A GIMNASZTIKA FOGALMA CLJA FELADATAI JELLEMZI A GIMNASZTIKA

A GIMNASZTIKA FOGALMA, CÉLJA, FELADATAI, JELLEMZŐI

A GIMNASZTIKA: az általánosan és sokoldalúan képző, a sportágak előkésztő, fejlesztő és szinten tartó gyakorlatait és az ember természetes mozgásait foglalja magába. A GIMNASZTIKA CÉLJA: olyan mozgáskészségek kialakítása, ill. motoros képességek fejlesztése, amelyek előmozdítják az egészséges testi fejlődést, lehetőséget biztosítanak a mozgáskultúra fejlesztésére és a sportbeli teljesítményfokozásra, felkeltik majd megszilárdítják az aktív és rendszeres testedzés, valamint sportolás iránti érdeklődést.

A GIMNASZTIKA FELADATAI: • a szervezet felkészítése a testmozgásra az általános és speciális bemelegítés révén, • mozgástanulási folyamatok felgyorsítása, • a balesetek, sérülések kockázatának csökkentése, • fokozza a szervezet regenerálódását, • járuljon hozzá a rehabilitáció tökéletesítéséhez, • gyorsítsa a kezdők képességeinek megalapozását, • gyorsítsa fel a haladó sportolók képességeinek fejlődési ütemét, • segítse elő az élsportolók képességeinek szinten tartását, • járuljon hozzá az egyén alapvető mozgásműveltségének bővítéséhez, • valamint az egészség megőrzésében, pszichikai, erkölcsi tulajdonságok, kialakításában van fontos szerepe.

A GIMNASZTIKA JELLEMZŐI: • gyakorlatai sokfélék, • életkornak megfelelően változtathatóak, • egyénileg és csoportosan végezhetők, • időjárástól, évszakoktól nem függ, • teremben és szabadtéren is gyakorolhatók, • kiválóan alkalmazhatók kondicionális, koordinációs képességek és ízületi mozgékonyság fejlesztésére, • hatása kiterjedhet az egész testre, de testrészekre is lokalizálható, • a kifejtett hatás pontosan adagolható, • minimális a szerigény.

A GIMNASZTIKA ALAPFOGALMAI • ALAPFORMA: az egyszerű testhelyzetek, ill. az egy ízületben, egy forgástengely körül történő, egyirányú és befejezett mozgások. • EGYSZERŰ GYAKORLAT: ha két alapforma kapcsolódik. • ÖSSZETETT GYAKORLAT: három vagy annál több alapforma kapcsolódik. • GYAKORLATHALMAZ: a gyakorlatok spontán, rendszertelen egymásutánisága, amely sem funkciójában, sem „hatáskiváltásában” nincs összefüggésben. • GYAKORLATSOR: több gyakorlat ütemenkénti összekapcsolása, egymásutánisága. • GYAKORLATLÁNC: olyan gyakorlatsor, ahol az előző gyakorlat befejező helyzete, a következő gyakorlat kiinduló helyzetével megegyezik.

A GIMNASZTIKAI GYAKORLATOK TARTALMA, FORMÁJA ü A különböző gimnasztikai gyakorlatokkal különböző célokat valósíthatunk meg. ü A célok elérésére tett gyakorlatok jellemzik a gyakorlatok tartalmát. ü Hatáskiváltás szempontjából egy gimnasztikai gyakorlat lehet: • erősítő-, • nyújtó-, • ernyesztő hatású, • intermuszkuláris koordinációt /izomcsoportok között érvényesülő/ fejlesztő. Pl. : ha egy gyakorlatban erősítő hatású alapformák szerepelnek, akkor a gyakorlat tartalma erősítő hatású.

A gyakorlatok tartalma sokféle lehet, irányulhat a szervezet felkészítésére a nagyobb terhelés elviselése érdekében, azaz bemelegítésre, levezető, regeneráló hatás kiváltására, testtartás javítására, akaraterő fokozására stb. A gyakorlatok összessége - amelyek a célokban kitűzött hatásokat kiváltják -, valamint amit a külső megjelenésük alapján látunk, a gyakorlat formája, azaz a látható, ill. érzékelhető mozgás. A gyakorlatok formájának megválasztása mindig az adott cél, ill. az egyén vagy a csoport életkorától, előképzettségétől, felkészültségétől függ.

A GIMNASZTIKAI GYAKORLATOK FELOSZTÁSA 1. Formai felosztás: A. / REND(ALAKI)GYAKORLATOK Alakzatok: • vonal • oszlop • kör • egyéb

B. / ÁLTALÁNOSAN ÉS SOKOLDALÚANKÉPZŐ GYAKORLATOK Ezek a mozgások a hétköznapi használatban közismert „gimnasztikai gyakorlatok” vagy SZABADGYAKORLATI ALAPFORMÁJÚ gyakorlatok, melyek az emberi test mozgásrendszerének alapvető képzését, a szervek, szervrendszerek /csont és izomrendszer, izületirendszer stb. /, valamint a velük kapcsolatos pszichikai tulajdonságok fejlődését szolgálják. Szokták HATÁROZOTT ALAPFORMÁJÚ gyakorlatoknak is nevezni, mivel végrehajtásuk meghatározott formához kötött.

A. ) Szabadgyakorlatok (eszköz nélküli gyakorlatok): a test mozgásai, ill. a testrészek egymáshoz viszonyított elmozdulásai, amelyek végrehajtása különösebb technikát nem igényel. Rendszerezésük: 1. Testre gyakorolt hatásuk szerint lehetnek: erősítő hatású; nyújtó hatású; ernyesztő hatású gyakorlatok. 2. Testrészek szerint lehetnek: nyakgyakorlatok; kargyakorlatok; törzsgyakorlatok (has-, hát-, oldalgyakorlatok); lábgyakorlatok.

3. A gyakorlat szerkezete szerint: • egyszerű; • összetett gyakorlatokat különböztetünk meg. B. ) Eszközzel végzett gyakorlatok: • Kéziszer gyakorlatok: babzsák, bot, gumikötél, ugrókötél, labda, tömöttlabda, szalag, karika, kézisúlyzó stb. • Szergyakorlatok: pad, zsámoly, bordásfal, mászókötél, mászórúd, svédszekrény stb. • Páros- és társas gyakorlatok: páros, hármas, négyes gyakorlatok.

C. ) Természetes gyakorlatok: spontán megtanult kötetlen mozgásformák, melyek az egész test izomcsoportjait igénybe veszik. Hatásuk változatos, sokoldalú, alkalmazásuk az alapvető mozgáskészségek kialakításában igen fontos. Előfeltételeit képezik a sportági mozgásoknak. Főbb csoportjai: • • • Járások, futások; Ugrások; Dobások; Emelések, hordások; Húzások, tolások; Kúszások, mászások; Függeszkedések; Küzdőgyakorlatok; Egyensúlygyakorlatok.

4. Tetsnevelési játékok gimnasztikai feladatokkal: kevés eszközt igénylő, hangulatos, egyszerű feladatokat és szabályokat tartalmazó, könnyen elsajátítható játékok. Komplex módon fejlesztik a résztvevők képességeit, ugyanakkor lehet egy képességre összpontosítva választani közülük. • Fogó és futó játékok: egyszerű fogó, érintő fogó, páros fogó, elefánt fogó, Féltek-e a medvétől? stb. ; • Sor és váltóversenyek; • Egyéni versengések; • Küzdőjátékok: páros és csapat küzdelmek; • Dobó és labdás játékok.

2. Funkcionális felosztás: • Bemelegítő gyakorlatok; • Levezető, regeneráló gyakorlatok; • Motoros képességeket megalapozó, fejlesztő, szintentartó gyakorlatok: Általánosan és sokoldalúan képző gyakorlatok Kondicionális képességeket fejlesztő gyakorlatok Speciálisan képző gyakorlatok Koordinációs képességeket fejlesztő gyakorlatok Ízületi mozgékonyságot fejlesztő gyakorlatok

Prevenció- megelőzés (mozgásszervek betegségeinek megelőzése): - Veleszületett betegségek megelőzése orvosi feladat. - Szerzett betegségek egy részében sem a sportszakemberek feladata a megelőzés. - Funkcionális eredetű szerzett betegségek: ilyenkor a gyenge izomzat okozta kóros funkció az elsődleges kiváltó tényező, amely az évek során másodlagos, irreverzibilis betegséghez vezethet. - Prevenció alatt mozgásszervi szempontból az izmok és az ízületek funkcionális eredetű kóros állapotainak megelőzését értjük. Ez fontos feladata az iskolai és az iskolán kívüli testnevelésnek is. - Ezek a funkcionális betegségek leggyakrabban a gyermekkorban vagy a gyermek- és pubertáskor határán alakulnak ki (hanyag tartás, lúdtalp, túlsúly stb. ).

- Mind a gyermek-, mind a felnőttkori életminőségjavítás leghatékonyabb eszköze a korai prevenció. - A prevenció módszere azon a tényen alapul, hogy a fiziológiás izom és ízületi funkció ellenállóbbá teszi az egyént mind a sérülésekkel, mind a az életkor előrehaladtával törvényszerű elhasználódással, vagy akár a szerzett betegségekkel szemben is. - A preventív szemlélet hosszú távú befektetés, eredménye csak évtizedek múltán, és akkor is csak nehezen mérhető. - Már az óvodás és kisiskolás korban is fontos az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása, megfelelő felkészítés keringési és légzőszervi betegségek megelőzésére, károsodások csökkentésére, stb. - A testileg és szellemileg érettebb korosztály tudatosabb együttműködésére számíthatunk a prevenció megértésében.

Melyek a legfontosabb feladatok: 1. Helyes testtartás megéreztetése különböző kiindulóhelyzetekben. 2. Speciális testtartásjavítás, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálása. A medence megfelelő dőlésszögét és stabilizálását biztosító izmok erejének növelése, funkciójának javítása. 3. A lábboltozat fenntartásában legfontosabb szerepet játszó izmok funkciójának javítása. 4. Az izomtónus és a pszichés feszültségi állapot akaratlagos csökkentése relaxációs gyakorlatokkal. 5. Testtartásjavítás kéziszer- és szergyakorlatokkal.

• A különböző feladatok gyakorlati megvalósítása nem okozhat gondot, hiszen ismert gimnasztikai alapformák felhasználásával tervezzük a gyakorlatokat. • A preventív gyakorlatokat alkalmazhatjuk az edzés bemelegítése folyamán, külön edzésrészként, a levezető részben. • A gyakorlatok végzése közben tudatosan figyeljünk az izmok munkájára, illetve a helyes testtartást mindig ellenőrizzük. • A preventív gyakorlatok végeztetésének tempója a megszokottnál lassabb, de tudatosabb. • Tükör alkalmazása segíthet a munkánkban.