A gazdasgi nvekeds Vlogatott fejezetek kzgazdasgtanbl A gazdasgi

A gazdasági növekedés Válogatott fejezetek közgazdaságtanból

A gazdasági növekedés meghatározása Gazdasági növekedés alatt egy társadalomnak azt a tevékenységét értjük, hogy hosszú távon tartósan és növekvő mértékben képes a szükségleteket kielégítő javakat és szolgáltatásokat termelni, ami generációról generációra növeli a lakosság életszínvonalát.

A gazdasági növekedés forrásai • A gazdasági növekedés okait kutató közgazdászok úgy vélik, hogy az output időbeni növekedése nem magyarázható pusztán a termelésben felhasznált emberi, természeti és tőkeforrások mennyiségének növekedésével. A termelési tényezők minőségének a javulása is jelentős szerepet játszik a gazdasági növekedésben.

Két erőforrásos neoklasszikus modell • A mikroökonómiából a makroökonómiába átvezetett neoklasszikus modellben egy termék, két erőforrás, a tőke (K) és a munka (L) szerepel. A Cobb-Douglas-féle termelési függvény általános alakja: Y=A. Kλ. L 1−λ ahol A – egy hatékonysági tényező, a technikai haladást jelképező ún. Solow-maradék Következmények: 1. A meghatározza a tőke és a munka részesedését a nemzeti jövedelemből, mivel P. Y = P + W = r. K + w. L, így Itt P a tőkejövedelem, W a bérköltség; „r” a kamatláb, „w” a munkabér

2. A Solow-maradékra Az alapegyenlet formális differenciálása, a jövedelemmel való elosztása, majd differenciákká való átírása után kapjuk, hogy Mérések alapján Y, K, L, értéke meghatározható (? !), s ekkor a Solow-maradék megadja a növekedést okozó technikai fejlődés tényezőjét, az A-t. • Felhasználása: a modellekhez az aggregált kínálati görbe előállítása.

A gazdasági növekedés elmélete • A gazdasági növekedés alapeszméje nagyon egyszerű. Az elmélet az output növekedését kategóriába sorolja: – a termelési tényezők, mint a munka és a tőke növekedése; – az output növekedésének a termelési tényezők növekedéséhez való viszonya.

Hogyan lehet gyorsan növekedni? • Így az elmélet azt a kérdést, hogyan lehet gyorsabb output-növekedést elérni, két alkérdésre bontja: – Hogyan lehet gyorsabb növekedést elérni a termelési tényezőkben (inputokban)? – Hogyan lehet gyorsabb növekedést elérni az inputokhoz viszonyított outputban?

A termelési függvény • Mennyi reál GDP (Q) termelhető meg egy adott időszakban? • Ez függ a két fő inputtényező, a tőke (K) és a munka (L)1 rendelkezésre álló teljes mennyiségétől, továbbá egy autonóm növekedési tényezőtől, amelyet A-val jelöltünk. • Ez utóbbi nem más, mint az output és az átlagosan rendelkezésre álló tényező-input hányadosának a hozzájárulása a növekedéshez. _______________________ 1 a makroökonómiában jelölik N-nel is

A makroszintű termelési függvény • A termelési függvény azt fejezi ki, hogy a tényező inputoknak egy adott mennyiségével mennyi outputot lehet megtermelni. • Tehát a Q, K, L és az A közötti viszony egy termelési függvény, amelyet általános formában (többváltozós hatványkitevős függvény) és számpéldában a következőképpen lehet felírni: Általános forma Q=A. Kλ. L 1−λ Számpélda Q=A. K 0, 25. L 0, 75

A termelési függvény értelmezése • A termelési függvény tehát konkrétan azt fejezi ki, hogy a reál GDP egyenlő egy index formában felírt autonóm növekedési tényező (A) szorozva a tőke (K) és a munka (L) indexének súlyozott átlagával. • A súlyok összege [λ + (1−λ)] = 1. A súlyok (a függvény paraméterei) a reál GDP-nek az egyes termelési tényezőkre vonatkozó rugalmasságát mutatják.

A termelési tényezők rugalmassága A képletben • : megmutatja, hogy a tőkeállomány 1%-os növelésére hány %-kal nő a nemzeti jövedelem változatlan foglalkoztatás mellett, ill. az • (1 ): megmutatja, hogy a foglalkoztatás 1%os növelésére hány %-kal nő a nemzeti jövedelem változatlan tőkeállomány mellett.

Példák • A számpéldában (indexekre felírva) először vegyük azt az esetet, ha a munka input 4%-kal nő – az autonóm növekedési tényező (A) indexe legyen 1 –, akkor a reál GDP 3%-kal fog nőni. (A reál GDP-nek a munkára vonatkozó rugalmassági együtthatója 0, 75. )

Példák II. • Vegyük most az esetet, ha mindkét termelési tényező, mind a tőke-, mind a munka-input egyenlő arányban, 4– 4%-kal nő, és A=1. Ebben az esetben a reál GDP növekedése ugyancsak 4%-os lesz: 1, 04=1(1, 040, 25. 1, 040, 75) • Ezt a tulajdonságot állandó skálahozadéknak szokás nevezni.

Az autonóm tényező • Nézzük most a GDP reagálását az autonóm növekedési tényezőre. Ha „A” 4%-kal nő, miközben a termelési tényezők nem változnak, vagyis az indexük 1, akkor a reál GDP is 4%-os növekedést mutat. 1, 04=1, 04(10, 25. 10, 75)

A növekedéssel kapcsolatos fő kérdések • Mi határozza meg a Q növekedését? Eddig a termelési függvényünk leírta a Q színvonalában történő változásokat az A, K és az L-ben bekövetkezett változásokra reagálva. • De mi határozza meg a reál GDP növekedésének az ütemét?

A termelési függvény felírása növekedési ütemekkel •

A termelési függvény felírása növekedési ütemekkel (II. ) Általános formában q = a + λk + (1−λ) l Számpéldában q = a + 0, 25 k + 0, 75 l Verbálisan megfogalmazva a fenti összefüggés azt jelenti, hogy a reál GDP növekedési üteme (q) egyenlő az autonóm növekedési tényező (a) üteme plusz a tőke-input növekedésének és a munka inputjának a súlyozott átlaga (k és l), az λ illetve az (1−λ) súlyokkal.

A kifejezés további egyszerűsítése • Az alap kifejezésünket egyszerűsíthetjük, ha figyelembe vesszük azt, hogy a gazdasági növekedés magában foglalja az egy főre jutó reál GDP növekedését. Azaz a reál GDP növekedési üteme (q), mínusz a népesség növekedési üteme (n). • Ha a munkainput és a népesség ugyanolyan százalékkal nő (l=n), akkor az egy főre jutó reál GDP egyenlő (q−n)-nel. Az előző egyenlet mindkét oldalából levonva n-et (illetve felhasználva, hogy l=n) kapjuk, hogy

Az egy főre jutó GDP növekedése Általános forma Számpélda q−n = a + λk + (1−λ)n − n = = a + λ(k−n) q−n = a + 0, 25 k + (0, 75)n − n = = a + 0, 25(k−n) • Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó reál GDP növekedése egyenlő az autonóm tényező (a) és az egy főre jutó tőkeállomány növekedésének összegével.

Az eddigiekben a növekedési elmélet egyszerűen azt mondja számunkra, hogy a növekedés fő forrásai egy autonóm növekedési tényező (a) és az egy főre jutó tőke növekedése. De ez nem elegendő, mert nem mondja meg, hogy a-nak vagy az egy főre jutó tőke növekedésének a hatása mennyiben különbözik az országok vagy a különféle történelmi időszakok között. A növekedési elmélet majdnem semmit nem mond nekünk az autonóm növekedési tényezőről, a-ról, de az egy főre jutó tőkével, mint növekedést meghatározó tényezővel összefüggő ismereteinket növelhetjük, ha megvizsgáljuk a megtakarítás, a beruházás és a tőke növekedése közötti összefüggéseket.

A megtakarítás és az egy főre jutó tőke növekedése • Az egy főre jutó tőke növekedési üteme (k-n) szoros összefüggésben van a gazdaság megtakarítási rátájával (s=S/Q). • Először is, speciális feltételek mellett (nevezetesen, hogy nincs költségvetési deficit és a külkereskedelem kiegyensúlyozott*) a magánmegtakarítás egyenlő a beruházással: S=I ____________________ *általános esetben I=SH+SV+SÁ+SK

A beruházás komponensei • A teljes beruházást (I) nettó beruházásra (In) és az elhasznált tőkét pótló beruházásra (D) lehet felosztani: I = In + D • A pótló beruházásról feltételezhetjük, hogy az „értékcsökkenési ráta” δ, a tőkeállománynak (K) egy fix része: D = δK • Végül, a nettó beruházás egyenlő a tőkeállománynak az egyik időszakról a következő időszakra történő változásával (ΔK ): In = ΔK

A tőkeállomány változása • Az előzőekben felírt összefüggéseket, az elemek kombinációját felhasználva kapjuk: S = ΔK+δK • Átrendezve: ΔK = S − δK • Ez az egyenlet azt fejezi ki, hogy a tőkeállomány változása egyenlő az adott időszakbeli megtakarítás és az értékcsökkenés különbségével.

Az egy főre jutó tőkeállomány változása •

Az egyenlet értelmezése •

Az egyenlet általánosított interpretációja Egy másik értelmezés szerint a tőkeállományhoz viszonyított rendelkezésre álló megtakarítás (S/K) három célra használható fel: – A régi tőke pótlására (δ) – Az új munkások tőkével való ellátására (n) – Vagy annak lehetővé tételére, hogy a tőkeállomány növekedése gyorsabb legyen, mint a munka-input növekedése.

Az egyenlet üzenete •

A másik három tényező • A Q/K hányadost a gazdaságpolitika nem nagyon tudja befolyásolni, ez a termelési függvény természetétől függ. • Az értékcsökkenési ráta (δ) a múltban vásárolt tőke típusától, és attól függ, hogy milyen hosszú az élettartamuk; • A népesség növekedési rátája pedig a születési és halálozási rátától, és a migráció irányától és intenzitásától függ, ezt a kormányzat (legalábbis rövid távon) csak kis mértékben tudja befolyásolni.

A megtakarítási ráta, a monetáris és a fiskális politika Általánosan, a bruttó hazai magánberuházás fedezete az alábbi: + A háztartások megtakarítása (SH) + Az üzleti vállalkozások megtakarítása (SV) + A kormányzat költségvetési többlete (T−TR−G; a hiány negatív megtakarítás) – A nettó export (NX=X−IM) = Bruttó hazai magánberuházás (I)

A gazdaságpolitika hatása a megtakarítási rátára • A gazdaságpolitika különböző intézkedésekkel ösztönözheti a rendelkezésre álló megtakarításokat, és ezáltal az egy főre jutó tőkeállomány növekedését: – A háztartások és az üzleti vállalkozások megtakarításait segítheti adózási ösztönzőkkel – A kormányzati költségvetés egyenlegének javítása megvalósítható szigorúbb fiskális és lazább monetáris politika révén – Végül a külkereskedelmi többletet (/hiányt) a tőke külföldre (/-ről) történő kiáramlása (/beáramlása) kíséri, ami csökkenti (/növeli) a hazai beruházásokra rendelkezésre álló alapokat.

A Reaganomics elrettentő példája • A gazdaságtörténet azonban számos elrettentő példát is tud felhozni, ami arra utal, hogy a gazdaságpolitikának nagyon óvatosnak és körültekintőnek kell lennie az említett eszközök alkalmazásakor. • Reagan amerikai elnök 1981 -ben foganatosított gazdaságpolitikai intézkedései, a személyi jövedelemadó kulcsok nagyarányú csökkentése és a védelmi kiadások nagyarányú növelése például a kitűzött célokkal teljesen ellentétes hatásokat váltottak ki az amerikai gazdaságban.

Az optimális megtakarítási ráta • Bizonyos, nagyon magas felhalmozási rátával rendelkező országok esetében (pl. Kína) felvethető az a kérdés is, hogy vajon a tartósan magas megtakarítási ráta további növelése minden esetben növeli-e az életszínvonalat? • Az egy főre jutó jövedelem helyett a lakosság fogyasztási lehetőségeit jobban tükrözheti az egy főre jutó fogyasztás mutatószáma a gazdaság stacionárius, dinamikus egyensúlyi helyzetében (steady state); a gazdaságpolitika számára ennek maximalizálása a legfontosabb.

Az optimális megtakarítási ráta kiszámítása (adott műszaki-technológiai színvonalon) • Tételezzük fel, hogy a gazdaságban a termelési függvény a következő alakú: Y=Kλ. L 1 -λ • Ez a termelési függvén konstans skálahozadékkal jellemezhető, ezért z. Y=(z. K) λ. (z. L)1 -λ • z: =1/L behelyettesítéssel ebből: Y/L=(K/L)λ • Legyen y: =Y/L (y: GDP/fő) és k: =K/L • Egyszerűsített termelési függvényünk: y(k)=kλ

Egyszerűsített termelési függvény Egy főre jutó jövedelem y y(k)=kλ k

A keresleti oldal • • • (I) Y=C+I (ez teljesül, pl. ha G=X=IM=0) (II) C=(1 -s). Y (s a megtakarítási ráta) Behelyettesítve (II)-t (I)-be: Y=(1 -s). Y+I s. Y=I L-lel osztva és az y=Y/L, i=I/L helyettesítéseket felhasználva s. y = i az egy főre jutó beruházás egyenlő az egy főre jutó jövedelem szorozva a megtakarítási határhajlandósággal.

Az egy főre jutó beruházás Egy főre jutó jövedelem, beruházás y, i A kezdeti tőkeállomány y(k)=kλ Egy főre jutó fogyasztás i=skλ Egy főre jutó beruházás k

Értékcsökkenés (amortizáció) Éves értékcsökkenés δk • A modell értékcsökkenést is tartalmaz. • Jelölje δ az értékcsökkenési rátát. • Éves értékcsökkenés = δ. k δk Az egy munkásra jutó tőkeállomány változása: k

A stacionárius helyzet Beruházás és értékcsökkenés δk δk 2 i=skλ i 2 i*=δk* i 1 δk 1 k* k 2

A megtakarítási ráta változásai Beruházás és értékcsökkenés δk i=s 2 kλ δk 2 i=s 1 k λ i 2 Ha a megtakarítási ráta nő… i*=δk* i 1 δk 1 …magasabb lesz a tőkeállomány a stacionárius helyzetben. k 1* k 2* k

Az aranyszabály szerinti megtakarítási ráta • Az aranyszabály szerinti („optimális”) megtakarítási ráta az a megtakarítási ráta, amely a fogyasztási színvonal egyensúlyi értékét maximalizálja: Y=C+I C=Y-I • Osszuk el mindkét oldalt L-lel: C/L=y-i • A stacionárius helyzetben y = (k*)λ és i=δk* • Az egy főre jutó fogyasztás maximuma:

Az aranyszabály szerinti megtakarítási ráta • A stacionárius helyzet egyenletéből: • Behelyettesítve • A tőke-munka arányra az optimum: • Az ennek megfelelő y és C/L:

Az aranyszabály szerinti növekedési pálya Egy főre jutó jövedelem y, i y(k)=kλ δk i=sgoldkλ k

Népességnövekedés • A modell kiterjeszthető arra az esélyre, ha a népesség (és a munkások száma) egyenletesen, évi n %-kal növekszik. • Ez azt jelenti, hogy az értékcsökkenés mellett a népességnövekedés is csökkenti a tőke-munka arányt: • Ezért a felhalmozás aranyszabályában az n-t szintén figyelembe kell venni:

Egy főre jutó jövedelem A felhalmozás aranyszabálya (népességnövekedés mellett) y, i y(k)=kλ δ(k+n) i=sgoldkλ k

Megjegyzések a felhalmozás aranyszabályáról • Az aranyszabály szerinti növekedési pálya, bár hosszú távon optimális az ország számára, a (gazdaság-) politikusok rövid távú szavazatszerzési érdekei ellentétesek lehetnek a megtakarítási ráta növelésével, mert ez a jelenben (miközben a gazdaság egy magasabb megtakarítási rátával jellemzett pálya felé közelít) csökkentheti a társadalom fogyasztási lehetőségeit. • Ha egy ország gyorsabban szeretne felzárkózni (az optimális tőke-munka arányt elérni), ennek érdekében átmenetileg az aranyszabály szerinti felhalmozási rátánál magasabb megtakarítási rátát is próbálhat elérni, de ez is a fogyasztási lehetőségek szűkülésével jár.

Az autonóm növekedési tényező (a) • A foglalkoztatottak száma, az egy foglalkoztatottra jutó tőkeállomány csupán a növekedés mennyiségi tényezői. • Az autonóm növekedési tényezőben (a) viszont a gazdasági növekedés minőségi tényezői játszanak fontos szerepet. • Ide sorolható a foglalkoztatottak munkájának termelékenysége, amelyet több tényező együttesen határoz meg.

A termelékenységet meghatározó tényezők • A legfontosabb tényezők az alábbiak: – a munka technikai felszereltsége, ellátottsága; – a foglalkoztatottak szakmai felkészültségének színvonala; – a munka társadalmi szervezettségének szintje; – a munka természetes termelékenysége.

A munka technikai felszereltsége, ellátottsága Az egy foglalkoztatottra jutó tőkeállomány csak a kérdés mennyiségi oldala, emellett azonban nagyon fontos a minőségi oldal is, tehát, hogy a foglalkoztatottak által használt technikák, technológiák mennyire fejlettek, korszerűek, ami jelentős részben a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység helyzetétől függ.

A K+F kiadások aránya hazánkban • Magyarországon a K+F tevékenységre fordított kiadások 2010 -ben alig haladták meg a GDP 1%-át (1, 16%; Eurostat), miközben a technikai haladás élvonalában járó országokban ez az arány 2 és 3% között van (vagy magasabb). • Az Európai Unió, amelynek hazánk is tagja, elhatározta, hogy az EU-beli K+F ráfordításokat a GDP arányában 3%-ra emeli, hogy ezáltal a világ legdinamikusabban fejlődő gazdasági térségévé váljon. * (*erre az eredeti céldátum 2010 volt, de ez szerepel az EU új, Európa 2020 elnevezésű stratégiai tervében is).

Magyar helyzetkép (multik) • Ha a magyar gazdaságban az alkalmazott technika, technológia korszerűségét vizsgáljuk, nagyon vegyes kép tárul elénk. • A külföldi tulajdonban lévő nagy multinacionális vállalatok a legkorszerűbb technikával, technológiával dolgoznak. • Ennek eredményeképpen a magyar ipari exportban az ún. high-tech termékek részaránya meghaladta a 30%-ot.

A hazai KKV-k helyzete • Ugyanakkor a kis- és közepes vállalatok esetében – ritka kivételektől eltekintve – távolról sem ez a helyzet. • Bár az elmúlt években a kis- és középvállalatok versenyképességének növelése állandóan napirenden lévő kérdés volt, a gyakorlatban azonban vajmi kevés történt ennek érdekében.

Az innováció jelentősége Porter szerint Az innováció kiemelkedő jelentőségére Michael E. Porter is felhívta a figyelmet: „A nemzet jólétét meg kell teremteni, az nem örökölhető. A prosperitás nem szökken elő pusztán az ország természeti kincseiből, munkaerejéből, kamatlábaiból vagy valutájának értékéből, ahogy azt a klasszikus elméletek állították. Egy nemzet versenyképessége iparának innovatív képességétől függ. ” (Michael E. Porter: The Competitive Advantage of Nations, 1990)

A foglalkoztatottak szakmai felkészültségének színvonala • A korszerű technika, technológia alkalmazásához korszerű tudásra, szakmai felkészültségre van szükség. • Ezt részben az általános iskoláknak, középfokú oktatási intézményeknek (pl. gimnáziumok, szakközépiskolák), a felsőoktatási intézményeknek, egyetemeknek és főiskoláknak kell biztosítaniuk, részben pedig a vállalatoknak (különböző szakmai továbbképző tanfolyamok, tréningek keretében).

A magyar oktatási rendszer helyzete • A magyar oktatási rendszer korábban hosszú évtizedeken keresztül közismerten magas színvonalú volt, amit az is jelzett, hogy a külföldre távozott kutatóink, mérnökeink, szakmunkásaink minden nehézség nélkül el tudtak helyezkedni és eredményes munkát végezni a világ legfejlettebb országainak kutatóintézeteiben, egyetemein illetve vállalatainál.

A munka társadalmi szervezettségének színvonala • Ebbe a körbe olyan tényezők tartoznak, mint a munkafegyelem, a munkaintenzitás, a vállalat szervezeti felépítése, a korszerű menedzsment, termelésszervezési és termelésirányítási módszerek. • Például a magas tőkeköltségek miatt úgy kell megszervezni a termelési, értékesítési folyamatokat, hogy jelentősen csökkenjenek a készletek. • A készletek ugyanis részét képezik a vállalat tőkeállományának, és ha sikerül a készleteket csökkenteni, alacsony szinten tartani, akkor csökken a vállalat tőkeköltsége.

A Just In Time (JIT) módszer • Erre találták fel Japánban a JIT (Just In Time) módszert, amely szélsebesen elterjedt az egész világon. • Lényege, hogy a vállalat beszállítóinak a közreműködésével úgy szervezi meg a termelési folyamat anyagokkal, alkatrészekkel, részegységekkel való ellátását, hogy az a termelés ütemének megfelelően, „éppen időben” érkezzen a vállalathoz, akkor, amikor azonnal felhasználásra kerül.

A JIT előnyei, követelmények • Ezért a vállalatnak a termelés folyamatosságának biztosítása érdekében nem kell nagy raktárkészletet fenntartania, ami jelentősen csökkenti a költségeket és növeli a termelés hatékonyságát. • Ehhez természetesen megbízható beszállítókra van szükség, akik az előre meghatározott ütemterv alapján szállítanak. Mivel a beszállítók között kiélezett piaci verseny folyik, mindent megtesznek annak érdekében, hogy pontosan teljesítsék a szállításokat. Ez egy példa a tőkemegtakarító innovációra.

További költségcsökkentési lehetőségek • Ugyanakkor bizonyos munkafolyamatokat robotizálni lehet, amellyel a vállalat munkát takaríthat meg. • A személyzetimenedzsment-technikák, az adatfeldolgozási technikák, a számviteli folyamatok korszerűsítése szintén hozzájárul a termelékenység növeléséhez és a költségek csökkentéséhez.

Környezetvédelem kérdések • Más tényezők is vannak, amelyek befolyásolják a termelékenységet. Az 1970 -es, `80 -as években egyre inkább reflektorfénybe kerültek a környezetvédelmi kérdések. • A környezetvédelmi törvények kötelezték a vállalatokat a levegő és víz szennyezésének csökkentésére. Ezeknek a követelményeknek a teljesítése tőkét és munkát von ki az output termeléséből.

Elfogadható termelékenységi veszteségek • Tény azonban, hogy a természeti környezet, a levegő és a víz tisztasága fontos érdek a társadalom számára, ezért a védelmükre fordított erőforrások nem tekinthetők veszteségnek, beletartoznak a termelés indokolható társadalmi költségeibe. • Egy további tényező, ami az egyszerű módon mért termelékenységet csökkentheti, a munkások fokozottabb védelme az üzemi balesetek által okozott sérülésekkel és más potenciális egészségügyi problémákkal szemben. Tehát a munkavédelmi követelmények betartása szintén erőforrásokat von el a mérhető outputtól, de ezt sem szabad veszteségnek tekinteni.

A munka természetes termelékenysége • Ennek a tényezőnek elsősorban a kitermelőipari ágazatokban és a mezőgazdaságban van jelentősége. • Nyilvánvaló, hogy a közel-keleti olajmezőkön, ahol képletesen szólva csak dobbantani kell egyet a lábunkkal és feljön az olaj, lényegesen nagyobb a munka természetes termelékenysége, mint Norvégia vagy Nagy-Britannia tengeri olajkútjainál, ahol esetenként 8 -10 ezer méter mélységből kell felhozni az olajat.

Magyarország helyzete • Magyarország nyersanyagokban és energiahordozókban szegény ország. • Szénbányáinkat is szinte teljes egészében bezártuk, mert napjainkban ez nem kifizetődő energiaforrás, ráadásul erősen környezetszennyező.

A magyar agrárium • A másik nagy terület, ahol a munka természetes termelékenységének nagy szerepe van, a mezőgazdaság. • Magyarország a mérsékelt égövi növénykultúrák tekintetében, kedvező éghajlati és talajviszonyainak köszönhetően viszonylag előnyös helyzetben van a szállítási körön belüli más országokkal szemben.

A magyar agrárium problémái • Ezt a potenciális lehetőséget azonban csak egy célratörő gazdaságpolitikával lehet valóra váltani. • Mindenekelőtt meg kell gyorsítani a birtokkoncentrációt, mert ha ezt spontán piaci mechanizmusokra bízzuk, akár 15 -20 évet is igénybe vehet, amíg a nemzetközileg versenyképes birtoknagyságok kialakulnak. • Ennyi időnk viszont nincs, sőt máris jelentős késésben vagyunk.

A vízellátás jelentősége • Egy jelentős probléma továbbá, ami mezőgazdaságunkat fenyegeti, hogy egyre gyakrabban fordul elő, hogy jelentős aszálykárok érik a mezőgazdaságból élőket. • Miközben tél végén és a tavasz kezdetén hatalmas víztömegek zúdulnak át országunkon, esetenként jelentős árvízkárokat okozva, addig nyáron csapadékhiány miatt kiszáradnak a növények. Ennek a víztömegnek a jelentős részét víztározókban fel kellene fogni. Ezt célozta a Vásárhelyi-terv is. • E kérdés azért is égető, mert a hosszú távú előrejelzések szerint nem átmeneti, hanem tartós problémáról van szó. Egy ENSZ által készített tanulmány Magyarországot a perspektivikusan vízhiányos területek között az 5. helyre sorolta a világon.