ Alliansz támogatja. Átnyújtotta a Vatikánnak a saját tervezetét címe: „Hitvalló nyilatkozat az egységről a misszió ügyéért”. • A misszió összeköti az evangélikálokat és a katolikusokat, hiszen a cél Jézus Krisztus evangéliumának világméretű hirdetése. Ha ez valóban mindegyik egyház célja, akkor ez összeköti Rómát, Genfet, Wittenberget, Zagorszkot, Londont is…
1. b. A közös missziói dokumentum előkészületei • A misszióban egyik fél sem tekinthetne a másikra riválisként, s nem is egymás megtérítése, Krisztushoz vezetése a döntő, hanem azoké, akik még nem hallottak Jézus Krisztusról, a világ Megváltójáról. Elgondolások szerint ezt a közös misszióról szóló dokumentumot 2017 -ben írják alá Rómában, a reformáció 500. évfordulóján.
Vallásközi párbeszéd • 2014. aug. Berlin. nagyszabású protestáns kongresszus, melyen – nyilván a karizmatikus missziói dokumentum tervezet tudatában – a respekttel, azaz a tisztelettel folytatott misszióról cseréltek véleményt a különböző protestáns felekezetek, új-protestáns mozgalmak és a katolikus egyház képviselői, EVT, EVA, st. • A fő téma így hangzott: „Keresztyén bizonyságtétel a sokvallású világban”. • Vajon ez is valamiféle ellensúlyozásnak vagy egyensúlyteremtésnek a kongresszusa volt?
1. 5. Pápai diplomácia • Ferenc pápa és Kirill pátriárka történelmi találkozója és nyilatkozata Kubában. 2016. febr. 12.
Szelíd ellenreformáció? Szelíd rekatolizáció, amit újabban – félrevezető módon „Európa ill. a világ evangélizációjának”, st: „missziónak” neveznek?
Igaz vagy hamis egységet képvisel az ökumenikus mozgalom?
1. a. Igaz vagy hamis egység az ökumenizmus? • Amennyiben együtt jár a bibliai igazságok feladásával, félremagyarázásával, a Biblia relativizálásával, akkor hamis egység • Amennyiben lemond a tiszta evangélium hirdetéséről, akkor hamis egység • Amennyiben a vallások egyesítését és az egyházak szervezeti egyesülését egyengeti egy kölcsönösen elfogadható minimum alapján, akkor hamis egység
Egyesülni fognak-e az egyházak? • Üdvtörténeti szempontból az utolsó időket éljük Krisztus feltámadása és mennybemenetele óta. Krisztus visszajövetelét megelőző közvetlen időszak létrejöttének jelei a következők lesznek: • Hamis Szentháromság: Sátán – Antikrisztus – Hamis Próféta (Jel 13) • Hamis egyház – Sátán pecsétje – előnyök • Igazi egyház – anyaszentegyház, a Krisztusban hívők közössége, lelki Izrael, üldöztetés (Jel 12, 11 és 14, 12) • Hamis egység (egy világegyház, egy világvallás, egy világbirodalom, egy nép)
Az igazi egység megélése • Nem egyesíteni kell az egyházakat, hanem közös imával és cselekedetekkel kifejezni a Krisztus testének egységét, hogy felismerje a világ, hogy Ő valóban Isten Fia és van hatalma számunkra oly lehetetlen dolgokra, mint az egység. (Egy baptista testvér)
1. Az igazi egység megélésének hiánya az evangéliumi hívők között • Szeparatizmus: hamis egységre - rossz reakcióként a kereszytének átmennek "szeparatistába", ahol a végén nincs más igaz hívő csak "mi", illetve ha közelebbről megvizsgáljuk csak "én". . . • az egység lényegi alapja maga Krisztus személye, és megváltása, általa vagyunk Isten gyermekei, családja. • Ehhez képest másodrangú a felekezeti hovatartozás, kegyességi gyakorlatok, emberi, kulturális különbségek, stb.
1. b. Az igazi egység megélésnek hiánya az evangéliumi hívők között • Fontos, hogy különbséget tudjunk tenni központi, lényegi dolgok és (egyébként fontos, de) másodlagos kérdések között (pl: keresztelési forma, istentiszteleti stílus/forma, egyházszervezeti, stb kérdések között).
Az igazi egység hiányának jelei Pártoskodás (Jn 17, I Kor eleje) Karizmák miatt versengés (I Kor 12 -14) Erősek-erőtlenek ellentéte (Róma 14 -15) Zsidó-keresztyén – pogány-keresztyén ellentétek (Apcselen végig) • Gazdagok – szegények ellentéte (Jakab 4) • •
Az igazi egység megélésének célja Jézus szavaival • „Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogyan mi egyek vagyunk: én őbennük és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél. ” (János 17: 22– 23)
- Slides: 76