A helyi kisebbsgi nkormnyzatok gazdlkodsnak sajtossgai s aktulis

A helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának sajátosságai és aktuális feladatai Előadó: Almási Ibolya belső ellenőr Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

Alcímek • • A helyi kisebbségi önkormányzatok helye az államháztartási szervezetben A gazdálkodási jogkör kérdése, lehetőségek és kötelezettségek Az együttműködési megállapodás jelentősége és tartalma A költségvetési koncepció és az éves költségvetés készítése a) Egyeztetési kötelezettségek b) Tervezési módszerek

1. ) A helyi kisebbségi önkormányzatok helye az államháztartási rendszerben

Az államháztartás jogi fogalma Meghatározható: • FELADATMEGKÖZELÍTÉSBEN: a társadalmi-gazdasági életben való állami/helyi önkormányzati szerepvállalás gazdálkodási-pénzügyi oldala • SZERVEZETI MEGKÖZELÍTÉSBEN: a közhatalmi szervek és a hozzájuk tartozó közintézmények gazdálkodási-pénzügyi rendszere A magyar államháztartási törvényben /1. § (1) bekezdés/: „Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. ” 4

Államháztartás - kormányzati szektor közszektor Profitérdekeltségű vállalkozások Közfeladatot ellátó vállalkozások állami többségi tulajdonú, vagy főleg ÁH forrásból finanszírozott Közfeladatot ellátó magánszemélyek Magánszemélyek Közszektor Non profit Kormányzati szektor vállalkozások Államháztartás - központi költségvetés - társadalombiztosítás - elkülönített állami pénzalapok - önkormányzatok állami többségi tulajdonú, vagy főleg ÁH forrásból finanszírozott Alapítványok, társ-i szervezetek, egyházak 5

Az államháztartási rendszer felépítése (alrendszerek) KÖZPONTI SZINT Központi kormányzati Társadalombiztosítási alrendszer Elkülönített állami pénzalapok alrendszere HELYI SZINT Helyi önkormányzatok alrendszere 6

Az államháztartási rendszer belső arányai 7

Kisebbségi önkormányzatok létrejöttük szerint – Kisebbségi települési önkormányzat – Területi kisebbségi önkormányzat (a megyében és a fővárosban) Országos kisebbségi önkormányzatok – eltérő feladatok – Jogi státusz, államháztartásban betöltött sajátos helye 8

Jogszabályi környezet Alkotmány V. és IX. fejezet A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. Költségvetési törvények A költségvetési szervek jogállásáról szóló 2008. évi C törvény Ágazati törvények (közoktatás, közművelődés, közszolgálat, stb. ) 217/1998. (XII. 24. ) Korm. Rendelet az államháztartás működési rendjéről 249/2000. (XII. 30. ) Korm. Rendelet az államháztartás szervezetei könyvvezetési és beszámolási kötelezettségeinek sajátosságairól • 193/2003. (XI. 26. ) Korm. Rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről • 376/2007. (XII. 23. ) Korm. Rendelet a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásáról • • •

A helyi önkormányzati alrendszer bevételei I. • • Saját bevételek Helyi adók (építményadó, telekadó, kommunális adók, idegenforgalmi adók, helyi iparűzési adó) Díjak (pl. közterület-használati díj, intézményi térítési díjak) Bírságok (pl. szabálysértési bírság) Tőkejövedelmek (osztalék, kamat, árfolyamnyereség, bérleti díj) Privatizációs bevételek Államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök (pl. vállalkozásoktól, magánszemélyektől ) Vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel Egyéb saját bevételek (pl. bontási anyag értékesítése) 10

A helyi önkormányzati alrendszer bevételei II. Átengedett (megosztott) bevételek (A megosztás módját általában az éves költségvetési törvényben határozzák meg. ) • Személyi jövedelemadó (közvetlen részesedésű SZJA, normatív részesedésű SZJA, pozitív diszkrimináció elve alapján elosztott SZJA) • • • Gépjárműadó Illetékek (az Ötv. saját bevételként nevesíti!) Egyéb átengedett bevételek (pl. termőföld bérbeadása utáni személyi jövedelemadó, környezetvédelmi bírság) 11

A helyi önkormányzati alrendszer bevételei III. Állami hozzájárulások és támogatások A) Kp-i költségvetés IX. fejezet alapján: 1. Normatív állami költségvetési hozzájárulás (normativitás + szabad felhasználás) 2. Kiegészítő támogatások (normatív vagy pályázati alapon + felhasználási kötöttség) • normatív, de kötött felhasználású támogatások • céltámogatások, • címzett támogatások, • központosított előirányzatok • működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások • fejlesztési és vis-major támogatások • a leghátrányosabb helyzetű kistérségek támogatása • színházi támogatások B) Egyéb pályázati források (területfejlesztés, EU támogatások) 12

A helyi önkormányzati alrendszer bevételei IV. Egyéb bevételek • Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott egészségbiztosítási támogatás • államháztartáson belül átvett egyéb pénzeszközök (pl. más önkormányzattól) • kölcsönfelvétel (pénzintézeti kölcsön, kötvénykibocsátás) • adományok, segélyek 13

Az államháztartási rendszer legfontosabb közös szabályai 1. Éves költségvetés szerinti gazdálkodás • • • Költségvetés: a költségvetési évre szóló pénzügyi terv, mely a teljesíthető kiadásokat és várható bevételeket előirányzat formájában tartalmazza Az alrendszerek költségvetése jogszabályi formát ölt A költségvetési többlet felhasználásáról, illetve a hiány finanszírozásáról a költségvetés elfogadásakor és a zárszámadáskor is dönteni kell 2. Előirányzatokkal való gazdálkodás • • bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettsége kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága a bevételi előirányzatok elmaradása esetén a kiadási előirányzatok csökkenthetők, zárolhatók, illetve törölhetők. az előirányzatok túllépésének és módosításának kötött szabályai (jogszabály) 14

Az államháztartás alapelvei Alapelvek - magatartási normák: • az államháztartáshoz tartozó minden szervezetnek követnie kell a költségvetés tervezése, végrehajtása a bevételek és kiadások számbavétele, valamint a beszámolás során • egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk • abszolút érvényesülésük nem lehetséges Érvényesülésük jogszabályi garanciái: • a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos eljárási szabályok • a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatos szabályok • a pénzügyi folyamatok számbavételi módját meghatározó szabályok 15

Az alapelvek köre 1. A nyilvánosság elve (minden alrendszerben, alapegységben, minden szakaszban, mind a folyó, mind a vagyongazdálkodásban) • a tájékoztatás és a közzététel szabályai 2. A tervezésre, elszámolásra vonatkozó elvek: • az éves költségvetés elve (egy, vagy többször egy naptári év) - már megjelenik a programozás elve is (több éves keretterv) • a teljesség elve • a valódiság elve • az egységesség és áttekinthetőség elve • a globális fedezet elve • a bruttó elszámolás elve • a részletezettség elve 3. Kv. -i források felhasználása során követendő elvek: • a felhasználási kötöttség elve (uniós források felhasználása, egyes állami támogatások esetén) • a közbeszerzési kötelezettség elve • az állami támogatások korlátozásának elve 16

2. Gazdálkodási jogkör kérdése, lehetőségek és kötelezettségek

Gazdálkodási sajátosságok • Gazdálkodási önállóság és felelősség, vállalkozás és korlátai • Költségvetési szervek alapítása és gazdálkodása • Hitel, kötvény • Adósságrendezési eljárás 18

A költségvetési szerv fogalmi ismérvei A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, olyan jogi személy, amely: • jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített, • állami, illetve önkormányzati feladatokat közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, • jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, • jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, • az alapító okiratban megjelölt működési körben, • közfeladat-ellátási kötelezettséggel, • éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez. 19

A költségvetési szervek alábbiak lehetnek központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv, helyi önkormányzati költségvetési szerv, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, • köztestületi költségvetési szerv. • • • 20

A költségvetési szerv alapítása • A költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. • Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki. • A költségvetési szerv a nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. 21

Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv: • nevét, székhelyét, • létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozást, • jogszabályban meghatározott közfeladatát, • alaptevékenységét, • illetékességét (közhatalmi tevékenység esetén), illetve működési körét (közszolgáltató tevékenység esetén), • irányító szervének nevét, székhelyét, • vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendjét, valamint • foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését. Az alapító okirat az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv • közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét, • kisegítő és vállalkozási tevékenységei arányainak felső határát a szerv kiadásaiban, • jogi személyiségű szervezeti egységének meghatározott adatait, • megszűnésének időpontját, illetőleg pontos feltételét, ha határozott időre, illetőleg bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre, valamint • a külön jogszabályban kötelező kellékként előírtakat. 22

A költségvetési szerv • a tevékenységének jellege alapján: – közhatalmi költségvetési szerv – közszolgáltató költségvetési szerv • a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint: – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szerv 23

A költségvetési szervek típusai Költségvetési szervek Közhatalmi költségvetési szerv Közintézmény Közszolgáltató költségvetési szerv Közintézet Vállalkozói közintézet Közüzem 24

Közhatalmi költségvetési szerv • Azon költségvetési szerv, amelyet jogszabály alaptevékenységként közhatalmi jogosítvánnyal ruház fel, vagy ilyen jogosítvány gyakorlására közjogi kötelezettséget állapít meg, illetve amelynek jogszabály alapján alaptevékenységként közhatalom gyakorlásában kell közreműködnie. Közhatalom gyakorlásának minősül különösen: jogalkotási, jogszabály-előkészítési, alkotmánybíráskodási, igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, külügyi igazgatási, igazságügyi igazgatási, közigazgatási jogalkalmazói, hatósági és törvényességi ellenőrzési, számvevőszéki és kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenység gyakorlása, továbbá államháztartási forrás, illetve európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások elosztása (döntés). 25

Közszolgáltató költségvetési szerv típusai • közintézmény: az alaptevékenysége szerint közoktatási, szakképzési, felnőttképzési, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, közgyűjteményi, közművelődési, gazdasági-pénzügyi-műszaki ellátást végző költségvetési szerv; • közintézet: az alaptevékenysége szerint egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési, művészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sportcélú vagy informatikai közszolgáltatást végző költségvetési szerv, illetve a külön törvényben meghatározott közgyűjtemény; • vállalkozó közintézet: azon költségvetési szerv, amely - az alaptevékenységébe tartozó - egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési vagy művészeti közszolgáltatást külön törvényben meghatározott részletes feltételek alapján végzi törvényben maghatározott feltételek mellett; • közüzem: az alaptevékenysége szerint más költségvetési szerv, illetve lakosság részére fizikai (technikai) jellegű szolgáltatást, településgazdálkodási, -üzemeltetési, műszaki szolgáltatást, vagy a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szerv. 26

Költségvetési szervek feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint lehetnek: • Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van. Alaptevékenységét önállóan látja el azzal, hogy ezen belül kormányrendeletben foglaltak szerint gondoskodik fizikai (technikai) segítő feladatai ellátásáról, illetve rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel. • Az önállóan működő költségvetési szerv elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. A szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szakmai szervezeti egységgel (egységekkel) rendelkezik; ezenkívül egyes adminisztratív, szellemi támogató feladatokat is - e célt szolgáló külön szervezeti egység nélkül – elláthat. 27

A költségvetési szerv • alaptevékenysége: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység; • kiegészítő tevékenysége: az alaptevékenységével megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység; • kisegítő tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység; • vállalkozási tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. 28

Költségvetési szerv • irányító szerv: a költségvetési szervvel, illetve annak gazdálkodásával kapcsolatos, valamint külön jogszabályban meghatározott irányítási jogokkal felruházott szerv vagy személy; • alapító szerv: a költségvetési szervvel kapcsolatos, irányítási jogokkal felruházott szerv vagy személy; 29

Települési kisebbségi önkormányzat Gazdasági és gazdálkodási önállóság sajátossága

3. Az együttműködési megállapodás jelentősége és tartalma

Kötelezően szabályozandó területek: • Működési feltételek támogatása (Nekt. ) • Költségvetés tervezés, végrehajtás, beszámolási feladatok teljesítése Jogszabályhelyek: Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 68. §. (3) bek. 217/1998. (XII. 24. ) korm. Rendelet 29. §. (10)-(11) bek. Egyéb megállapodások Éves felülvizsgálati kötelezettség (minden év február 15 -ig)

Az együttmüködési megállapodás célja: • Alkalmazandó eljárásrend • Feladatok és határidők • Tevékenyégért való felelősség

Az együttműködési megállapodás tartalma: 1) Költségvetési tervezés (koncepció és éves terv) során • • • Tervezési információk átadása Egyeztetési kötelezettség meghatározása (résztvevők, határidők) Kérésre szöveges és számszaki határozattervezet megküldése Költségvetési határozat megalkotásának határideje Költségvetési évközi módosításának rendje

Az együttműködési megállapodás tartalma: 2. ) A költségvetés féléves beszámolás és a három-negyedéves tájékoztatás során • Főkönyvi kivonat egyeztetése, téves könyvelések feltárása • Féléves beszámoló számszaki és szöves részeinek elkészítése, egyeztetése • Határozattervezet megküldése • Határozat megalkotásának határideje

Az együttműködési megállapodás tartalma: 3. ) Együttműködés az éves beszámolás során: • Ugyanaz mint az előző • + kisebbségi önkormányzat vagyonának leltározása, selejtezése

Az együttműködési megállapodás tartalma: 4. ) A költségvetési gazdálkodás során gazdálkodási jogkörétől függően más • Nem önállóan gazdálkodóknál a kötelezettségvállalás és utalványozás, szakmai teljesítés igazolás szabályozása • Banki és házipénztári pénzforgalom szabályozása • Finanszírozás garanciái (állami támogatás és önkormányzati támogatás)

5. ) A költségvetési koncepció és az éves költségvetés készítése

Költségvetési szervek működése és gazdálkodása • A költségvetési szerv jóváhagyott éves költségvetés vagy költségvetési keret alapján, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelmények és feltételek érvényesítésével működik és gazdálkodik. • Működése során 3 alapvető kritériumnak kell megfelelnie: gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség. 39

A helyi önkormányzati költségvetés • A költségvetés elfogadása: kizárólagos képviselőtestületi (közgyűlési) hatáskör • A költségvetési formája: önkormányzati rendelet (helyi jogszabály!) Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetések (helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési határozat) 40

A helyi önkormányzati költségvetés Helyi önkormányzati költségvetési ciklus A/ A költségvetés előkészítése • költségvetési koncepció • költségvetési tervezet elkészítése • költségvetési egyeztetések B/ A költségvetési döntés • a költségvetés tartalmi elemei C/ A költségvetés végrehajtása • helyi önkormányzati költségvetési szervek D/ A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése • zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló) 41

A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetéséből finanszírozza: 1) A Nekt által ellátandó feladatokat 2) A helyi önkormányzattól átvett feladatokat (megállapodás) 3) Saját intézményei működtetését

A költségvetési koncepció tartalma Határidők Helyben képződő bevételek Ismert kötelezettségek (áthúzódó is) Az elfogadott költségvetési koncepcióról tájékoztatási kötelezettség • Önkormányzati támogatás mértéke, formája • Intézménye külön és önkormányzati szinten együttesen is • •

A költségvetési rendelet tartalma • Határidők • Kötelező elemek (címrend, mellékletek) • Önkormányzati szintű költségvetés

Költségvetési egyeztetés mindkét részről kötelezettség • Együttműködési megállapodás részletes szabályai • Jegyzőkönyv

Tervezési technikák Attól, hogy mire történik a finanszírozás • Intézmény • Feladat Alkalmazott módszerek: 1) Bázisalapú tervezés 2) Nullabázisú – feladatalapú tervezés 3) Teljesítményalapú tervezés 4) Programköltségvetés

Bázis alapú tervezés sémája: Előző évi eredeti előirányzat Szerkezeti változás +/Szintrehozás Alapelőirányzat Tárgyévi szerkezeti változás +/Tárgyévi minőségi fejlesztés vagy csökkentés +/Eredeti előirányzat Előző évi pénzmaradvány kezelése a tervezés során

Köszönöm figyelmüket! Almási Ibolya Belső ellenőr almasiibolya@ldu. datanet. hu T. : +36 -1/212 -9151/136 m.