A hmrsklet mrse Gabriel Daniel Fahrenheit 1686 1736

• A hőmérséklet mérése – Gabriel Daniel Fahrenheit (1686 -1736) • higanyos hőmérő (1700 -1730), skála – René-Antoine de Réaumur (1683 -1757) • alkoholos hőmérő, skála (1730) – Anders Celsius (1701 -1744) • skála (1742)

• A hő – Joseph Black (1728 -1799) • fajhő, látens hő, hőmennyiség, kalorimetria, kalorikum (1757 -1763) – Benjamin Thompson [Rumford gróf] (1753 -1814)

• “Alig szükséges hozzátennem, hogy akármi, amit bármely elszigetelt test, vagy testek rendszere korlátozás nélkül képes szolgáltatni, az nem lehet anyagi szubsztancia: és számomra rendkívül nehéznek, ha nem lehetetlennek tűnik, bármely más gondolatot kialakítani arról, amit létre lehet hozni és továbbítani, azon a módon ahogy a Hőt létrehoztuk és továbbítottuk ezekben a Kísérletekben, mint hogy ez MOZGÁS. ” (előadás 1798 -ban)

– Joseph Louis Gay-Lussac (1778 -1850) • gázok hőtágulása (1802) • léghajón 7 km magasra - a levegő hőmérsékletét, nyomását és összetételét mérve (1804) • gázok térfogati arányai (1808 -1809) • út az egyesített gáztörvény felé (1826)

– John Dalton (17661844) • a gázok parciális nyomásának problémája (Dalton-törvény, 1801) • atomhipotézis (18031810)

• Elméleti hőtan – Jean Baptiste Joseph Fourier (1768 -1830) • Théorie analytique de la chaleur (1822) – a hővezetés differenciálegyenlete – Fourier-sor – Fourier-integrál

– Nicolas Léonard Sadi Carnot (1796 -1832) • Réflexions sur la puissance motrice du feu et sur les machines propres à développer cette puissance (1824) – reverzibilis körfolyamat kalorikus mechanikai modellje hatásfok – Benoit Paul Emil Clapeyron (1799 -1864) • Carnot-féle körfolyamatok: fordítva, matematikailag, diagrammokon (1834) • ideális gázok állapotegyenlete • a folyadékkal egyensúlyban lévő gőz egyenlete

• Az energia – Julius Robert Mayer (1814 -1878) • “Az erők okok: ennek megfelelően velük kapcsolatban teljes mértékben alkalmazhatjuk a causa aequat effectum (az ok egyenlő az okozattal) elvet. Ha a c oknak e okozata van, akkor c = e; ha történetesen e egy második f okozatnak az oka, akkor e = f, és így tovább: c = e = f … = c. Az okok és okozatok láncolatában egyetlen tag vagy egy tag egyetlen része sem tűnhet el, ahogyan ez világosan következik az egyenlet természetéből. Minden ok eme első tulajdonságát elpusztíthatatlanságuknak nevezzük. ” (1842)

– James Prescott Joule (18181889) • On the Production of Heat by Voltaic Electricity (1840) – az áram hőhatása (I 2 R) • a hő mechanikai egyenértéke (1843)

– Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz (1821 -1894) • a fiziológiai hő is csak fizikai energiából származhat – „Azzal a feltevéssel kezdjük, hogy akármilyen természeti testek bármilyen kombinációjával is lehetetlen semmiből folyamatosan erőt előállítani. E tétel révén Carnot és Clapeyron elméletileg levezettek egy sor törvényt, amelyek egy részét a kísérlet bebizonyította, más részét még nem ellenőrizték …. Jelen tanulmány célja ezt az elvet ugyanúgy érvényesíteni a fizika összes ágában …” (előadás 1847 -ből)