A GYERMEK A gyermek az iskolban Az tlagos

A GYERMEK

A gyermek az iskolában • • Az „átlagos” gyermek Az „átlagtól eltérő” gyermek A hátrányos helyzetű gyermek A veszélyeztetett gyermek

„Átlagos gyermek” Kit nevezünk "átlagnos gyermeknek? " · aki az iskolai tanulmányok elvégzéséhez megfelelő értelmi képességekkel és intelligenciával rendelkezik, · szociokulturális kömyezete rendezett, · a tudás megszerzése érdekében elegendő motivációval rendelkezik.

Az átlagtól eltérő gyermek Értelmi képességek tekintetében az átlagtól két irányban lehet jelentősen eltérni. • A pozitív irányban való eltérés a tehetség és tehetségnevelés körébe tartozik. • A negatív irányba való elmozdulás az értelmi fogyatékos nevelés témakörébe illeszkedik. Ezzel a problémával a gyógypedagógia foglalkozik.

A tehetség Czeizel Endre szerint a kivételes tehetségű ember jellemzői: Magas általános értelmi képesség: • a) lényegmegragadás, • b ) elmélyült -elemző gondolkodás, • c) szintetizáló képesség - általánosítás, következtetés levonása. Eredetiség, amely megnyilvánul: • -tartalomban, témában, • -problémafeltárásban, • -módszerben, • -kifejezésmódban (stílus).

Tehetségtípusok Ranschburg Jenő - tehetségtípusok: • a) tudományos tehetség -a természettudományi vagy a társadalomtudományi tantárgyak elsajátításában, nyújt kimagasló teljesítményt, • b) vezetői tehetség -a különböző csoportok, közösségek feladatorientált irányításában kiemelkedő, • c) pszichomotoros tehetség -sport, mozgásművészet terén kiemelkedő képességű, • d) művészi tehetség a képző- és zeneművészet területén teljesítménye kiemelkedő.

Kreativitás = alkotóképesség Jellemzői: • flexibitás =szellemi rugalmasság • originalitás = eredetiség • redefinitio = az újrafogalmazás, az átfogalmazás képessége (lehetővé teszi a probléma más szempontból való megközelítését • vizualizáció = a képzelet szabad áramlása • metaforikus gondolkodás = az ötletek más kontextusban történő sikeres felhasználása • értékelés képessége= a kritikus (önkritikus) gondolkodás • analizáló-szintetizáló képesség = a részletek aprólékos elemzése és az összefüggések feltárása • transzformáció= a megszokott határok átlépése • intuíció = a ráérzés

A tehetséges gyermek jellemzői 1) Ismeretszerzés: • • nagyon sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról, szókincsük gazdag, és szokatlan kifejezéseket is használnak beszédük folyamatos, kifejező gyorsan megjegyzik a tényeket gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat gyorsan tudnak érvényes általánosításokat felállítani jó megfigyelők sokat olvasnak, szeretik a felnőtteknek szóló könyveket, atlaszokat, szótárakat, enciklopédiákat • megpróbálják a bonyolult dolgokat megérteni oly módon, hogy áttekinthető egységekre bontják szét, • kritikusan, függetlenül gondolkodnak, értékelik a helyzeteket.

A tehetséges gyermek jellemzői 2) Motiváció: • az őket érdeklő kérdésekkel nagyon elmélyülten foglalkoznak, • igyekeznek feladataikat befejezni, zavarja őket, ha félbe kell szakítani elfoglaltságukat, • a mechanikusan ismétlődő feladatok untatják őket, • ha a feladat érdekli őket, alig igényelnek biztatást, - tökéletességre törekszenek, • önkritikusak, • szívesen dolgoznak önállóan, • magas célokat tűznek ki, és a saját maguk által vállalt feladatok megoldásánál a felnőttek segítségét csak addig veszik igénybe, amíg feltétlenül szükséges

A tehetséges gyermek jellemzői 3) Kreativitás: • sokféle, és sokszor szokatlan kérdéseket tesznek fel, majd az azokra kapott válaszok alapján újabb kérdéseket fogalmaznak meg, • egy kérdés vagy probléma felmerülésekor sok ötletet vagy megoldási lehetőséget sorolnak fel, • gyakran szokatlan, furcsa vagy meglepően frappáns válaszokat adnak, • véleményüket nem rejtik véka alá, • nem kedvelik a sablonos megoldásokat, • jó humorérzékük van, • eredeti, színes fantáziaviláguk van.

A tehetséges gyermek jellemzői 4 ) Szociális viselkedés : • sokat foglalkoznak olyan fogalmakkal, mint igazságos-igazságtalan, jó-rossz, • nem tartanak mindenáron a többséggel, nem félnek attól, hogy mások legyenek, mint a többiek, • ha más a véleményük, akkor provokálják a többieket, vállalják a konfliktusokat, • mennek a maguk útján, • nem fogadnak el tekintély-alapon véleményt anélkül, hogy kritikusan átgondolnák, elemeznék, • felelősséget tudnak vállalni, tervezésben és szervezésben megbízhatóak, • általában kijönnek kortársaikkal, bár néha türelmetlenek velük, barátaikat a hasonló képességűek közül választják, • jól tudnak beszélgetni idősebb gyerekekkel vagy felnőttekkel,

A fogyatékos gyermek Pedagógiai szempontból azokat a gyerekeket tekintjük fogyatékosnak, akiknél fiziológiai okok miatt nincs lehetőség a személyiség normális fejlődésére. A fogyatékosság típusai : 1. Értelmi fogyatékosság 2. Hallási fogyatékosság 3. Látási fogyatékosság 4. Beszédfogyatékosság 5. Mozgásfogyatékosság

A hátrányos helyzetű gyermek Hátrányos helyzetű gyermek: az átlagosnál nehezebb körülmények között élő, különböző környezeti ártalmaknak kitett, normálisan fejlett, fiziológiailag nem sérült gyermekeket sorolunk ebbe a kategóriába. Mikrokörnyezeti ártalmak: • a család (vagy az ép család) hiánya • alacsony egy főre jutó jövedelem, • egészségtelen lakáskörülmények, • a szülők alacsony iskolai végzettsége, • a család életmódja, • az érzelmi hiány, • a deviáns környezet szocializációs ártalmai, • a gyerekekkel való törődés hiánya, Makrokörnyezeti ártalmak: • az iskola objektív feltételeinek hiánya (túlzsúfoltság, tanteremhiány, felszereltség hiánya stb. ), • nem megfelelő szakos pedagógus ellátottság, • a település helyzete, az infrastruktúra hiánya, • a település kulturális életének színvonala

A veszélyeztetett gyermek Veszélyeztetett az a gyermek, aki egyébként személyiségében ép, de annak fejlődésében erősen gátolt. • A veszélyeztetett helyzetben nem a szociális tartalom a hangsúlyos, hanem a pszichés összetevő. • A veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja és azt negatív irányba tereli. • Különböző devianciák, életvezetési problémák, önértékelési zavarok, erkölcsi defektusok jelentkezésének veszélyével kell számolni. A hátrányos helyzetű státus nem törvényszerű, hogy veszélyeztetettséget is jelent. A veszélyeztetett helyzet azonban minden esetben hátrányos helyzetet is jelent.

A deviáns viselkedés A deviancia szociológiai fogalom, eltérést jelent. A deviáns viselkedések olyan megnyilvánulások, amelyek közös jellemzője, hogy a társadalom által elfogadott szokásoktól, normáktól eltérnek. (normaszegő viselkedés) A deviáns viselkedést kiváltó okok családi és társadalmi eredetűek. • rossz szociális helyzet, • felbomlott család, • a szülők alkoholizmusa, • kulturálatlan életmód, • elhanyagoló nevelés, • brutális bánásmód, • a család laza erkölcsi normái, • kriminalitás a családban

A deviáns viselkedés jellemzői Beszédstílus: • szegényes szókincs, • sztereotip elemek gyakorisága a beszédben, • tartalmilag sivár kommunikáció, • trágárkodás. Külső megjelenés: • testileg fejletlen, sovány, rosszul táplált, • elhanyagolt, piszkos ruházat, • divatőrület, felnőttes vagy valamilyen szubkultúrát követő öltözködés. Viselkedés -csoporthelyzet: • agresszivitás, durvaság, támadó attitűd, • magányosság, peremhelyzet, • nyugtalanság, hipermobilitás, • szélsőséges mértékű és irányú érzelmi reakció, • csavargás, igazolatlan hiányzások, • hazudozás, • tartós iskolai teljesítményromlás.