A hivatkozs mdja kzlemnyekben Mikor kell hivatkozni Gondolatot

A hivatkozás módja közleményekben

Mikor kell hivatkozni? Gondolatot n Elméletet n Konkrét mondatot n Kifejezést n Ábrát n Vagy bármilyen más elemet idézünk Külső vagy Saját forrásból → HIVATKOZNUNK kell! n Ha nem hivatkozunk az eredeti forrásra, akkor PLÁGIUMOT követünk el!

Szó szerinti idézet n 40 szó alatt a szöveg részévé tesszük: pl. Szokolszky Ágnes (2004, p. 566) szerint „a felhasznált irodalom kétféleképpen jelenik meg a dolgozatban: a szöveg közben és a szöveg végén, az irodalomjegyzékben”. „A felhasznált irodalom kétféleképpen jelenik meg a dolgozatban: a szöveg közben és a szöveg végén, az irodalomjegyzékben” (Szokolszky, 2004, p. 566). Így válnak a hivatkozott irodalmak egyértelműen visszakereshetővé. „A szöveg közben és a szöveg végén, az irodalomjegyzékben” (Szokolszky, 2004, p. 566) is hivatkoznunk kell az eredeti forrásokra.

Szó szerinti idézet n 40 szó fölött különálló egységként tüntetjük fel Pl. A közlemény stílusa meghatározó a megértés, követhetőség szempontjából. Ezt nagyon jól megragadja a következő részlet: A közlés legkisebb egységét a szavak, illetve kifejezések jelentik. A jó stílus tehát a szavak és kifejezések megfelelő megválogatásával kezdődik. A szaknyelv megfelelő alkalmazása azt jelenti, hogy a szerző gondolatait hozzáértően, a szakterület elfogadott nyelvezetén, fogalmain keresztül fejti ki. Feleslegesen és indokolatlanul nem használ, de ha kell, akkor tud megfelelő szakkifejezéseket és idegen kifejezéseket alkalmazni. (…) A tudományos nyelvezet nem alkalmaz túlzó jelzőket, érzelmi elfogultságot sugalló kifejezéseket vagy érveléssel alá nem támasztott minősítéseket. A stílus világossága nagyrészt a mondatok szerkezetén múlik. (Szokolszky, 2004, 569. old. )

Szó szerinti idézet és átfogalmazott szöveg Pontosan visszakereshetőnek kell lennie: n Ha van oldalszám szerepeljen. „A felhasznált irodalom kétféleképpen jelenik meg a dolgozatban: a szöveg közben és a szöveg végén, az irodalomjegyzékben” (Szokolszky, 2004, p. 566). n Ha nincs, bekezdésszám szerepeljen. „Basu and Jones (2007) went so far as to suggest the need for a new "intellectual framework in which to consider the nature and form of regulation in cyberspace"(para. 4). ” (APA, 2010, p. 172) n Ha az sincs, akkor alfejezet cím, bekezdés számával „Valójában azonban még az egyes folyóiratokon belül sincsen egységesen követett szempontrendszer, cikkenként változnak a jegyzetek tartalmi–formai elemei és rövidítési szokásai” (Fons szerkesztősége, 2011, A bibliográfiai hivatkozások elkészítése szekció, 1. bekezdés).

Szó szerinti idézet pontossága § Eltérhetünk az eredeti szövegtől: -az idézet végén az írásjel -az idézet elején a nagy/kis betű -idézőjel típusa (‘ versus „) § Kihagyhatunk a szövegből „A szaknyelv megfelelő alkalmazása azt jelenti, hogy a szerző gondolatait hozzáértően, a szakterület (…) fogalmain keresztül fejti ki” (Szokolszky, 2004, p. 569). § Kiegészíthetjük a szöveget „ A jó stílus tehát a szavak és kifejezések [, illetve mondatszerkezetek] megfelelő megválogatásával kezdődik” (Szokolszky, 2004, p. 569). § Kiemelhetünk részeket „A szaknyelv [kiemelés tőlem] megfelelő alkalmazása azt jelenti, hogy a szerző gondolatait hozzáértően, a szakterület elfogadott nyelvezetén, fogalmain keresztül fejti ki” (Szokolszky, 2004, p. 569).

Engedélyköteles idézet Ha szerzői jogvédelem alatt (copyright) áll a közlemény amely tartalmát idézzük, engedélyt kell beszereznünk az idézéshez! Általában kikereshető, hogy milyen típusú idézetek engedélyezettek automatikusan. Nem kell külön engedélyt kérnünk APA folyóiratoknál, ha: -maximum 3 ábrát vagy táblázatot mutatunk be az eredeti műből -kevesebb, mint 400 szót idézünk egyben -összesen kevesebb, mint 800 szót idézünk

Szövegközi hivatkozás Hivatkozni kell a szövegben a szerző(k) nevének, megjelenés évszámának megjelölésével. Az eredeti forrás visszakereshető az irodalomjegyzék segítségével. -Ha a forrás kétszerzős: minden hivatkozáskor mindkét szerző -Ha három, vagy többszerzős: először mindenki nevét feltüntetjük, aztán első szerző + és mtsai vagy et al. ! kivéve, ha zavart okoz Pl. (Perry, Kane, Bernesser, & Spicker, 1990) majd (Perry et al. , 1990) -Ha legalább hatszerzős a forrás: egyszer sem kell az összes szerzőt kiírni Ha ugyanabban a bekezdésben szerepel már az évszám és a szerző neve benne van a szövegben, többet nem kell az évszámra hivatkozni. Azonos családnevű szerzők esetén keresztnév első betűje is feltüntetésre kerül.

Szövegközi hivatkozás 2. táblázat Hivatkozási stílusok alapjai Hivatkozás típusa Első szövegközi hivatkozás További szövegközi hivatkozás Első zárójeles hivatkozás További zárójeles hivatkozás 1 szerző műve Walker (2007) (Walker, 2007) 2 szerző műve Walker és Allen (2004) (Walker és Allen, 2004) 3 szerző műve (4 és 5 szerzőnél analóg módon) Smith, Johnes és Ying (1999) Smith és mtsai (1999) (Smith, Johnes és Ying, 1999) (Smith és mtsai, 1999) 6 vagy több szerző műve Smith és mtsai (2009) (Smith és mtsai , 2009) Csoport, mint szerző (rövidítés van) Központi Statisztikai Hivatal (KSH, 2012) KSH (2012) (Központi Statisztikai Hivatal [KSH], 2012) (KSH, 2012) Csoport, mint szerző (rövidítés nincs) Debreceni Egyetem (2010) (Debreceni Egyetem, 2010)

Szövegközi hivatkozás Ha egyszerre több munkára hivatkozunk - akkor abc rendben szerepelnek a zárójelben. Pl. A tehetség aktívan kutatott témakör (pl. Dávid, 2002; Páskuné Kiss, 2008; Tóth, 1995). - ugyanazon szerzőtől időrendben Pl. (Dávid, 1998, 2002; Páskuné Kiss, 2008; Tóth, 1995). -ha az évszám is egyezik, akkor betűvel jelölve Pl. (Dávid, 1998 a, 1998 b, 2002; Páskuné Kiss, 2008; Tóth, 1995). Kiemelhetünk publikációt Pl. (Tóth, 1995; lásd még Dávid, 1998 a, 1998 b, 2002; Páskuné Kiss, 2008).

Szövegközi hivatkozás Közvetett hivatkozás Pl. (Anastasi, 1982, as cited in Szokolszky, 2004) Egy újabb megközelítés szerint a vezetők két, egymást kiegészítő szerepe a manager és a leader szerep (Kotter, 1990, idézi Bakacsi, 2003). „pszichológusok ne tüntessék fel mások munkáját vagy adatát sajátjukként, még akkor sem, ha a másik munkára vagy adatra hivatkoztak korábban” (APA, 2002, 1070. old. idézi Goodwin, 2005, 440. old. ) Pontosítás miatt oldal, fejezet, táblázat, ábra, egyenlet is szerepelhet a zárójelben. Csak az old. -t használjuk rövidítve. Pl. (Szokolszky, 2004, p. 328, Figure 5. 10) Személyes kommunikáció Pl. (Vargha, 2000. 06. 23. ) Utóbbi nem szerepelhet az irodalomjegyzékben.

Hivatkozás az irodalomjegyzékben Az irodalomjegyzék azt a célt szolgálja, hogy az olvasó könnyen megtalálja a hivatkozott forrásokat. Ezért fontos, hogy pontos és teljes legyen. n A szerzők (több szerző esetén az első szerző) vezetékneve alapján ABC sorrendben felsorolva. n Minden tétel második sorától fél inch behúzás. n Például: Everitt, B. S. (2005). An R and S-PLUS Companion to Multivariate Analysis. London: Springer-Verlag. n

Hivatkozás az irodalomjegyzékben szerző(k) Publikálás dátuma Publikáció további adatai cím

Hivatkozás az irodalomjegyzékben A hivatkozások abc rendben szerepelnek. A rövidebb név megelőzi a hosszabbat, az egyszerzős cikk a többszerzőst, a korábbi publikáció a későbbit. Az irodalomjegyzék általában dupla sorközzel íródik. A hivatkozásokban szerepel a szerző családneve, keresztneve rövidítve, a publikálás évszáma, a közlemény címe, forrása, pontos elérhetősége. Csak olyan forrásra hivatkozzunk, amelyre hivatkoztunk korábban a szövegben, és amit valóban olvastunk.

Hivatkozás az irodalomjegyzékben Könyv: Abelson, R. P. , Frey, K. P. , & Gregg, A. P. (2004). Experiments with people: Revelations from social psychology. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates. Mc. Culloch, C. E. , & Searle, S. R. (2001). Generalized, linear, and mixed models. New York: Wiley. Schiraldi, G. R. (2001). The post-traumatic stress disorder sourcebook: A guide to healing, recovery, and growth [Adobe Digital editions Version]. doi: 
 10. 1036/0071393722 Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat. Budapest: Osiris.

Hivatkozás az irodalomjegyzékben Folyóirat: Festinger, L. , & Carlsmith, J. M. (1959). Cognitive consequences of forced complience. Journal of Abnormal and Social Psychology, 58, 203– 210. Wilson, M. (1989). Saltus: A psychometric model of discontinuity in cognitive development. Psychological Bulletin, 105, 276– 289. Barrick, M. R. , Stwart, M. L. , Piotrowski, M. (2002). Personality and job performance: Test of the mediating effects of motivation among sales representatives, Journal of Applied Psychology, 87(1), 43– 51. Mednick, S. A. (1968). The Remote Associates Test. The Journal of Creative Behavior, 2, 213– 214. doi: 10. 1002/j. 2162 -6057

Hivatkozás az irodalomjegyzékben Cikk egy szerkeztett könyvben: Tuerlinckx, F. , & De Boeck, P. (2004). Models for residual dependencies. In P. De Boeck & M. Wilson (Eds. ), Explanatory item response models: A generalized linear and nonlinear approach (pp. 289– 316). New York: Springer. Mayer, J. D. (2003). Útmutató az érzelmi intelligenciához. In J. Ciarrochi, J. Forgács, J. D. Mayer (Szerk. ), Érzelmi intelligencia a mindennapi életben (pp. 23– 49). Budapest: Kairosz Kiadó. Szerkeztett könyv: De Boeck, P. , & Wilson, M. (Eds. ). (2004). Explanatory item response models: A generalized linear and nonlinear approach. New York: Springer. A szerző nem személy: SAS Institute (1999). SAS online doc (Version 8) [Software manual on CD-ROM]. Cary, NC: Author.

Hivatkozás az irodalomjegyzékben Megjelenés alatt álló közlemény: Schepers, J. , & Hofmans, J. (in press). Two. MP: A MATLAB graphical user interface for two-mode partitioning. Behavior Research Methods. Nem publikált közlemény: Kondé Z. (2004). Matematikai intelligencia és végrehajtói kontroll funkciók. Figyelemváltás, figyelmi szelekció, emlékezeti frissítés. [Nem publikált doktori értekezés]. Debreceni Egyetem.

Hivatkozás az irodalomjegyzékben Ha a konferencia anyaga rendszeresen megjelenik: n Herculano-Houzel, S. , Collins, C. E. , Wong, P. , Kaas, J. H. , Lent, R. (2008). The basic nonuninformity of the cerebral cortex. Proveedings of the National Academy of Sciences, 105, 12593– 12598. Ha a konferencia anyaga könyv formájában jelenik meg: n Katz, I. , Gabayan, K. , Aghajan, H. (2007). A multi-touch surface using multiple cameras. In J. Blanc-Talon, W. Philips, D. Popescu, & P. Scheunders (Eds. ), Lecture Notes in Computer Science: Vol. 4678. Advanced Concepts for Intelligent Vision Systems (pp. 97– 108). Berlin, Germany: Springer-Verlag. doi: 10. 1007/978 -3 -540 -74607 -2_9

Hivatkozás az irodalomjegyzékben On-line elért közlemény: Dijksterhuis, A. , & van Knippenberg, A. (1996). Trait implications as a moderator of memory for stereotype-consistent and inconsistent information. Personality and Social Psychology Bulletin, 22, 425– 432. Letöltve: http: //unconsciouslab. com/index. php? page=Publications&subpage=By%20 year Digital Object Identifier-rel rendelkező közlemény: Kuppens, P. , Van Mechelen, I. , Nezlek, J. B. , Dossche, D. , & Timmermans, T. (2007). Individual differences in core affect variability and their relationship to personality and adjustment. Emotion, 7, 262– 274. doi: 10. 1037/1528 -3542. 7. 2. 262

Hivatkozás általában Mindig tájékozódjunk a formai követelményektől! A szakdolgozat formai követelményei sem tökéletesen felelnek meg az APA legújabb szabályainak !! Tóth L. (2002): Az olvasás pszichológiai alapjai. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen.