A helyi nkormnyzatok az Alaptrvnyben dr Tilk Pter

A helyi önkormányzatok az Alaptörvényben dr. Tilk Péter, tilk@ajk. pte. hu 1

Kiindulási alapok az új önkormányzati rendszer „megismeréséhez” - Alaptörvény - Ötv. -tervezet - friss alkotmánymódosítások - folyamatban levő vagy új törvényi szabályok dr. Tilk Péter, tilk@ajk. pte. hu 2

A területi beosztás - F) cikk: főváros, megye, város, község - az Alaptörvény nem nevesíti a fővárosi kerületeket - Ötv. -tervezet: megjelenik a járás; megyei város lesz az MJV helyett; nagyközség kategória nem szerepel dr. Tilk Péter, tilk@ajk. pte. hu 3

A feladatellátás során kötelezően figyelembe veendő szempontok jelennek meg. N) cikk (1) bekezdés: „Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti”; (3) bekezdés: a helyi önkormányzatok „feladatuk ellátása során” ezt az elvet „kötelesek tiszteletben tartani”. dr. Tilk Péter, tilk@ajk. pte. hu 4

Vagyon, gazdálkodás elvei - 38. cikk (1) bekezdés: „a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon”. - (3) bekezdés: „[n]emzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett”. - (4) bekezdés: „[n]emzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható”. - (5) bekezdés: törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerinti gazdálkodás dr. Tilk Péter, tilk@ajk. pte. hu 5

Vagyon, gazdálkodás, tulajdon 34. cikk (5) bekezdés: törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti. Az önkormányzati tulajdon alkotmányos szerepe is csökken. → Alkotmány 12. § módosítása („Helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy helyi önkormányzat részére történő ingyenes átadásáról törvény rendelkezhet”) → megyei intézmények átvétele; Esztergom intézményeinek átvételére irányuló tervezet dr. Tilk Péter, tilk@ajk. pte. hu 6

Feladat-és hatáskörök - szemléletváltás az 1989 -1990 -es szabályozáshoz képest az Alaptörvény nem tartalmazza az „önkormányzati alapjogok” kategóriát dr. Tilk Péter, tilk@ajk. pte. hu 7

Feladat-és hatáskörök helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört csak törvény állapíthat meg - önkormányzat „kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult” → kérdés, az utóbbi milyen garanciákat kap majd - önkormányzat és az állami szervek „együttműködnek” → az „együttműködés” során inkább az állam akarata érvényesül – pl. tulajdon ingyenes „átadásának” kérdése. - dr. Tilk Péter, tilk@ajk. pte. hu 8

Feladat-és hatáskörök - nincs szó a feladat-és hatáskörök alkotmánybírósági, bírósági védelméről sem. Az AB hatáskörök is átalakulnak, a védelem szintje tovább csökkenhet. AB vizsgálati joga is szűkül! - megjelenik a kötelező társulás lehetősége dr. Tilk Péter, tilk@ajk. pte. hu 9

Rendeletalkotás - a rendelet „más jogszabállyal” nem lehet ellentétes kihirdetést követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak - a kormányhivatal kezdeményezheti a rendelet törvényességi szempontú felülvizsgálatát a bíróságnál - dr. Tilk Péter, tilk@ajk. pte. hu 10

Rendeletalkotás bíróság dönt a rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről - bíróság dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról - DE: Alkotmánybíróság dönt az Alaptörvénybe ütközésről → az esetlegesen párhuzamos eljárások kezelést igényelnek → kormányhivatal vezetője nem fordulhat közvetlenül az ABhoz - dr. Tilk Péter, tilk@ajk. pte. hu 11

Rendeletalkotás - a kormányhivatal vezetője rendeletalkotási (pótlási) jogot kap a alaptörvényi szabályozás bonyolult, indokolatlan eljárási megoldásokkal - - törvényben számos nyitott kérdést kezelni kell - több probléma is felmerülhet dr. Tilk Péter, tilk@ajk. pte. hu 12

Szervezet az Alaptörvény már nem nevesíti a jegyzőt - a képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre → bizonyos lakosságszám alatt nem feltétlenül lesz bizottság → az önálló hivatal feltételekhez köthető (pl. lakosságszám). - dr. Tilk Péter, tilk@ajk. pte. hu 13

Szervezet Ennek veszélye: az 1000 fő alatti településből kb. 1700 van. 2000 fő alattiból kb. 2300 -2400 van → a kb. 3200 -ból összesen 800 -nak lenne önálló hivatala → komoly szervezést igényel → lakossági ellenállást generálhat → „ál” közös hivatalok jöhetnek létre Ebbe a körbe városok is beleeshetnek – pl. Visegrád. dr. Tilk Péter, tilk@ajk. pte. hu 14

A törvényességi felügyelet ellenőrzésnél erősebb; konkrétumok az új Ötv. ből derülnek ki → Alaptörvény: rendeletpótlási jog → Ötv. : egyéb eszközök (pl. személyi döntések ideiglenes meghozatala; döntés végrehajtásának felfüggesztése, törvényességi felügyeleti bírság stb. ) - feloszlatás kérdése: változatlan szabályok. DE: Esztergom-előterjesztés - dr. Tilk Péter, tilk@ajk. pte. hu 15

A választás - képviselő és polgármester: ötévente dr. Tilk Péter, tilk@ajk. pte. hu 16

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! dr. Tilk Péter, tilk@ajk. pte. hu 17