A Glem 8 elads A tudomny s technika

A Gólem 8. előadás A tudomány és technika viszonya Esettanulmány: A kerékpár születése Héder Mihály, Nádasi Eszter, Paksi Dániel BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A tudomány és technika viszonya p p p Központi kérdés: mennyiben hasonlít a tudomány és a technika világa egymásra? Tények: n Általában ezeket a területeket külön szokás kezelni és tanulmányozni; n A történetüket általában külön írják meg; n Mások, más végzettséggel foglalkoznak a két területtel; A 80 -as évek végén körvonalazódó STS (Science and Technology Studies) javaslata szerint: n Több a hasonlóság a két terület között, mint gondolnánk n A két téma kutatói kölcsönösen tanulhatnának egymástól A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Science And Technology Studies (STS) p p p Az STS rövidítést olykor Science, Technology and Society-ként is feloldják; Az STS lényege, hogy a tudományos és technológiai tudást a társadalom kontextusában kell vizsgálni; Az STS képviselői szerint a tudomány/technológia megértéséhez kulcsfontosságú szem előtt tartani, hogy: n a tudós és mérnök közösségek belső társas viszonyai nagyban meghatározzák a tevékenységüket n a tudomány/technológia és a szélesebb értelemben vett társadalom kölcsönösen hatnak egymásra.

Science And Technology Studies (STS) 1970 -es és 80 -as években lesz népszerű p Ennek keretében születnek az olyan esettanulmányok, mint amikről eddig beszéltünk p Többen is programot hirdetnek: p 1. David Bloor p 2. Harry Collins p 3. A szimmetria-elv fontossága a magyarázatokban Viták elemzése a tudomány és technológia világában Bruno Latour, Steve Woolgar: p A tudósok mindennapjainak résztvevő megfigyelése (úgy, mint a klasszikus antropológiai kutatásokban a bennszülötteké)

A szimmetriaelv p Mi a fő baj az addigi tudománytörténettel? n Az, hogy aszimmetrikus a történeti/szociológiai események magyarázatában: A tudomány történetében a helyes felismerések maguktól értetődnek, hiszen igazságokra bukkannak p De vannak olyan esetek a tudomány történetében, hogy korábban elfogadtak egy nézetet, amit azóta már tévesnek gondolnak… Ilyen esetekben(úgy tartják) helye lehet a „szociológiai” magyarázatnak: például, hogy milyen tényezők tehetnek arról, hogy nem ismerték fel a téves elképzeléseket? p Az igazság tehát ön-evidens, a tévedés pedig társadalmi/pszichológiai eredetű! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

1. Bloor és a szimmetriaelv p David Bloor ezzel szemben hirdette meg az SSK (Sociology of Scientific Knowledge) programját, amelynek központi tézisei között szerepelt, hogy: n a szociológusoknak oksági magyarázatokat kell keresniük n a tudomány sikereit és kudarcait azonos típusú okokkal kell magyarázni n az „igaz” és „hamis” nézetek elfogadásának magyarázata szimmetrikus kell, hogy legyen p ha túllépünk az igazság és a tévutak ellentétpárján, akkor az okokat és a magyarázatot elsősorban a társadalomban, és nem a természetben kell keresni

2. Collins és a tudományos viták elemzése p Collins programja a tudományos viták elemzését tűzi ki célul: n A viták jól elkülöníthető szakaszokra bonthatók: 1. szakasz: a tudományos fogalmak értelmezési rugalmassága dominál p 2. szakasz: a viták lezárását elősegítő társadalmi mechanizmusok p 3. szakasz: a vita eredményének összekapcsolódása a szélesebb társadalmi-kulturális miliővel p n Az első kettőt vizsgálták sokan (mi is ilyeneket néztünk eddig): p A helyzetértékelések és a lezárás társas közegben mennek végbe, és nagy mértékben annak folyamatai határozzák meg A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

C) Laboratóriumi tanulmányok p Latour és Woolgar tudományantropológiája: n n p Hónapokra beköltöznek egy biológiai laborba, és mint egy antropológus a „vadak” között, mindent lejegyeznek, amit látnak „Hazautazás” után megpróbálják értelmezni, rendszerezni a gyűjtött anyagot Latour a későbbiekben úgy fogalmazza meg a programját, hogy: fel kell nyitni a tudományos eredmények „fekete dobozát”! n A tudományos eredmények esetében utólag eltűnnek a viták, a más vélemények, az eltérő kimeneteli lehetőségek

Érvényes mindez a technika világára? p A technika látszólag talán még egyértelműbb kritériummal dolgozik: n n p Valami vagy működik, vagy nem… Vajon lehet itt szimmetrikusan magyarázni? Több STS képviselői szerint igen… n n n A Social Construction of Technology (SCOT) program meghirdetői: Trevor Pinch és Wiebe Bijker Ez jobban elbújt eddig a történészek szeme elől, de a „működik” kategóriája is sok esetben a társas megítéléstől függ Hogyan lehet ez? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A tudomány és technika „hagyományos” vs. STS vizsgálata p A tudomány és technika „hagyományos” kapcsolata: n a folyamat az igazság felfedezése felől az alkalmazás felé halad: p n n az innováció „lineáris modellje”: Ennek a folyamatnak se a vége, se az eleje nem így néz ki, telis-tele van elágazásokkal, visszacsatolásokkal Ennek a történetét kell megírni! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Az STS világában… p p …egy mérnöki termék, egy innováció sikere igen sok tényezőtől függ… Ez világosan kiderül, ha belenézünk a „működik” címke fekete dobozába: n A termék által felvetett problémák nem maguktól értetődőek: „A probléma csak akkor válik problémává, ha létezik egy társadalmi csoport, mely >>létrehozza<< azt. ” p Be kell vezetni a releváns társadalmi csoport fogalmát! p p A tudományos vitákhoz hasonlóan vizsgálni lehet: az értelmezési flexibilitás és vita lezáródásának szakaszait és társadalmi tényezőit A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A kerékpár kialakulása

„Boneshaker” 1840 körül

Macmillans’s bicycle 1842

„Ordinary” (Penny F. modell 1878) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Lawson’s Bicyclette (1879) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Női oldalülő kerékpár, 1880 körül

Egy 1880 körüli modell

Lábbal hajtós kerékpár 1880 -as évek

„Facile” kerékpár 1880 -as évek A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

W. S. Kelley (1885)

American Star (1885) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A lineáris történet A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A feltárt, összetettebb történet A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A releváns társadalmi csoportok p p A releváns társadalmi csoportok igényei meghatározzák a technológia fejlődését, és a fejlődés fő szempontjait. A bicikli esetében: Sportolók Igény: gyorsaság Megoldás: óriáskerekű kerékpár n Közlekedni vágyók Igény: biztonság Megoldás: az első kerék mérete csökken, a nyereg hátrébb kerül n Nők Igény: a szoknya viselése nadrág helyett erkölcsi kérdés volt, viszont hogy lehet szoknyában biciklizni? n Megoldás: oldalülése A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A releváns társadalmi csoportokat tartalmazó fejlődési modell p A történet így néz ki a releváns társadalmi csoportok figyelembe vételével… p Az ábrán: néhány releváns társadalmi csoport, probléma és megoldás a Penny Farthing bicikli fejlődési folyamatában A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Viták a kerékpár születése körül p Az 1870 -es, 80 -as évek társadalmi vitáiban nagy értelmezési flexibilitást és rengeteg variációt találunk: n Pl. Mit „jelenthet” a gumikerék? Válasz a rezgési problémákra? p Válasz a sebesség iránti igényre? p Nem válasz semmire, mivel csúnya és veszélyes? p p Számos „válasz” (megoldás) létezhet még a rezgési problémák megoldására: n Tehát különféle rezgéscsillapító megoldások léteznek, nem csak a gumikerék! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Viták a kerékpár születése körül p p A nők kerékpározása fontos erkölcsi kérdésként vetődött fel A képen: az oldalüléses kerékpár a nők öltözködési problémájára kínált egyik megoldás az óriáskerekű Ordinary tekintetében Ennek a megoldásnak nyilvánvalóan voltak technikai és atlétikai aspektusai Valószínűleg, az atlétikai aspektus akadályozta meg, hogy ez a megoldás stabilizálódjon A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A vita lezárása p A stabilizáció feltétele, hogy a releváns csoportok problémái megszűnjenek: n Ezt sokszor retorikai vagy marketingjellegű akciókkal lehet elérni: p n Sok esetben a problémák újradefiniálása segít: p p Pl. a „Facile” saját bevallása szerint biztonságos… A felfújható kerék eredetileg a biztonság problémájára volt egy válasz, azonban később kiderült, hogy gyorsabb tud lenni, mint a nagy kerekek Az új modell/ technika a stabilizáció után jut el a szélesebb közönséghez A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Ma már mindez „fekete doboz” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék