A hallgatlagos tuds elmletnek legdinamikusabb fejlesztsi terletei s

A hallgatólagos tudás elméletének legdinamikusabb fejlesztési területei és várható hatásuk az oktatásra Szívós Mihály, kandidátus Tudományos főmunkatárs

Bevezető gondolatok • • A hallgatólagos tudás felhasználási formái Tudásmenedzsment, vállalati és iskolai oktatás A hallgatólagos tanulás kutatása mint forrás A felületes, tudománytalan kép a hallgatólagos tudásról

Négy példa a hallgatólagos tudásra • A nyelvi hallgatólagos tudás példája • Az eszközhasználatot szolgáló hallgatólagos tudás • Az autóversenyző esete • A környezethez kapcsolódó hallgatólagos tudás

A hallgatólagos tanulásra való képessége a kor függvényében • A hallgatólagos tanulás jelentősége kisgyermekkorban • A nyelvtanulási példák • A hallgatólagos tanulásra való képesség csökkenése

A készségcsoport fogalma • A készség és a jártasság fogalma a hallgatólagos tudás elmélete szerint (az egyik tehetség és tapasztalat kombinációja, a másik főleg a tapasztalat célirányos felhalmozását jelenti) • A készségek osztályozása az explicit és az implicit tudás és tanulás szerint • A pozitív transzfer fogalma • A készségcsoportok felderítése és körülhatárolása • A készségcsoportok és a hallgatólagos tudás típusai • A rokon készségek összekapcsolása és megőrzése • A funkcionális, a hasonlósági és a változó összetételű készségcsoport

A készségcsoportok és a hallgatólagos tudás típusai Az eszközközpontú hallgatólagos tudás A funkcionális készségcsoportok A személyközpontú tudás A funkcionális és hasonlósági készségcsoportok Az intézményközpontú hallgatólagos tudás Elsősorban funkcionális, esetleg hasonlósági készségcsoportok • A környezetközpontú hallgatólagos tudás • Funkcionális, hasonlósági és változó összetételű készségcsoportok • A készségek és jártasságok sokfélék, és itt csak a leggyakoribb csoportokról eshetett szó. • • •

A figyelemmel való gazdálkodás és a hallgatólagos tudás elmélete • A figyelem szerepe a hallgatólagos tudás elméletében • A figyelem kettős struktúrája és időbeli változása • A figyelemfelkeltés, a figyelem kettős struktúrája és az oktatási környezet • Formális és informális tanulás és a figyelem szabadsága • Egyéni figyelem és az egyéniség szerepe az oktatási folyamatban

Az intuíció kutatása Az autóversenyző példája Az intuíció és a hallgatólagos következtetés A tapasztalat és az intuíció közötti mély összefüggés Az intuíció mint a tapasztalat egyfajta hallgatólagos újrarendezése • A gazdasági vezetők többsége – idő és megfelelő tudásbázis híján – az intuíciójára támaszkodik • Az intuíció szerepe az oktatásban – messze alulértékelt, néhány területet kivéve • Az intuíció tanítása – a tapasztalattal összefüggésben • •

Az egyéniség és az egyediség előtérbe kerülése az oktatásban • Az egyediség az orvoslásban és a pszichológiában • Az egyediség felértékelődése az oktatásban • A hallgatólagos tudás elmélete az egyediségről • A jobb megközelíthetőség következményei • A készségcsoportok felmérése másképpen – az egyediség jobb megismerése

További kutatási területek a hallgatólagos tudás oktatási felhasználásához • Esztétikai gyakorlatok – új készségcsoportok kifejlesztése • A testiség: a saját test jobb megismerése, testképek – a testiséggel kapcsolatos készségcsoportok • Játék mint a hallgatólagos tudás megszerzési folyamata • A médiák kezelése és a hallgatólagos tudás • A robotika és a hallgatólagos tudás fajtái

Összefoglalás – záró gondolatok • Az oktatást és a tanulást többfajta tudás és készség egyidejű átadási folyamatának érdemes tekinteni • A készségek másként néznek ki az explicit és a hallgatólagos tudás szempontjából és a készségcsoportokat különböző életkorokban érdemes kifejleszteni • A készségcsoportok és a hallgatólagos tudás típusai összefüggenek. • Az intuíció és a tapasztalat szoros összefüggése

Ajánló bibliográfia • • Kraus A. et al. (2017) Handbuch Schweigendes Wissen. Erziehung, Bildung, Sozialisation und Lernen. Weinheim, Beltz Juventa. Szívós M. (2005) A személyes és a hallgatólagos tudás elmélete. Budapest: NTK – Universitas Szívós M. (2014) A Practice-oriented Classification of Tacit Knowledge for the Research into Creativity and Innovation. Polanyiana 2014: 1 -2. (23): 21 -30. Szívós M. (2014) Acoustic Tacit Knowledge. Reconsidering and Enlarging the Epistemological Part of the Theory of Tacit Knowledge. Polanyiana 2014: 1 -2. (23): 31 -39. Szívós M. (2017) A hallgatólagos tudás négy alapvető típusa. In: Noszkay Erzsébet (szerk. ) Közösségi tudások – Tudásközösségek. Tudásmenedzsment elméleti és módszertani megközelítésben. Budapest: N. & B. Kiadó, Budapest, ISBN 978 963 12 5559 -1, 178 -191. Szívós M. (2017) A hallgatólagos tudás négy alaptípusának szerepe az innováció formáiban, valamint az innováció tudásgazdálkodási formájának meghatározása. In: Noszkay Erzsébet (szerk. ) (2017) Közösségi tudások – Tudásközösségek. Tudásmenedzsment elméleti és módszertani megközelítésben. Budapest: N. & B. Kiadó, Budapest, ISBN 978 963 12 5559 -1, 192 -199. Szívós M. (2017) Fordulópontok a hallgatólagos tudás felfedezés-történetében. A hallgatólagos tudás általános elmélete Budapest, MSZT.

Köszönöm a figyelmet!