A helyi nkormnyzati gazdlkods idszer krdsei Dr Kovcs

„A helyi önkormányzati gazdálkodás időszerű kérdései” Dr. Kovács Árpád elnök 2009. szeptember 18.

A magyar gazdaságot négy, egymást erősítő strukturális probléma jellemzi • Korszerűtlen állam, magas kiadási szint • Alacsony foglalkoztatottság • Egészségtelen reálgazdasági szerkezet • Magas finanszírozási igény

A szerkezeti problémák által meghatározott ördögi kör

Az államadósság alakulása az év végén (Mrd Ft-ban) Forrás: PM, MÁK

Magyarország lakosságának 2008. évi foglalkoztatottsági összetétele Foglalkoztatottak Ebből: alkalmazottak egyéb: vállalkozók, szövetkezeti tagok, segítő családtagok stb. száma* ezer fő 3879, 41 2762, 61 1116, 81 Nyugdíjasok 3053, 81 Óvodai nevelésben, általános-, középiskolai-, valamint felsőoktatásban részesülők száma 2196, 91 Munkanélküliek száma** 329, 21 Bölcsődei ellátottak, nevelésben nem részesülő kiskorúak, iskolai oktatásban nem részesülők, munkanélküliként nem nyilvántartottak száma. 585, 51 Összesen: • Egyes felmérések szerint ebből a „kényszer-vállalkozók” számossága a meghatározó, mely várhatón 2015. évtől a „szociális háló” részeként is megjelenik. ** Egyes kutatások szerint mintegy 700 ezer fő 1 2 2008. évi átlaglétszám 2008. december 31. 10 0312

Non profit szervezetek száma (75 000 szervezet) A non-profit szektorban foglalkoztatottak létszáma ca. 71 000 fő

A non profit szervezetek állami támogatása 2003 -2009. évek között A non-profit szektor felé irányuló állami támogatás 2003 -ban 310 milliárd, 2004 -ben 345 milliárd, 2005 -ben 370 milliárd Ft, 2006. évben 429 milliárd Ft volt, 2008. évi törvényi előirányzata 467 milliárd Ft, 2009. évi törvényi előirányzata 260 milliárd Ft. Megjegyzés: A 2009. évi előirányzat nem tartalmazza az Önkormányzati alrendszertől származó támogatásokat

GDP≈ 27 379 Mrd Ft Kiadás: 63, 8% ∑ 17 487, 5 Mrd Ft Hiány: 660, 8 Mrd Ft ! A magyar államháztartás (alrendszerei a 2009. évi költségvetési törvényben) Bevétel: 8 300, 2 Kiadás: 8 960, 9 Központi költségvetés* Bevétel: 3 476, 9 Helyi önkormányzatok *ebből: Fejezetek (minisztériumok) Fejezeti előirányzatok Országos hatáskörű szervek ~ 450 költségvetési intézmény Tartalékok Kiadás: 3 610, 9 1 289, 9 Mrd Ft közvetlen 3194 Polgármesteri Hivatal ~1850 helyi kisebbségi önkormányzat ~13000 költségvetési intézmény Bevétel: 4 408, 0 Kiadás: 4 416, 8 Bevétel: 517, 9 Társadalombiztosítás Elkülönített állami pénzalapok *ebből: 913, 6 Mrd. Ft közvetlen Nyugdíjbiztosítási Alap (2 999) Egészségbiztosítási Alap (1 418) * ebből: 39, 8 Mrd. Ft közvetlen Munkaerőpiaci Alapok ( 419, 2) Szülőföld Alap ( 1, 0) Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (13, 9) Nemzeti Kulturális Alap (8, 8) Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalamítási Alap ( 23, 4 ) - Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (55, 9) - Pénzügyi - Transzferek Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok Támogatások, hozzájárulások, adósságszolgálat Állami vagyon működtetése Hozzájárulás az EU költségvetéshez Országos-, helyi kisebbségi és helyi önkormányzatok és intézményei Non profit szektor ( ~ 70 000: alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, pártok, egyházak) Forrás: 2009. évi költségvetési tv. / PM Kiadás: 498, 9

A magyar önkormányzati modell karakterisztikus jellemzői • Nagy alkotmányos önállóság, a szereplők de jure egymás mellé rendeltsége • Széles körű feladat ellátási kompetencia, igen eltérő méretgazdaságossági jellemzőkkel • Jelentős vagyonhalmaz felett gyakorol tulajdonosi jogosítványokat • Az önkormányzati feladat ellátásban jelentős szerepe van az „alternatív” feladat ellátási módoknak • A szereplők (polgármesteri hivatalok, intézmények) magas száma

A helyi önkormányzatok közigazgatási rang szerinti megoszlása Főváros/ Megye Fővárosi kerület Megyei jogú város Város Nagyközség, község Összesen 20 23 23 282* 2 846** 3 194 • * ebből: Forrás: MÁK; KSH 10 000 fő feletti 5 000 – 10 000 fő közötti 5 000 fő alatti 118 103 61 • ** ebből: 5 000 fő feletti 2 000 – 5 000 fő közötti 1 000 – 2 000 fő közötti 500 – 1 000 fő közötti 200 – 500 fő közötti 200 fő alatti 44 625 477 681 698 321

Helyi önkormányzati költségvetési szervek száma megyénként Forrás: MÁK

A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona (1991 -2008) Forrás: PM, MÁK

Átengedett SZJA alakulása (országos összesen, millió Ft-ban) Forrás: PM Megjegyzés: A zárójelben szereplő számok közül az első a lakhelyen maradó, a második a normatívan elosztott részt jelzi.

A helyi önkormányzatok bevételei (1991 -2008 között) Forrás: MÁK * Saját bevételek (intézményi tevékenységek bevételei ÁFA-val együtt, kamatbevételek, illetékek, helyi adók, osztalékok, koncessziós díjak, egyéb sajátos bevételek, bírságok) ** Helyi adók (iparűzési adó, magánszemélyek kommunális adója, vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, építményadó, telekadó)

Helyi adóbevételek alakulása Forrás: MÁK

Helyi adóbevételek alakulása (országos összesen, millió Ft-ban) Forrás: MÁK

A forrásszabályozási rendszer (néhány jellemzője) * Nem tartalmazz az Egészségbiztosítási Alapból származó forrásokat. Forrás: Vigvári András: Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben

A helyi önkormányzatok költségvetési hozzájárulásainak, támogatási jogcímeinek száma Forrás: 1991 -2007 között az évenkénti költségvetés végrehajtásáról szóló törvény, 2008 -2009 évek esetében a költségvetési törvény fejezeti színtű összegzése.

Óvoda fajlagos kiadásainak alakulása Forrás: OM Oktatási Évkönyv (2005)

Az óvoda fajlagos kiadásainak forrása Forrás: Polonyi István (2005) A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20 -21. századfordulón Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet (1991 -2002. évi adat) Költségvetési beszámoló (2003 -2006. évi adat)

Oktatás fajlagos kiadásainak alakulása Forrás: OM Oktatási Évkönyv (2005) MEGJEGYZÉS: A 2005 -2007. évi adat csak az alapfokú oktatásra vonatkozik

Az oktatás fajlagos kiadásainak forrása Forrás: Polonyi István (2005) A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20 -21. századfordulón Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet (1991 -2002. évi adat) Költségvetési beszámoló (2003 -2006. évi adat)

Bentlakásos szociális ellátás fajlagos kiadásainak alakulása Forrás: ÁSZ jelentések

Bentlakásos szociális ellátás fajlagos kiadásainak finanszírozása Forrás: ÁSZ jelentések

Hosszú lejáratú felhalmozási célú hitel és kötvényállomány* milliárd Ft Forrás: MÁK * (Következő évi törlesztő részlettel együtt)

Helyi önkormányzatok kötvénykibocsátása a 2005 -2008. években Kibocsátó Megyei önkormányzatok Kötvény értéke forintban 102 899 367 177 Megyei jogú városi önkormányzatok 83 104 217 115 Főváros kerületi önkormányzatok 29 235 044 550 Városi önkormányzatok 179 756 981 441 Községek és társulások 22 585 270 222 Országos összesen 417 580 880 506

Készpénz likviditási mutató* Forrás: MÁK * Pénzeszközök / rövid lej. köt. -ek

Likviditási gyorsráta* Forrás: MÁK * (Követelések + ért. pap. -ok +pénzeszk. ) / rövid lej. köv. -ek

A helyi önkormányzatok gazdálkodásának számvevőszéki tapasztalatai I. 1. 2. Jellemzően a működési bevételek, illetve a pénzmaradvány alultervezettek. A működési célú költségvetési többletbevételeket többnyire a felhalmozási és tőkejellegű kiadásokra fordítják, ennek ellenére jelentős a felhalmozási célú hitel igénybe vétele is (községeknél minden fordítva!). 3. Középiskolai és általános iskolai oktatási intézményrendszer túlméretezett, alacsony kihasználtságú (a hosszú távon fenntartható intézményrendszert kell kialakítani). 4. Felülvizsgálandó a helyi adó kedvezmények fenntartása és az önkormányzati szolgáltatások díjmértéke (az intézményi saját bevételek növekedése elmarad az infláció mértékétől). 5. A közigazgatásban betöltött szerepük az „e-közigazgatásban” érvényesül (az országos átlag „a 2. szint”).

A helyi önkormányzatok gazdálkodásának számvevőszéki tapasztalatai II. 6. Felülvizsgálandó a céljelleggel nyújtott (működési célú) támogatások indokoltsága (elaprózott, ugyanakkor összegszerűségében nagy, és a száma-dási kötelezettséget sem kérik számon). 7. Az Ötv. 92. § (7) bek. 2007. január 1 -től előírta, hogy a megyei jogú városok önkormányzatánál kötelező a belső ellenőrzési egység létrehozása (kivéve, ha társulás keretében látja el) a nagyszámú intézmények miatt a feladatellátás saját szervezettel történő biztosítása célszerűbb. 8. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok eredménytelen gazdál-kodása rendszeresen tőkeemelést igényel a tulajdonostól (esetenként támogatást is nyújtanak!). Jellemző az is, hogy a gazdasági társaságok hitelfelvételében az önkormányzatok készfizető kezességet vállalnak (kozkázat!). 9. Az EU-s pályázati rendszer jellemzően kiépült, de a döntési és ellenőrzési mechanizmus szervezeti keretei még nem minden „helyszínen” épült ki. 10. Szakszerűbbé vált a képviselő-testületi döntések előkészítése

Az önkormányzatok felkészültsége az európai uniós források igénybevételére és felhasználására Szabályozottság terén nem készültek fel Okai: Nem határozták meg: • pályázatkoordinálás feladatait, felelősét; • pályázat-nyilvántartás felelősét; • a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója (projektmenedzser) közötti kapcsolattartás rendjét; • az ellenőrzés kötelezettségét, feladatait és a végrehajtás felelőseit. Szervezettség terén felkészültek Pályázatfigyelés, pályázatkészítés, fejlesztési feladat lebonyolítás személyi, szervezeti feltételeit kialakították Módja: • pályázatfigyelés Polgármesteri hivatal szervezetén belül • pályázatkészítés Polgármesteri hivatalon belül, esetenként külső személy/ szervezet megbízásával • fejlesztési feladat lebonyolítása

Az EU-s pályázatok elutasításának okai

Kockázat növelő tényezők • Stabilizációs intézkedések növelhetik a forráshiányt, az államháztartás helyi szintjén („normatívák”!), • EU-s támogatások felszívása likviditási problémákat és az át nem gondolt, pénzügyileg fenntarthatatlan projektek esetében későbbi inszolvencia problémákat vetíthet előre, • Forráshiányos (ÖNHIKI-s) kör. • PPP-k látens inszolvenciát okozhatnak, • Intézményfenntartó megyék eladósodása, • Ágazati törvényekben előírt feladatok és az éves költségvetés előirányzata, • A saját források (főleg a helyi adók) bővítésének korlátai.

A helyi önkormányzatok versenyképességét befolyásoló tényezők Ø költségvetés Ø infrastruktúra Ø munkaerő Ø oktatás, tudományok helyzete Ø informatika Ø intézményrendszer Ø kultúra Ø turisztika

Önkormányzatok Európában Ország Lakosság (millió fő) Települési önkormányzatok száma Egy települési önkormányzatra jutó lakos (ezer fő) Ország Lakosság (miilió fő) Települési önkormányzatok száma Egy települési önkormányzatra jutó lakos (ezer fő) Németország 82, 5 16 121 5 000 Bulgária 8, 3 262 28 000 Franciaország 58, 9 36 559 1 600 Ausztria 8, 1 2 353 3 400 Nagy-Britannia 58, 7 491 118 503 Svájc 6, 5 3 000 2 166 Olaszország 57, 4 8 104 7 000 Szlovákia 5, 4 2 871 1 700 Spanyolország 39, 4 8 082 4 800 Dánia 5, 3 275 19 100 Lengyelország 38, 7 2 489 15 000 Finnország 5, 2 455 11 200 Románia 22, 5 2 862 7 700 Horvátország 4, 8 542 8 000 Hollandia 15, 7 572 27 000 Írország 3, 7 84 41 667 Görögország 10, 5 5 922 1 800 Litvánia 3, 7 56 58 800 Csehország 10, 3 6 237 1 500 Lettország 2, 5 554 4 000 Belgium 10, 2 589 17 200 Szlovénia 2, 0 192 8 800 Magyarország 10, 2 3 175 3 100 Észtország 1, 4 247 4 200 Portugália 9, 9 275 34 200 Luxemburg 0, 4 118 3 400 Svédország 8, 9 286 30 900 Forrás: OECD

Az önkormányzati rendszer szükséges reformlépései • Az alkotmányos berendezkedést érintő kérdések • Kormányzati feladatok kormányzati szintek közötti elosztásának újragondolása • A feladatellátás szervezési és szervezeti kérdései • A pénzügyi- támogatási rendszer egyszerűsítése és ösztönzővé tétele

Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források között évek óta fennálló feszültségek oldását a költségvetés 2005 -ben sem tudta biztosítani. A feladatok és hatáskörök kormányhatározatokban elrendelt felülvizsgálata nem történt meg. Az ÁSZ által több mint 10 éve szorgalmazott finanszírozási reform előkészítésében – politikai és szakmai konszenzus hiányában – nem volt érdemi előrelépés. Nem valósult meg a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak áttekintése, az önkormányzati feladatok és hatáskörök differenciált telepítése, átfogó módosítása, elmaradt a forrásszabályozás ezzel összehangolt továbbfejlesztése. Változatlanul jellemző, hogy az önkormányzatok számára előírt új feladatokhoz (pl. közszféra bérintézkedéseihez) a költségvetés nem biztosítja teljeskörűen a szükséges fedezetet. Jelentés az ÁSZ 2006. évi tevékenységéről (0705. sz. jelentés)

A modern társadalmakban a legfontosabb dolog a pénz. A demokratikus társadalomban ennél egy komolyabb dolog van: a közpénz Köszönöm megtisztelő figyelmüket!