A holokauszt Magyarorszgon 193845 Zsid let a hbor

A holokauszt Magyarországon 193845

Zsidó élet a háború előtt Magyarország népessége 1941 -ben: 14, 5 millió Ebből zsidó: 825, 000 (6%) Zsidó már a honfoglalás óta élnek Magyarországon. 1867: Emancipáció 1868: neológ, ortodox, status quo ante 1895: a zsidó vallás recepciója Cionizmus

Két vélemény Hazánk történek ezeréves folyamán hallatszott Izrael ajkáról annyi jajszó, mint amennyi más országokban rövid egy év alatt tört ki a sanyargatott zsidóság panasszal teli kebléből. Ha néha rövid időre be is borult a hazai Izrael nyugalmas életének derült ege, úgy csakhamar el is vonultak a vészjósló fellegek, melyeket csak idegen országok gyűlöletének szélviharai hajtottak hazánkba. Sehol a földkerekségen nem élvezték vallásunk hívői a vallásos türelem oly virágait oly mértékben, mint Árpád honában, sehol szabadabban nem imádhatta Istenét Izrael, mint magyar földön. ” (Venetianer Lajos újpesti rabbi, 1896) „Nincs közöttünk és az ún. kongresszusi szabályokat elismerő felekezet között többé vallásközösség!- írják emlékirataikban. –Két külön vallás áll egymással szemközt, mely tanaira, szervezetére, szertartásaira lényegesen eltér egymástól. Kétfelé van szakítva a test, mely eddig ez lélek által irányoztatott, s ettől nyerte életét. ” (Részlet az „Emlékirat az 1868. évi december 10 -én megnyitott magyarországi izraeliták országos kongresszusa által hozott alapszabályok és határozatok tárgyában” és „Az izraelita kongresszus hagyományhű pártjának óvása” című munkákból, 1869)

Arcok a magyarországi közéletből

Molnár Ferenc nyilatkozata az Egyenlőség című újság 1926. december 4 -i számában „Én csak azt írhatom le, azt mondhatom el, amit láttam és hallottam. Írónál, pedig az a legfontosabb, hogy ne csaljon, ne hamisítson, hanem hogy őszinte legyen. És mit tapasztalunk? Ha sikerem van, azt mondják, nem vagyok magyar, ha pedig megbukom, zsidó vagyok. Legyen a kedvük szerint, de nehogy azt higgyétek, hogy én nem vagyok tisztában avval, amit csinálok. Mit csinálok én? Philadelphiában és Stockholmban, Rómában és Párizsban néhány követ rakok le azon az úton, amelyen aztán a magyar szellem nagy értékei simábban gördülhetnek ki. ”

Az első világháború után

Numerus Clausus „ 1. A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920 -21 -ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók, és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. (…) 3. (…) Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajok és a nemzetiségekhez tartozó fiatalok aránya a hallgatók között lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányát, de legalább kitegye annak kilenctized részét. ” (Részlet az 1920. évi XXV. törvénycikkből) „A numerus clausus bevezetése idején a kórház az egyetemről kiszorult orvostanhallgatókat, majd később az egyetemi klinikákra fel nem vett orvosokat nemcsak hogy befogadta és foglalkoztatta, hanem több éven keresztül rendszeresen tartott egyetemet pótló előadásokat és továbbképző tanfolyamokat, hogy a numerus clausus áldozatain ily módon segítsen. ” (dr. B. J. , főorvos visszaemlékezése, DEGOB jegyzőkönyvi részlet)

Zsidóellenes törvények • 1938: 20 %-ra korlátozzák a zsidók jelenlétét a kulturális és gazdasági életben • 1939: további korlátozások, immár faji alapon • 1941: a zsidók és nem zsidók házasságkötésének tilalma • 1942: a zsidók földbirtokainak kisajátítása

A munkaszolgálat

A német megszállás

Sárga csillag és további rendeletek

Gettósítás

Deportálások

437000 ember, 56 nap alatt

Csillagos házak • 1944. június: A budapesti zsidókat erőszakkal átköltöztetik a sárga csillaggal megjelölt épületekbe (nagyjából 200000 embert érintett)

Horthy kormányzó proklamációja és a nyilas hatalomátvétel

Halálmenetek nyugatra

Gettók Budapesten

Mauthausen, Ravensbrück, Bergen. Belsen

A zsidó ellenállás és önmentés • Irathamisítás • Gyermekotthonok felállítása • Az élelmiszer beszerzése és elosztása • Rejtekhelyek kialakítása • Tijul: illegális határátlépések

Embermentés

Felszabadulás

A háborús bűnösök perei

Ajánlott irodalom Szita Szabolcs: Együttélés, üldöztetés, holokauszt Szita Szabolcs: Aki egy embert megment… Karsai László: Holokauszt Ember Mária: Siratóének

Auschwitz

A tábor története 1940 – A tábor megalapítása 1941 – Heinrich Himmler kijelöli, mint a zsidókérdés végső megoldásának egyik helyszínét 1942 – A birkenaui gázkamrák felépítése 1944 – A „magyar rámpa” felépítése 1944. október 4. – fellázadt a Sonderkommando 1944. november – a gázosítások befejezése 1945. január 18 -26. – a tábor kiürítése (53 ezer fő) 1945. január 27. – a tábor felszabadulása (7 ezer fő)

Auschwitz fekvése

Auschwitz I.

Auschwitz II. (Birkenau)

Auschwitz III. (Buna-Monowitz)

Auschwitz II. (Birkenau)

Ajánlott irodalom • Wieslaw Kielar: A 290. számú auschwitzi fogoly • Primo Levi: Ember ez? Fegyvernyugvás • Dr. Nyiszli Miklós: Mengele boncoló orvosa voltam

Az Auschwitz Album története

Képek Auschwitzról?

A Karl Höcker-féle album

„Szerető felejthetetlen, hűséges Heinzed emlékére”

Auschwitz Album, Egy album – két szerep Családi emlék Történelmi dokumentum • • • Bernard Walter és Ernst Hoffmann („Azonosítási Osztály”) • Az elkövetők és az áldozatok azonosítása • 1963: a frankfurti Auschwitz -per • Számos kiadás: 203 kép az eredetiben • Általában 179 kép Jákób Lili Beregszász 1944. május 26. 3500 fő Dora Mittelbau Egyesült Államok 1980: Yad Vashem 1999. december 17.